Elemzés

Ahogy a gazdaság, úgy a kenőanyagpiac is kilábalóban: fellendülés várható 2022-ben

NRGreport | 2022.02.22. 15:25

A globális COVID-19 világjárvány súlyos sokkot okozott az európai gazdaságnak, és minden gazdasági ágazat számára példátlan kihívást jelentett. Mivel a kenőanyagipar szorosan összefonódik valamennyi feldolgozóipari ágazattal, ez a szektor is jelentős visszaesést szenvedett el.

Globális zavar az ellátási láncban és hiány a kulcsfontosságú nyersanyagokban, a zsugorodó ipari tevékenység, a visszafogott fogyasztói kereslet és a szállítás jelentős lassulása egyaránt jelentős nyomás alá helyezte a kenőanyagiparágat.

Kétszámjegyű csökkenést hozott a 2020-as év

Európa gazdasága a világgazdasághoz képest is nagyobb csapást szenvedett el 2020-ban. A pandémia elején átélt kezdeti sokk után a gazdaság együtt hullámzott a járvánnyal: a lezárások után jött egy rövid ideig tartó nyitás és fellendülés, majd az újabb fertőzési hullámot újabb lezárási és bezárási hullám követte. A korlátozó intézkedések a gyárak részleges leállásához vezettek, a munkavállalóknak otthon kellett maradniuk, amely szinte minden ágazatot beszűkített. Néhány ágazatot súlyosabban is érintett, mint másokat: a digitális ipar és az egészségügy jól teljesített, míg az olyan iparágak, mint a vegyipar, az építőipar, valamint az élelmiszer- és italágazat visszaesést tapasztaltak, de kevésbé súlyosan, mint a szállítási és a textilipar – írja a Lube Magazin februári elemzésében.

A kenőanyagipar szempontjából a világjárványok leginkább azokat az ágazatokat sújtották, amelyek – közvetlenül vagy közvetve – a kenőanyag-kereslet legnagyobb részét mozgatják, nevezetesen az autóipart és a repülőgépipart, amelyek a mobilitás és az idegenforgalmi tevékenységek csökkenése miatt jelentős csapást szenvedtek el.

Az európai autóipar ellátási láncait már a kínai gyárak első leállításai is megzavarták az elején. Később az európai gyárleállások hatása (a legrövidebb leállási idő Svédországban volt, 15 nap, a leghosszabb pedig Olaszországban, 41 nap) összességében azt okozta, hogy 2020-ban a személygépkocsik piaca 23,7%-kal, a haszongépjárművek piaca pedig 18,9%-kal zsugorodott.

Összességében az európai kenőanyagpiac 2020-ban 11%-os csökkenés volt mérhető.

Az öt legnagyobb európai piac, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és Olaszország több mint a teljes piac több mint 75%-át teszi ki. (Az autóipar és az ipar közötti megoszlás körülbelül mindig 50-50%-os volt). Mind az öt fő piac jelentős visszaesést tapasztalt, a legsúlyosabban érintett piac Németország volt. A keresletcsökkenés nagyban függött a zárlatok mértékétől, az egyes országok döntéseitől, valamint az ellátási lánc megszakadásának mértékétől és hatásától.

2021 után a 2022 már az újjáéledés éve lesz?

Az EU gazdasága most úgy tűnik, hogy a vártnál gyorsabban lábalhat ki a világméretű recesszióból. A növekedés 2021 tavaszán végre újraindult, és a nyár folyamán nagyjából töretlenül folytatódott, majd az év során a növekvő beoltottsági rátával a korlátozásokat is kezdték feloldani. Az EU gazdasága 2021 harmadik negyedévében visszanyerte a pandémia előtti termelési szintet, és a fellendülésből a bővülés irányába lépett át. Éves szinten közel 14%-os volt a GDP növekedési üteme az EU-ban a második negyedévben.

A növekvő ellenszél ellenére az uniós gazdaság 2022-ben 4,3%-os, 2023-ban pedig 2,5%-os növekedési ütemet érhet el – így számolnak a Lube Magazin szakértői. Mindez nyilvánvalóan függ a járvány további alakulásától, illetve, hogy a kínálat milyen ütemben tud alkalmazkodni a gazdaság újraindulását követő gyors keresleti fordulatokhoz.

Az elemzők úgy számolnak, hogy a bővülés motorja továbbra is a belföldi kereslet lesz. A munkaerőpiacok javulása és a megtakarítások előre jelzett csökkenése várhatóan hozzájárul a fogyasztói kiadások tartós üteméhez. Ezzel együtt a globális kínálat szűk keresztmetszetei továbbra is nehezítik az EU gazdasági aktivitásait, erre jó példa a félvezetőhiánynak az autóiparra gyakorolt hatása. Nem beszélve az energiaárakról, amelyek az elmúlt hónapokban viharos ütemben emelkedtek, és most jóval a járvány előtti szintek felett vannak. Ez a fogyasztást és a beruházásokat is terhelni fogja.

A ’dupla átmenet’ és a többi hajtóerő

A COVID-19 világjárvány lehetőséget kínált arra is, hogy felgyorsítsa a már meglévő tendenciákat: a helyreállítási tervek várhatóan felerősítik és felgyorsítják mind a digitális, mind a zöld átmenetet, ezáltal a fenntartható növekedést támogató beruházásokra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fognak összpontosítani.

Az EU kritikus nyersanyagokról szóló cselekvési terve elismeri a körforgásos gazdaság és az anyagok újrafelhasználásának fontosságát a kitettségek csökkentésében és az értékláncok megerősítésében. Az ellátási láncok digitalizálása is fontos lépés lehet a vállalatok számára az üzleti ellenálló képesség elérése érdekében.

Az un. dupla átmenet (twin transition) számos növekedési lehetőségeket nyújthat az európai kenőanyagipar számára, legyen szó feldolgozóiparról, megújuló energiáról vagy mezőgazdaságról. A digitalizáció kihasználása kulcsfontosságú lesz a kenőanyag-ágazat növekedésének szempontjából is. Számos példa van arra, hogy a digitalizáció hogyan támogathatja az értéknövekedést, például a készletszintek valós idejű nyomon követése vagy használt-olaj elemzések mind-mind a hatékonyságot tudják növelni a szektorban.

Számos növekedési potenciált lát a MarketsandMarkets elemzése is. A nagy teljesítményű motorok iránti megnövekedett kereslet mellett a megújuló energia terén történő beruházások is pozitív hatást vetítenek elő a kenőanyagipar előtt álló évekre.  Az energiaipar az ipari kenőanyagok nagy fogyasztója, a turbinaolajtól a transzformátorolajig. Jelenleg a szélenergia-termelés ugyan nagyon kis arányt képvisel a teljes energiamixben, de az ágazat 10%-os ütemben növekszik. A szélturbináknak pedig jelentős kenőanyagra van szükségük az optimális működőképességhez.

A motorolaj várhatóan vezetni fogja a globális kenőanyagpiacot, amelyet a hidraulikaolaj követ. A motorolaj dominanciája főként annak köszönhető, hogy a többi típushoz képest széles körben használható a közlekedési ágazatban, valamint az építőiparban, különösen az építőipari járműveknél jelentkező keresletnek.

A szintetikus olajok szegmense növekedhet a leggyorsabban. Az alapolaj alapján a globális kenőanyagpiac ásványi olajra, szintetikus olajra és bioalapú olajra oszlik. Az ásványi olaj a kenőanyagok piacának legnagyobb szegmense, a könnyű hozzáférhetősége és alacsony költsége miatt. A szintetikus olaj szegmens azonban várhatóan a legmagasabb CAGR-t (átlagos éves növekedési ütemet) fogja elérni az elkövetkező években.

Alkalmazás alapján a piacot közlekedési és ipari kenőanyagokra szegmentálják. A kenőanyagok iránti kereslet a közlekedési szegmensben rendkívül magas, ami a Kínában közlekedő járművek számának növekedésének, valamint az Indiában és a Délkelet-Ázsiában egyre növekvő szállítási igényeknek köszönhető.

Egyedül talán a hibrid járművek iránti kereslet növekedése és az akkumulátorok árparitásának növekedése hat kedvezőtlenül a szektorra. A hibrid járművek egy kis belsőégésű motort (ICE) és egy villanymotort is tartalmaznak az optimális energiafelhasználás és a járművek károsanyag-kibocsátásának csökkentése érdekében. A járműben lévő belső égésű motornak kenőanyagokra, főként motorolajra és sebességváltó folyadékra van szüksége. Az iparági szakértők szerint a hibrid járművek növekvő száma majdnem felére csökkenti a kenőanyagok iránti igényt járművenként. Ez a tényező, az akkumulátorok növekvő paritásával párosulva, valószínűleg csökkenteni fogja a kenőanyagok globális piacának volumenét.

A növekedés leginkább Ázsiában lesz érezhető: a globális kenőanyagpiac legnagyobb piaca az ázsiai-csendes óceáni térség (APAC) – mind mennyiségben, mind értékben. A régió növekvő népessége, valamint az ipari szektor növekvő kiadásai és a fejlődő piacokon, Kínában, Indiában és Indonéziában zajló infrastrukturális fejlesztések az előrejelzések szerint ezt a régiót ideális célponttá teszik a kenőanyagipar számára.

Európa szintén jól áll

2025-re Európa várhatóan a második legnagyobb részesedéssel rendelkezik majd a globális kenőanyagiparban, mind a mennyiség, mind az érték tekintetében. Az európai kenőanyag-piac a 2021-es 28,66 milliárd USD-ről 2028-ra várhatóan 34,30 milliárd USD-re nő; a becslések szerint 2021 és 2028 között 2,6%-os CAGR-rel (átlagos éves növekedési ütemmel) fog növekedni. Ami a teljes kontinenst illeti, várhatóan Oroszországban lesz a legnagyobb a növekedés.

Market Value in billion dollars (Statista.com)

Az előrejelzések szerint a kenőanyagok piaci értéke 2025-re világszerte közel 183 milliárd dollárra várható.

Dupla átmenet

Napjainkban a negyedik ipari forradalomnak vagy ipar 4.0-nak nevezett folyamatot éljük, amelynek egyik legfontosabb pillére a digitalizáció, ugyanakkor a szén-dioxid-mentes és környezetbarát gazdaság felé vezető zöld átmenet küszöbén állunk.

Ez a dupla átmenet vagy ikerátmenet (twin transition) lehet a kulcs a gazdaság szén-dioxid-mentesítéséhez és a körkörös fejlődési modell elfogadásához, a lineáris ipari értékláncok átalakításához a hulladék és a szennyezés minimalizálása, a keletkező hulladék jobb felhasználása és a környezetvédelmi normák garantálása érdekében.

A mesterséges intelligencia (AI), blockchain és a digitális tervezés kulcsfontosságúak a skálázható körforgásos gyártás szempontjából, tovább csökkentve az ipari erőforrás- és energiafelhasználást, ezáltal mérsékelve más költséges és kockázatos CO2-csökkentő technológiák alkalmazását.

Az olyan technológiák, mint a robotika és az additív gyártás, nagyobb szabadságot biztosítanak a tervezőknek olyan termékek létrehozásában, amelyek használatuk (és újrafelhasználásuk) során kevesebb CO2-t bocsátanak ki, és nagyobb értékteremtést tesznek lehetővé a teljes értékláncban, beleértve a széles körű gyártókat is.

 

Címlap illusztráció: pixabay

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.