A Carbon Market Watch és a NewClimate Institute friss elemzése szerint a világ vezető nagyvállalatai által tett éghajlatváltozási ígéretek ugyan némi kibocsátás-csökkentést eredményeznek, de nem valószínű, hogy elérik a kitűzött nettó nullás célokat.
A Corporate Climate Responsibility Monitor a vállalatok éghajlat-változási vállalásainak átláthatóságát és integritását értékeli. A legtöbb nagyvállalat ma már közzé teszi éghajlat-változási stratégiáját, így a megfogalmazott célok mentén azokat a vállalásokat is bemutatják a nyilvánosság számára, amelyek első látásra úgy tűnnek, hogy valóban jelentősen csökkentik vagy akár megszüntetik a globális felmelegedéshez való hozzájárulásukat. A valóság azonban kicsit árnyaltabb.
A mostanra gomba módra felbukkanó újabb és újabb céges vállalások, valamint a teljesen különböző megközelítések egyre nehezebbé teszik, hogy különbséget tehessünk a valódi éghajlat-kezelés és az un. zöldmosás (greenwashing) között. Mindez azért is van, mert jelenleg nem működik olyan felügyelet, amelyre akár országos, akár ágazati viszonylatban támaszkodni lehetne szakmai számonkérésben.
A legnagyobb feladatot ma az jelenti, hogy megkülönböztessük az érdemi célokat és akciókat a zöldmosástól. Mindez óriási kihívás, viszont enélkül nehezen fogjuk tudni elérni az éghajlat-változási ambíciókat – írja a tanulmány.
A Corporate Climate Responsibility Monitor 25 nagy globális vállalat éghajlat-változási stratégiáját értékeli, és kritikusan végigelemzi, hogy milyen mértékben tekinthetők előremutatóknak és vállalnak ezáltal vezető szerepet a vállalati éghajlat-változási stratégiában. Az un. Best practice (követendő gyakorlat) kritériumai alapján értékelték az éghajlat-vállalások integritását, és azonosították be a valóban jó példákat, illetve rámutatott azokra a területekre, ahol van még mit fejlődni.
A vállalati éghajlat-változási akciók tekintetében négy fő területen értékelték az átláthatóságot és integritást:
A jelentésben vizsgált 25 multinacionális vállalat 2020-ban együttesen 3,18 billió USD bevételt jelentett, ami a világ 500 legnagyobb vállalatának teljes bevételének körülbelül 10%-a. A saját maguk által bejelentett üvegházhatású gázok kibocsátása 2019-ben (beleértve az upstream és downstream kibocsátásokat is, amelyek mérsékelt mértékű átfedést tartalmazhatnak) körülbelül 2,7 GtCO2e-t tesz ki. Ez a globális ÜHG-kibocsátás nagyjából 5%-ának felel meg.
A felmérés feltárja, hogy a 25-ből mintegy 13 az a vállalat, amely konkrét részleteket ugyan közöl arról, hogy mit jelent a nettó nullára vonatkozó vállalása, ám átlagosan csak 40%-kal vállalja, hogy 2019-től kezdődően csökkenti teljes értékláncának kibocsátását. A többi 12 vállalat nem csatolja ígéretét semmilyen konkrét kibocsátás-csökkentési kötelezettségvállaláshoz az adott célévre vonatkozóan.
(Megj: Az értékeléseket a szakértők az elérhető nyilvános információk alapján készítették. A rossz minősítés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott vállalatnak gyenge a klímastratégiája, hanem azt is jelezheti, hogy nem állt rendelkezésre elegendő információ a bemutatott helyes gyakorlat alátámasztásához. A nettó zéró kibocsátást kitűző vállalatok természetesen javíthatnak minősítésükön, ha éghajlati felelősségvállalási stratégiájuk minden aspektusát átláthatóan és pontosan nyilvánosságra hozzák.)
A szakértők szerint az együttesen 3 billió dollárt meghaladó árbevételű multinacionális vállalatok nettó zéró tervei alapján csupán három vállalat – a Maersk, a Vodafone és a Deutsche Telekom – fogalmazott meg olyan célokat, amelyek valóban több mint 90 százalékkal csökkentik kibocsátásukat tevékenységük teljes értékláncában. A vizsgált vállalatok közül öt azonban valószínűleg kevesebb mint 15 százalékkal fogja csökkenteni a kibocsátását.
Thomas Day, a NewClimate Institute munkatársa lehangolóan foglalta össze a tapasztaltakat:
„Miközben a vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy cselekedjenek az éghajlatváltozással kapcsolatban, ambiciózusnak hangzó címszavakban megfogalmazott állításaik túlságosan gyakran nélkülözik a valós tartalmat, ami félrevezetheti mind a fogyasztókat, mind a szabályozó hatóságokat, amelyek a stratégiai irányvonaluk meghatározásában központi szerepet játszanak. Még a viszonylag jól teljesítő vállalatok is eltúlozzák intézkedéseiket.„
A teljes tanulmány itt érhető el.
Korábbi cikkünkben már írtunk róla, hogy a Facebookot félretájékoztatással támadták meg, illetve, hogy a vállalatok közel fele zöldnek hazudja magát.
Fotók: newclimate.org
NRGreport
