Fenntarthatóság

Magyarország a zöld átmenetben

NRGreport | 2022.01.25. 06:00

A magas energiaárak a legfontosabb téma az uniós energetikai és környezetvédelmi miniszterek háromnapos találkozóján, amely a francia elnökség egyik nyitórendezvénye – mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szombaton a helyszínről telefonon adott nyilatkozatában az MTI-nek.

Steiner Attila kiemelte: miután az energiaárak jelentősen megugrottak világszerte, a hatósági árak és a rezsicsökkentés témaköre minden uniós országban kiemelt kérdés lett. A hazai rezsicsökkentési programmal Magyarország jó példát tud mutatni azoknak a tagállamoknak, amelyek gondolkodnak a hatósági árak bevezetésén, a végső kisfogyasztók megvédésén – jegyezte meg. Azokban az országokban, ahol nem vezettek be hatósági energiaárakat, "durva és elrettentő" áremelkedések következtek be – hangsúlyozta, példaként Hollandiát megemlítve, ahol 8-9 hónap alatt a villamosenergia ára 144 százalékkal nőtt.

A Magyarország zöld úton jár! környezetvédelmi konzultáció alapján a válaszadók 88,6 százaléka odafigyel a környezetére, vásárláskor igyekszik a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe venni – közölte Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott. Az online környezetvédelmi konzultáció kérdéseire több mint 70 ezren válaszoltak. A válaszadók 8,3 százaléka vélte úgy, hogy nagyon környezettudatosan él, és csak fenntartható termékeket vásárol, 3,1 százaléka szerint nem fontos jelenleg az életében a környezettudatosság. Arra a kérdésre, hogy hogyan kell teljesíteni a Magyarország és az Európai Unió által meghatározott klímacélokat a válaszadók 81 százaléka mondta, hogy fontosnak tartja a klímasemlegességet, de a célok elérése érdekében hozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, nem okozhatnak hirtelen áremelkedést, nem veszélyeztethetik az energiaellátás biztonságát.

A rendezvény keretében a szakma keresi a megoldást arra, hogy mit lehetne tenni a magas energiaárak letörése érdekében; Magyarország álláspontja az, hogy egyebek közt fontos lenne a kvótakereskedelmi rendszer különböző anomáliáit megszüntetni – mutatott rá. Hosszabb távon segíthet kordában tartani az energiaárakat, ha elfogadják az Európai Bizottság legutóbbi, szilveszter napján megjelent javaslatát, melynek értelmében a nukleáris energia és a földgáz fenntarthatónak minősülne, ezáltal hozzájárulhatna a klímaátmenethez.

"A 2050-es klímasemlegességet a nukleáris energia nélkül nem gondolom, hogy el lehet érni" – fogalmazott az államtitkár.

Steiner Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a megújuló energiák szerepének növelése érdekében fejlesztésekre van szükség, meg kell erősíteni a hálózatokat, hogy be tudják fogadni a megújuló forrásból származó energiákat.

A találkozó másik témaköre az energiahatékonyság és a jövő technológiái voltak, így például a hidrogén alapú megoldásokról is szó esett – ismertette. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország tavaly májusban elfogadott egy hidrogénstratégiát, amelynek gyakorlatba ültetése jelenleg zajlik. Mint már korábban is írtuk, az államtitkár a decemberi V4 országok parlamentjei gazdasági bizottságainak videokonferenciáján azt nyilatkozta, hogy: "Fontos, hogy ne csak felhasználói legyünk ennek az új technológiának, hanem megkeressük azokat a lehetőségeket, ahol konkrétan iparfejlesztési potenciál is rejlik a magyar ipar számára és próbáljunk meg magas szintű hozzáadott értéket teremteni itt a kelet-közép-európai régióban is hidrogén gazdaság kapcsán”

Steiner Attila akkor elmondta, hogy szeretnék, ha minél több magyarországi cég, kis- és középvállalkozás tudna integrálódni a hidrogén értékláncokba, valamint, ha a hidrogén gazdaság háttériparának a kulcselemeit is ki tudnák építeni a régióban. Most nagy lehetőség áll a V4 országok előtt, hogy ezen a területen még intenzívebben működjenek együtt – mutatott rá. Hiszen Magyarország nyitott arra, hogy még szorosabban együtt működjön a V4 országokkal a hidrogén gazdaság kiépüléséhez szükséges kutatás-fejlesztés terén, a szükséges technológiák kifejlesztésénél és gyártásánál – ismertette az államtitkár. Még akkor kitért még az úgynevezett hidrogén völgyek kialakítására, ezek szerepe, hogy az adott területen a teljes hidrogén ökoszisztémát bemutassák. Magyarországon 2030-ig két ilyen völgyet terveznek kialakítani: Dunaújváros és Pécs között, illetve Miskolc térségében, hisz ez utóbbi helyen jelen van a nehézipar, és itt kicsiben tudnák a hidrogén ipari felhasználását tesztelni.

"A magas energiaárak is rámutattak arra, hogy nem lehet a lakosságot túlterhelni, Magyarország éppen emiatt nem támogatja, hogy a közlekedés és az épületek is bekerüljenek a kvótakereskedelem alá" – jelezte az államtitkár.

A rendezvényen Steiner Attila bemutatta, hogy Magyarországon milyen programok zajlanak a zöld átmenet jegyében. A 200 milliárd forintos keretösszegű napelemes pályázat például az átlagjövedelem alattiaknak nyújt segítséget megújuló energiarendszerek kiépítésében – emelte ki a prezentációból.

A közvéleménykutatásból az is kiderült, hogy a kitöltők 51,2 százaléka egyetért azzal, hogy az állam támogassa a napelemek telepítését, és tervez is élni a lehetőséggel, 44,5 százalék ugyan egyetért, de a megvalósítást illetően több információra lenne szüksége, 4,3 százalék pedig nem ért ezzel egyet, mert úgy véli, más energiaforrások hatékonyabbak. Támogatta a jelentős szén-dioxid-megkötő hatással bíró faültetési program folytatását, az erdők kezelésével kapcsolatos támogatások körének bővítését a válaszadók 55,3 százaléka, és szívesen segítene is a faültetésben, 42,4 százalék is támogatja, de személyesen nincs módja segíteni, ugyanakkor szívesen megosztaná az erről szóló internetes tartalmakat, 2,3 százalék pedig faültetés helyett inkább más környezetvédelmi intézkedést támogatna.

 

Kép forrása: unsplash.com

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.