Elemzés

Északi Áramlat-2: Hogyan kapcsolódik a gázvezeték az orosz-ukrán konfliktushoz?

NRGreport | 2022.02.05. 06:00

A világ vezető politikusai aggódva figyelik az orosz csapatok gyülekezését az ukrán határon. A Nyugat mérlegeli, hogyan reagáljon abban az esetben, ha Oroszország megszállja Ukrajnát. A válasznak az Északi Áramlat-2 is sarkallatos pontja lehet.

A vezetéknek még két akadályt kell leküzdenie ahhoz, hogy teljes mértékben üzemképessé váljon: a biztonsági tanúsítást és a hatósági jóváhagyást. A brüsszeli hatóságok jelenleg arról döntenek, hogy a vezeték megfelel-e az európai energetikai szabályoknak. Bár a Bizottság döntése tisztán technikai jellegűnek tűnhet, az is kérdéses, vajon nem adnak-e túl nagy hatalmat Oroszországnak, azzal, ha engedélyezik a vezeték üzembe helyezését.

 A Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat-2 építése már többször váltott ki heves szembenállást az Egyesült-Államok és több európai ország részéről. Az Egyesült Államok attól tart, hogy a vezeték révén Európa sokkal inkább függővé válik az orosz energiától és ennek következtében az oroszok EU feletti befolyása növekedhet.

Ukrajna a vezeték leállítását akarja, többek között azért, mert az Északi Áramlat-2 üzembe helyezése után a gáz szállítása Ukrajna érintése nélkül is lehetségessé válna, s így valószínűleg elesne a tranzitdíjaktól, körülbelül 1,8 milliárd eurótól. Emellett Lengyelország is ellene van, mondván, hogy tranzitországként nem veszik kellő mértékben figyelembe.

Az Oroszországgal kialakult jelenlegi diplomáciai válság szintén megnehezíti a vezeték jövőjét. Több szakértő, köztük Ben Wallace brit védelmi miniszter is úgy véli, az Északi Áramlat-2 ügye fontos stratégiai fegyver lehet az EU kezében, mellyel sakkban tarthatja Oroszországot az orosz-ukrán konfliktus kapcsán.

Miért ilyen fontos alku tárgya az Északi Áramlat-2?

Oroszország számára a gázvezeték azért fontos, mert közvetlenül Európába pumpálja a gázt, így a szállítási költségek csökkenek a mostani, Ukrajnán keresztül történő szállítási díjakhoz képest.

A gázvezetékkel szembeni szankciókat támogatók szerint a gázvezeték projekt leállítása komoly csapás lenne Moszkva számára, mellyel a Nyugat rámutathat, hogy Ukrajna bármilyen inváziója súlyos árat követel. Az Északi-Áramlat-2 leállítása esetén Oroszország kevesebb bevételhez jutna. Emellett az európai országok azt is megmutatnák, hogy Európának nem kell az Oroszországból származó energiára támaszkodnia.

Biztos, hogy nem kell az Oroszországból származó energiára támaszkodnia?

A kontinens már most is küzd az egekbe szökő energiaárakkal és a szokásosnál kevesebb orosz gázszállítással. Az elemzők szerint azonban az igazán nagy veszélyt az jelentené, ha Oroszország leállítaná a gázszállításokat a meglévő, Ukrajnán keresztülmenő vezetékeken.

Bár más lehetőségek is léteznek, mint az orosz gázimport, azt is fontos figyelembe venni, hogy 2019-ben még az EU energiaszükségletének több mint felét – 61 százalékát – importból fedezte. Az EU a nyersolaj, a földgáz és a szilárd tüzelőanyagok szükségletét eddig főként orosz energiaforrásokból biztosította, az Oroszországból jövő földgáz például az uniós ellátás 35 százalékát tette ki.

Az orosz gázon kívül milyen más alternatívák léteznek?

 Az Egyesült Államok fontos LNG (cseppfolyósított földgáz) ellátó. Az amerikai hatóságok már tárgyalnak a közel-keleti és észak-afrikai beszállítókkal az Európába irányuló LNG-szállítások növeléséről. Az LNG kényelmes alternatívája a klasszikus gáznak, amely csak csővezetéken keresztül szállítható energiaforrás. Az Egyesült Államokból származó LNG-t a tengeren szállítanák az újragázosítási terminálokba.

Az LNG szállítás Dél-Európából és Ázsiából is lehetséges, bár az magasabb költségekkel jár.

Az Északi Áramlat-2 jövője mindaddig bizonytalan marad, amíg a Moszkva és a Nyugat közötti csatározások folytatódnak.

Kiemelt kép forrása: unsplash.com
Forrás: BBC

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.