Elemzés

Új fűtési megoldás hódít Magyarországon, ami kiválthatja a gáz- és fatüzelést

Major András | 2022.02.03. 06:00
A hőszivattyúk száma megduplázódott, azon belül a klímáké több mint 70 százalékkal nőtt itthon 2020-ban, a következő években pedig folytatódhat a lendületes bővülés.

A háztartási méretű naperőművek és az elektromos autók mellett a villamosenergia-rendszer terhelési görbéjének alakulását egyik leginkább befolyásoló technológia a fűtési és hűtési célra telepített hőszivattyúk.

A hőszivattyúk rendkívül hatékony, energiatakarékos és környezetbarát fűtési, valamint hűtési megoldást kínálnak, erre tekintettel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint is fontos szerepük lehet a 2050-es klímasemlegesség elérésében a fosszilis fűtési megoldások kiváltásával.

Ezzel együtt tömeges terjedésük jelentősen növeli a magyarországi áramfogyasztást is, mivel azonban úgynevezett átmenetrendezhető berendezésekről van szó, használatuk a villamosenergia-rendszer csúcsterhelési időszakaiból (ami különösen a késő délutáni-esti órákat jelenti) az úgynevezett völgyidőszakokba is átidőzíthető, ami javíthatja az egész rendszer rugalmasságát. E cél érdekében az áramszolgáltatóknál több, az alap díjszabásnál kedvezőbb, kifejezetten a hőszivattyúk használatához tervezett tarifa is elérhető, és ahogy számuk növekszik, ez a kedvező, a terhelési görbét kisimító hatásuk is mindinkább érvényesülhet majd.

Gombamód terjednek

Nagyrészt az új ingatlanokra vonatkozó szigorúbb építési szabályok hatására a hőszivattyús technológiájú fűtési/hűtési rendszerek gombamód terjednek, különösen Pest megyében, illetve Budapesten – derül ki a MAVIR hálózatfejlesztési terveiből. A folyamatot elsősorban a 2010/31/EU irányelv hazai jogrendbe történt átültetése hajtja (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), mely szerint 2022. június 30-át követően új építésű lakóépület csak abban az esetben kaphat használatbavételi engedélyt, amennyiben energiaigényét 25 százalékban megújuló forrásból fedezik. A hőszivattyúk hazai állományának bővüléséhez az említett célzott kedvezményes kedvezményes tarifákon túl hozzájárul az európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) forrásából finanszírozott pályázati támogatás is (napelemes-hőszivattyús kombinált rendszerek telepítésére, fosszilis alapú tüzelés kiváltása energiaszegény régiókban).

Mivel a hőszivattyúk számának emelkedése érdemben befolyásolja a magyar villamosenergia-rendszer terhelési görbéjének alakulását is, az átviteli rendszerirányító (MAVIR) prognózisokat készített az ezen berendezések állományának következő években várható bővülését előre jelzendő. Ezek a “tól-ig” határokat kijelölő prognózisok a hálózati engedélyesek (elosztóhálózat-üzemeltetők) várakozásain alapulnak. Az előrejelzések elkészítését nehezítette, hogy a hőszivattyúk jelenlegi elterjedésére nem áll rendelkezésre pontos statisztika. Ezért a prognózisok alapját az elosztóhálózati engedélyesek említett tarifái, azok igénybevétele révén rendelkezésre álló adatok adták.

A MAVIR által idézett szakértői várakozások alapján a lakossági szektorban a fűtési és a hűtési feladatokat is ellátó levegő–víz technológiai rendszerek széles körű elterjedése várható.

Az üzleti (ipar és szolgáltatások) szektorban az eddigi trendek alapján továbbra is a geotermikus hőszivattyúk felfutása várható nagyobb arányban.Ezek alapján a hőszivattyúk prognózisa két kategóriába osztva került meghatározásra, mindkét kategóriában két lehetséges forgatókönyvvel (dinamikus és konzervatív felfutás).

1) A fűtési és hűtési célokra telepített és méretezett lakossági hőszivattyúk számának várható növekedése. Ezek nagyobb egységteljesítményű, jellemzően új építésű lakóépületeknél telepített, a lakossági H és B GEO tarifát igénybe vevő gépek:

2) A fűtési és hűtési célokra telepített és méretezett üzleti hőszivattyúk. Ezek olyan, nagyobb egységteljesítményű gépek, melyeket jellemzően új építésű irodaépületeknél telepítik, az üzleti H és B GEO tarifát igénybe véve:

A fűtési és hűtési célokra telepített és méretezett lakossági és üzleti hőszivattyúkon túl a MAVIR külön prognózist készített a hűtési célokra telepített lakossági hőszivattyúkra (klímákra) is. A klímák jellemzően kisebb egységteljesítményű, hűtési céllal telepített levegő-levegő típusú légkondicionáló egységek, új és meglévő épületeknél egyaránt.

Minden második háztartásban lesz klíma

Amint látható, a hőszivattyúk száma 2020-ban gyakorlatilag megduplázódott, és még a konzervatív forgatókönyvek szerint is lendületesen emelkedik majd tovább a következő években is. A lakossági klímák állománya 2020-ban több mint 70 százalékkal nőtt, egy amúgy is jelentős bázisról. Míg a fűtési és hűtési célra szolgáló hőszivattyúk 100 háztartásra eső száma a gyorsabb növekedést valószínűsítő forgatókönyv megvalósulása esetén is mindössze 5 alatt alakulhat 2031-ben, addig a csak hűtési célokra telepített hőszivattyúk (klímák) addigra már minden második háztartásban ott lehetnek, de a konztervatív becslés szerint is minden harmadikban (4,1 milliós háztartásszámmal kalkulálva; 2020 KSH).

Az előrejelzés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó statisztikája (éves átlagos állomány jövedelmi tizedek, régiók és települések típusa szerint 2010-től) és klímapiaci előrejelzések alapján készült. A dinamikus esetben a statisztika utolsó öt évének (2016−2020), míg konzervatív esetben a statisztika utolsó nyolc évének (2013−2020) átlagos növekedési üteme képezte a prognózis alapját.

A KSH adatai szerint a 100 háztartásra jutó légkondicionálók száma 2010 és 2020 között 4-ről 14-re nőtt. Jelentős különbséget mutat ugyanakkor a jövedelmi helyzet, régió, illetve településtípus szerinti bontás. A 2020-as adatok szerint a legalsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások között 100-ból csak 6 rendelkezett légkondicionálóval, míg a legfelső decilisbe tartozó lakások közül minden negyedik. A legtöbb ilyen berendezés Budapesten (100/21), illetve a Dél-Alföldön (19) működik, és a statisztika alapján a településméret csökkenésével a légkondicionálók elterjedtsége is csökken: a megyeszékhelyen, megyei jogú városokban található háztartások esetében 18, az egyéb városoknál 12, a községeknél pedig mindössze 8 a 100 lakásra jutó darabszám.

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.