Fenntarthatóság

Reklámok melyeket a greenwashing miatt tiltottak be

NRGreport | 2022.03.08. 11:55

A fogyasztók nehezen tudják megfejteni, hogy egy márka vagy termék fenntarthatóságára vonatkozó állítások pontosak-e, de a szabályozó hatóságok keményen fellépnek a megtévesztő éghajlati állításokat reklámjaikban népszerűsítő vállalatok ellen.

 

2019 szeptemberében a Ryanair a televízióban, a rádióban és az interneten is sok olyan reklámot terjesztett, amelyek arra buzdították az ügyfeleket, hogy repüljenek “Európa legalacsonyabb viteldíjú, legalacsonyabb kibocsátású légitársaságával. Mindenki tudja, hogy ha a Ryanairrel repül, a legalacsonyabb viteldíjakat élvezheti. De vajon tudja-e, hogy Európa legalacsonyabb károsanyag-kibocsátású légitársaságával is utazik?”.

Az Egyesült Királyság reklámfelügyeleti hatósága, az Advertising Standards Agency (ASA) néhány hónappal később betiltotta a kampányt, miután megállapította, hogy ezek az állítások félrevezetőek. Döntésében az ASA azt mondta, hogy a fogyasztók nem találnak elegendő információt a reklámokban ahhoz, hogy alátámasszák a vállalat azon állítását, miszerint ez Európa legalacsonyabb károsanyag-kibocsátású légitársasága. Az ASA kiemelte, hogy az állítás alátámasztására szolgáltatott adatok nyolc évvel korábbiak, és úgy tűnik, hogy nem tartalmaztak néhány ismert légitársaságot.

A BBC által akkoriban látott nyilatkozatában a Ryanair közölte, hogy eleget tesz a döntésnek, de megismételte azt az állítását, hogy az egy utaskilométerre jutó kibocsátása 25%-kal alacsonyabb, mint a többi nagy európai légitársaságé“.

 

A legfontosabb dolog, amit bármely fogyasztó megtehet a szén-dioxid-kibocsátás felére csökkentése érdekében, hogy a Ryanairre vált – írta válaszában a légitársaság.

 

A Ryanair messze nem az egyetlen olyan vállalat, amely félrevezető éghajlati állítások miatt került tűz alá.

A párizsi megállapodás 2015-ös aláírása óta a vállalatok kibocsátásának csökkentésére tett vállalások hulláma indult el. Az éghajlati felelősségvállalás iránti lelkesedés növekedésével párhuzamosan azonban megnőtt az aggodalom amiatt, hogy egyes vállalatok olyan divatos szavakkal, mint a “karbonsemlegesség” és a “nettó nulla”, reklámokkal és nyilvános üzenetekkel próbálnak fenntarthatóbbnak tűnni, mint amilyenek valójában. Ezt egyesek “zöldmosásnak” nevezik.

 

A zöldmosás nem új keletű. Ami új, az a fenntarthatósági kötelezettségvállalások mennyisége a vállalatok részéről, és annak sajnálatos valószínűsége, hogy ezek közül sok meglehetősen üres és nem teljesül – mondja Joana Setzer, az Imperial College London Éghajlatváltozási és Környezetvédelmi Kutatóintézetének (Grantham Research Institute on Climate Change and the Environment) munkatársa.

 

 

Setzer szerint a fogyasztók egyre inkább átlátnak a megtévesztő állításokon, és ennek következtében egyre több panaszt tesznek. A környezetvédelmi csoportok is egyre agresszívebben lépnek fel a környezetvédelmi állításokkal szemben. A Setzer által társszerzőként jegyzett, nemrégiben készült jelentés szerint jelenleg csaknem 50 panasz van folyamatban világszerte bíróság vagy reklámszabályozó testület előtt.

 

Az ellenőrzés fokozódik” – mondja Setzer. “Felmerül a kérdés: “Komolyan gondolják-e a vállalatok a vállalásaikat, és be tudják-e tartani azokat, vagy csak bla-bla-bla-bla”? – teszi hozzá, utalva arra, ahogyan Greta Thunberg svéd ifjúsági aktivista a világ vezetői által tett éghajlati ígéreteket összegezte.

 

Sophie Manjanac, a ClientEarth környezetvédelmi jogi szervezet vezető jogásza szerint a félrevezető állítások kiszűrése nehéz lehet.

 

Gyakran az az igazi probléma az, amit ezek a vállalatok nem mondanak el a reklámkampányaikban – mondja Manjanac.

 

A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok például gyakran reklámozzák a tiszta energiával kapcsolatos projekteket, amelyek csak egy töredékét teszik ki a teljes üzletmenetüknek, mivel a kiadások nagy részét a hagyományos olaj- és gázipari műveletekre fordítják– mondja.

 

Továbbra is azt látjuk, hogy a vállalatok reklámjai félrevezetőek a kihagyás vagy a kétértelműségük miatt – mondja Matt Wilson, az ASA média- és közkapcsolati felelőse.

 

Ennek egyik példája egy 2008-as Shell-reklám, amelyben az olajipari óriás azt állította, hogy fenntartható energiaforrást biztosít azzal, hogy egy hatalmas kanadai kátrányhomok-projektből termel ki olajat. A Természetvédelmi Világalap (WWF) panasza nyomán az ASA úgy döntött, hogy a reklám félrevezető volt, mivel a Shell nem szolgáltatott “olyan adatokat, amelyekből kiderül, hogy a Shell hogyan kezeli hatékonyan az olajhomok-projektjeiből származó szén-dioxid-kibocsátást az éghajlatváltozás korlátozása érdekében”.

Mivel a kátrányhomokból származó olaj sűrű és viszkózus, kitermelése és finomítása több energiát igényel, mint a nyersolajé, így előállítása háromszor-négyszer intenzívebb az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában – állítja a Natural Resources Defense Council környezetvédelmi érdekvédelmi szervezet.

Az ASA szerint a hirdetés eredeti formájában nem jelenhet meg újra, és a kormány útmutatására hivatkozott, amely szerint az állítások nem lehetnek félreérthetőek, és kerülni kell az olyan homályos kifejezések használatát, mint a “fenntartható”.

Korábbi cikkünkben írtunk már, hogy a Facebook nemrégiben az éghajlati vészhelyzettel kapcsolatos álhírek terjesztéséből profitált az ENSZ klímakonferencia idején. Pár nappal azután, hogy a Facebook globális ügyekért felelős alelnöke, Nick Clegg a glasgow-i csúcstalálkozó kezdetekor blogjában a Facebook éghajlatvédelemmel kapcsolatos álhírek elleni erőfeszítéseit hangsúlyozta, a Newsmax konzervatív médiahálózat olyan hirdetést tett közzé a platformon, mely az ember okozta globális felmelegedést álhírként, félrevezetésként nevezte meg. A Facebook, vagyis a közelmúltban történt névváltoztatás óta Meta, nem rendelkezik külön irányelvvel a hirdetésekben vagy egyéb posztokban megjelenő éghajlatvédelemre vonatkozó félretájékoztatással kapcsolatban.

 

Forrás: BBC

Képek forrása: unsplash

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.