Japán jelenleg nem áll a legfényesebben a környezettudatosság felé vezető úton. Az ország a szénre és földgázra támaszkodik az energiatermelésben, viszont 2050-re szénsemlegességet tervez, így hamarosan valamit változtatnia kell. Egyelőre úgy tűnik, hogy megpróbálja kitolni széntüzelésű erőműveinek élettartamát, mindezt úgy, hogy egyúttal képes legyen elérni a környezetvédelmi céljait is. Ezt úgy akarja biztosítani, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású ammóniát ad hozzá az erőművek üzemanyag-összetételéhez, és egyszerre célozva a stabil energiaellátást és az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátást. Szakértők szerint azonban ezzel többet árt, mint használ a környezetnek, főleg, ha a jelenlegi koncepcióval számolunk.
Japán a világ ötödik legnagyobb széndioxid-kibocsájtója, 2050-re az a célja, hogy szénsemleges legyen, és ezt az ammónia bevonásával szeretné elérni. Pontos terve azonban még nincs, ami már csak azért is problémás, mert a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset óta az ország nagyobb arányban támaszkodik a szén- és földgázalapú energiatermelésre. Ennek feloldása nem lesz kis feladat, de úgy tűnik, a tervek már megvannak egy hibrid, igencsak furcsa rendszerhez.
Az ammónia használata – amelyet elsősorban műtrágyák és vegyszerek nyersanyagaként használnak – jelentős technikai és költségkihívásokkal szembesül, és valószínűleg nem ez lesz a megoldás Japán energiaproblémáira. Az ammóniát főként földgázból kiváltott hidrogénből és levegőből származó nitrogénből állítják elő. Égéskor nem bocsát ki szén-dioxidot, de előállításával keletkezik káros anyag, ha fosszilis tüzelőanyagból készül.
Az ammónia előnye Japán számára egyértelműen az, hogy az áramszolgáltatók jelentősebb átalakítás nélkül használhatják a meglévő erőműveket, a termelési, szállítási és tárolási technológia pedig már kialakult az országban.
De míg az erőművek ammóniahasználatra való adaptálása áttörést jelentene, továbbra is jelentős kihívások állnak a technológia előtt – költségek, megfelelő ammóniaellátás és technológia a nitrogénoxid-kibocsátás szabályozására. Utóbbi fontos, hiszen a nitrogén-oxidok magukban is hozzájárulnak a globális felmelegedéshez – és ez lehet az, ami miatt Japán nettó zéró tervei dugába dőlhetnek.
Ezen kívül, bár a kormány már most is nagymértékben támogatja a hidrogén és ammónia üzemanyagként történő felhasználására irányuló technológiák kutatását és fejlesztését a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, először szénnel és gázzal, végül pedig kizárólag hidrogén és ammónia együttes égetésével akarja mindezt elérni. A legtöbb hidrogént és ammóniát azonban jelenleg földgázból és szénből (lignitből) állítják elő Délkelet-Ázsiában, Észak-Amerikában, Oroszországban és Ausztráliában, és használatuk kitérő lenne a szénmentes energia felé vezető úton.
A probléma tehát két oldalról érkezik: egyrészt az ammóniát földgáz és szén használatával lehet előállítani, másrészt melléktermékként nitrogén-oxidok keletkeznek, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Mindkét probléma megoldása sürgős lenne, ha a japánok szeretnének 2050-re szénsemlegesek lenni.
Kép forrása: Pixabay
Nagy Nikoletta
