Az Európai Bizottság új fenntarthatósággal kapcsolatos törvényjavaslatot terjesztett elő, melynek célja, hogy az EU-ban működő nagyvállalatok ellenőrizzék, beszállítóik betartják-e a környezetvédelmi előírásokat, valamint az emberi jogokra vonatkozó szabályozásokat.

A vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló törvény arra is kötelezi majd az európai uniós cégek vezetőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy üzleti stratégiájuk összhangban áll a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozásával, a párizsi klímaegyezményben foglaltak szerint. – számolt be a Reuters.

„Többé nem hunyhatunk szemet az értékláncokban zajló folyamatok felett” – mondta Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa.

A javaslat értelmében az uniós cégeknek évente legalább egyszer, a fontosabb üzleti döntések meghozatala vagy új tevékenységek megkezdése előtt értékelniük kell majd ellátási láncaikat olyan kockázatok szempontjából, mint a kényszermunka, a gyermekmunka, a nem megfelelő munkahelyi biztonság, valamint a környezeti hatások, például a szennyezés és az ökoszisztéma romlása.

Ha egy vállalat egy beszállítónál az előbb említett problémákat tapasztalja, megfelelő intézkedéseket kell tennie azok megelőzésére vagy megszüntetésére. Ilyen intézkedés lehet például a korrekciós intézkedési terv kidolgozása, amelynek betartását a beszállítónak vállalnia kell.

A Bizottság javaslata csak az Európai Parlamenttel és az uniós kormányokkal folytatott hosszadalmas, várhatóan több mint egy évig tartó tárgyalások után válik uniós jogszabállyá.

A javaslat mintegy 13 000 uniós cégre vonatkozna, köztük az EU legnagyobb vállalataira, azaz azokra, amelyek több mint 500 főt foglalkoztatnak és nettó árbevételük meghaladja a 150 millió eurót. Emellett olyan meghatározó ágazatokban működő vállalatokra is kiterjesztenék, mint a ruhaipar, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, az élelmiszer- és italgyártás, valamint a fosszilis tüzelőanyagok és fémek kitermelése, amennyiben az egyes vállalatok több mint 250 alkalmazottal és 40 millió eurós nettó árbevétellel rendelkeznek.

Az EU-s vállalatok 99%-a azonban még így is mentesülne a törvényjavaslat alól.

Lara Wolters uniós törvényhozó, üdvözölte a javaslatot, viszont azt is elmondta, hogy a nagy kockázatú ágazatokban működő kisvállalkozások még mindig hozzájárulhatnak a visszaélésekhez, és ezért azokra kiterjedő törvényre is szükség lenne.

A törvény mintegy 4000 EU-n kívüli, de az unión belül is működő vállalatra is vonatkozna, melyeknek a tevékenységei megfelelnek az árbevételi küszöbértéknek.

A jogszabály betartását a 27 uniós tagállam kormányai ellenőriznék. A törvényt figyelmen kívül hagyó vállalatokat pedig bírságra köteleznék. Ezenkívül az uniós cégeket kártérítési felelősséggel tartoznának, ha beszállítóik olyan jogsértést követnek el, amelyet az uniós vállalat megfelelő gondossági intézkedésekkel megelőzhetett, vagy megszüntethetett volna.