A szakértők szerint a klímatárgyalások résztvevői rosszul ítélték meg a növekvő metánkibocsátás hatásait, és arra figyelmeztetnek, hogy az erős üvegházhatású gáz kibocsátása veszélyeztetheti az évszázad közepére kitűzött éghajlati célok megvalósítását.

Ahogy a múltkori cikkünkben beszámoltunk róla nemrég, a Nemzetközi Energiaügynökség az IEA, arra hívta fel a figyelmet, a 2022-es globális metánkibocsátás figyelő jelentésében, hogy a a globális energiaágazatból származó metánkibocsátás 70%-kal magasabb a hivatalosan bejelentettnél.

A tudósok most arra figyelmeztetnek, hogy a klímatárgyalások résztvevői háromszorosan alulbecsülik a metán felmelegítő hatását arra a kritikus negyedszázadra vonatkozóan, amely a 2015-ös párizsi egyezmény szerinti nettó nulla kibocsátás eléréséig hátravan – írja a Yale Environment 360, globális környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó magazin beszámolójában.

A probléma abból a régóta fennálló megállapodásból adódik, miszerint a különböző bolygónkat felmelegítő gázok kibocsátásának melegítő hatását 100 év átlagában mérik. A tudósok szerint ez a mérés  helyes volt, amikor a világ arra összpontosított, hogy a hőmérsékletet az évszázad végére stabilizálja. Most azonban, amikor a cél az, hogy megállapítsák az évszázad közepére elérendő szintet, a mérés már nem felel meg a célnak, mert drasztikusan alábecsüli a metán jelentőségét, amely jellemzően alig több mint egy évtizedig van jelen a levegőben, de felmelegítő hatásának nagy részét ez idő alatt fejti ki.

Az elmúlt hetekben két új tanulmány is rámutatott, a klímatárgyalásokkor ki kellene igazítania különböző üvegházhatású gázok összehasonlítására szolgáló képleteket, hogy azok összhangban legyenek a párizsi megállapodás időbeli ütemezésével. Sam Abernethy, a Stanford Egyetem fizika szakos PhD-hallgatója szerint a kiigazítás, amely nagyobb hangsúlyt fektetne a metánkibocsátásra, akár 0,2 Celsius-fokkal is csökkenthetné a csúcshőmérsékletet az évszázad közepére.

A szakértők szerint, hogy ha nem csökkentjük a metánkibocsátás mennyiségét,  fennáll annak a veszélye, hogy a nemzetközi erőfeszítések, melyek célja, hogy a felmelegedést, 1,5 fokra korlátozzák, nem teljesülnek.

„Minél intenzívebb a hőmérsékleti cél, annál fontosabbá válnak az olyan erős, rövid élettartamú üvegházhatású gázok, mint a metán” – véli Rob Jackson, a Stanford Egyetem energia- és környezetvédelmi professzora.

A Sam Abernethy-vel közösen készített új elemzésében Jackson kiszámította, hogy a 2040-es évek közepéig – a Párizsi Megállapodás szerinti felmelegedés korlátozásának valószínűsíthető határidejéig – terjedő időkeretben mérve a metán háromszor olyan fontos, mint amilyet a jelenlegi szabályozás alapján feltételeznénk.

„Súlyosan alulértékeljük a metánt” – mondja Abernethy. „Rövid távon drasztikus éghajlati intézkedésekre van szükségünk ahhoz, hogy elérjük a Párizsi Megállapodásban kitűzött céljainkat. A metán a legjobb eszköz ennek megvalósításához.”

Ehhez nemcsak az olaj- és gázipari infrastruktúrából származó szivárgások, hanem a számos biogén forrás, például a hulladéklerakók és az állattartás ellen is fel kell lépni. Ennek elérését azonban aláássa az Abernethy által „önkényesnek és indokolatlannak” nevezett időkeret, amely szerint a szabályozók jelenleg értékelik a gázt.

Egy másik új tanulmány azt javasolja, hogy a tárgyalófeleknek az üvegházhatású-gáz korlátozására vonatkozó célszámok megállapításakor, külön célt kellene kitűzzenek a metánkibocsátás csökkentésére. Egyes tudósok azonban óva intenek attól, hogy a a metánnal kapcsolatos intézkedések által, túl nagy hangsúly kerüljön a rövid távú hőmérsékleti célok elérésére, ha ez csak magasabb CO2-kibocsátás mellett lenne megvalósítható, mert az hosszabb távú felmelegedést eredményezne.

A metánkibocsátás visszaszorítása érdekben tehát komoly lépések szükségesek. Talán ilyen lépés lehet a világ vezető olajtársaságai egy csoportjának kedden bejelentett vállalása. A világ 12 legnagyobb olaj- és gázipari vállalatát tömörítő Oil and Gas Climate Initiative (röviden OGCI, magyarul Olaj- és gázipari klímavédelmi kezdeményezés) tajgai vállalták, hogy 2030-ra közel nullára csökkenti metán kibocsátásuk. Az OGCI tagjai a szervezet által kiadott közlemény alapján, azt is vállalták, hogy jelenteni fogják éves metánkibocsátásukat.

A kezdeményezéshez már csatlakozott vállalatok az Aramco, a BP, a Chevron, a CNPC, az Eni, az Equinor, az ExxonMobil, az Occidental, a Petrobras, a Repsol, a Shell és a TotalEnergies.

Kép forrása: pexels.com