Az emelkedő infláció, növekvő kereslet és áruhiány nem csak a fejlett országok gazdaságát feszíti. A beszorult reáljövedelmek és lassuló gazdasági növekedés egy-két éven belül vissza fogja fogni az olajfogyasztás növekedését is és az olajárak csökkenését fogja okozni.

Az amerikai kontinens 4,4%-os áremelkedést tapasztalt meg az elmúlt két évben, ami pont kétszer volt magasabb, mint a Federal Reserve által kitűzött 2,0%-os hosszú távú célszám. A januárig számolt elmúlt három hónapban azonban a fogyasztói árak pedig már 8,0%-kal emelkedtek éves szinten, ami arra utal, hogy az inflációs nyomás inkább csak erősödik, mint mérséklődne.

Az amerikai jegybankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy féken tartsa az inflációt, mielőtt az a bér- és ármeghatározó magatartásba beépülne.

  A kereslet folyamatosan és sokkal gyorsabban növekszik, mint amilyen  ütemben a gyártók és szolgáltatók növelni tudják az áruk és szolgáltatások kínálatát, mindez áruhiányhoz vezet és méginkább felfelé nyomja az árakat.

A magas kereslet és növekvő áruhiány a fejlődő világ kevésbé fejlett országaiban is ugyanúgy jelentkezik.

Ennek elkerülhetetlen következménye lesz, hogy az olajfogyasztás elkezd majd lassabban növekedni, ami szakértők szerint 2022 vége felé, de 2023-ban már biztosan érződni fog, megteremtve ezzel a következő ciklikus árcsökkenés feltételeit.

A monetáris szigorítás ilyen mértékű fenntartása, valamint a háztartások reáljövedelmének infláció okozta beszorulása minden bizonnyal az olajfogyasztás növekedési ütemének lassulását fogja eredményezni.

Ennél is fontosabb, hogy a világgazdaság „magját” alkotó fejlett gazdaságok kamatlábainak emelkedése még nagyobb hatással lesz a fejlődő gazdaságok növekedésének lassulására.

A fejlett országok lassuló növekedése általában átgyűrűzik a perifériára is, hiszen sok gazdaság függ az ide irányuló nyersanyag- vagy termékexporttól.

Az olajfogyasztás növekedése szinte teljes egészében a fejlődő gazdaságokra fog kihatni: az ázsiai és közel-keleti belassulás az olajkereslet lassabb növekedését fogja eredményezni.

Az 1994-ben, 1999-ben, 2004-ben és 2016-ban kezdődött Fed-kamatemelési ciklusok mind az olajfogyasztás lassulásával és az olajárak csökkenésével zárultak – írja a Reuters.

Középtávon azonban a pénzügyi feltételek fokozatos szigorodása és a gazdasági növekedés lassulása végül visszafogja az olajfogyasztás növekedését, és az árak csökkenését fogja okozni.

címlapfotó: pixabay