Fenntarthatóság

Küszöbön a hidrogénforradalom: nagy sikerrel zárult az első Budapest Hydrogen Summit (X)

NRGreport | 2022.03.11. 16:30
Budapest Hydrogen Summit

A téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen. A dekarbonizációs célok „Szent Gráljaként” is emlegetett hidrogénre, a klímaváltozással szembeni küzdelem fényében a jövő legígéretesebb energiahordozójának és a század közepére megvalósítandó net-zeró célkitűzések egyik fő letéteményesének tartják. A hidrogén népszerűsége folyamatosan nő, amely a rendkívül sokoldalú felhasználhatóságával is indokolható. Valóban a hidrogén a dekarbonizációs kirakós hiányzó darabja?

Többek között ez volt az egyik fő kérdése, a március 10-én első alkalommal megrendezésre kerülő Budapest Hydrogen Summit-nak, amelyen Magyarország és a régió meghatározó vállalatainak vezetői, magasrangú kormányzati és európai uniós döntéshozók, prominens szakmai szervezetek vezetői, valamit a terület elismert kutatói vitatták meg a hidrogénpiac előtt álló lehetőségeket és kihívásokat.

Forrás: Hydrogen Summit

A konferenciát Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ügyekért felelős alelnöke nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy a hidrogén fontos szerepet fog játszani a karbonsemlegesség elérésében, amelyet Magyarország is felismert. A tavaly májusban ellfogadott Nemzeti Hidrogén Stratégia hosszú távon a zöld hidrogénre fókuszál, azonban rövid és középtávon a kibocsátás gyors csökkentése és egy működőképes piac kialakítása érdekében, minden alacsony kibocsátású hidrogénre szükség lesz.

Ennek fényében, a Budapesti Hidrogén Summit margóján, a MEKH és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség a magyar hidrogéngazdaság megteremtéséhez szükséges ipari, gazdasági és tudományos együttműködés elősegítését célzó memorandumot írta alá.

Jorgo Chatzimarkakis, a teljes hidrogén ellátási láncot lefedő legnagyobb európai szervezet, a Hydrogen Europe vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy itt az idő, hogy az EU cselekedjen és felgyorsítsa a hidrogéntechnológiák alkalmazását. „A héten az Európai Bizottság előállt egy tervvel, melyben 20 millió tonna megújuló hidrogént céloz meg 2030-ig. Ez azt jelenti, hogy meg kell négyszereznünk azt a mennyiséget, amelyről tavaly júniusban megállapodtunk” – mondta Jorgo Chatzimarkakis, hozzátéve, hogy a hidrogénnek hamarosan globális árucikké fog válni.

A konferencia előadói megvitatták a hidrogénpiac előtt álló fő kihívásokat és lehetőségeket. Thomas Schubert, a Dentons partnere hangsúlyozta, hogy az egyik nyilvánvaló kihívás az, hogy a zöld hidrogén jelenleg sokkal drágább, mint a hagyományosan előállított szürke hidrogén, és nincs is valódi piaca, ezért piacot kell teremteni. Kiemelte, hogy a szabályozási kihívásokat is kezelni kell. „Az a fontos, hogy azok a folyamatok, amelyek segítik a karbonmentes hidrogén felé való elmozdulást felgyorsuljanak” – mondta.

Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte a hidrogén disztribúciójával kapcsolatos kihívások kezelést. Hozzátette, hogy a szállítási költségek elkerülése érdekében a hidrogént helyben kell előállítani.

„A gáz szállítására és elosztására rendelkezésre áll az infrastruktúra” kezdte Jászberényi Zoltán, a Pietro Fiorentini Magyarország vezérigazgatója. „A nagy kérdés tehát az, hogy ez az infrastruktúra mennyire alkalmas az új kihívásokra, és mennyire tudjuk alkalmassá tenni nagyobb mennyiségű hidrogén befogadására.” A hidrogén gázzal való keverésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a három fő probléma, amellyel a gázhálózat-üzemeltetőknek meg kell küzdeniük, a biztonság, a hozzáférhetőség és a fenntarthatóság.

Az FGSZ szintén támogatja a hidrogén földgázba keverését, illetve jelenlegi gázhálózatban való szállítását, így a meglévő eszközök akkor is működőképesek és hasznosak legyenek, amikor a földgáz szerepe csökken. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a hidrogén gázzal való fokozatos keverése lehetséges, az FGSZ-nek 2025-re 5 százalékos bekeverési arányt kell elérnie, amely óriási feladat.

A földgázinfrastruktúrának fontos szerepe lehet jövő hidrogéngazdaságának megalapozásában. Jó példa erre az Akvamarin projekt, melynek keretében az MFGT hidrogén előállítására és bekeverésére alkalmas technológiát létesít földalatti gáztárolójában. „A projekt keretében mintegy 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert telepítenek a kardoskúti földalatti gáztárolóba,” mondta Kriston Ákos, az MFGT vezérigazgatója.

A hidrogén felhasználása különösen azon szektorokban a legígéretesebb, amelyek a legnehezebben dekarbonizálhatóak. Sokoldalú felhasználhatósága révén a hidrogénforradalom számos szektort érint, az energiaszektor mellett, a közlekedésben is új korszakot nyithat.

László Richárd, a Toyota Central Europe Magyarország országigazgatója aláhúzta, hogy a hidrogénes járművek már léteznek, de a töltőinfrastruktúra még nem áll rendelkezésre. „Ennek kiépítése nem pusztán a befektetésről, hanem a szabályozásról is szól. A cél egyértelmű: töltőállomásokat kell építeni.”

Balázs Gáspár, az Alstom vezérigazgatója rámutatott, hogy az Alstom által forgalmazott hidrogénvonatok már több országban beváltak a kereskedelmi forgalomban, és a technológia a nem villamosított vonalak számára is életképes alternatíváva. „A hidrogén üzemanyagcellás személyszállító vonatok képesek a régióban a vasúti szektor dekarbonizációjára. Magyarországon egyre több döntéshozó fordul a hidrogéntechnológia felé, így 4 éven belül a hidrogénmeghajtású személyszállító vonatok teljes kiépítését láthatjuk majd az országban” – mondta.

A Budapest Hydrogen Summit-ra a világ számos országából érkeztek előadók, hogy bemutassák országuk hidrogéntechnológiával kapcsolatos célkitűzéseit és stratégiáit. Japánt a hidrogéngazdaság egyik éllovasának tekintik. Imazato Kazuyuki, a NEDO európai képviseletének főigazgatója a konferencián elmondta, hogy hogy a K+F tevékenységek támogatására a NEDO elindította a „Zöld Innovációs Alap Programot”, amelynek keretösszege 15 milliárd euró 10 évre, ennek jelentős része a hidrogén kutatást és fejlesztést támogatja.

Dr. Stefan Kaufmann, Németország zöld hidrogénért felelős innovációs biztosa hangsúlyozta, hogy egyetlen hidrogénstratégia sem garantálja a sikert, globális együttműködésre és globális hidrogénlánc- ellátásra van szükség. Kiemelte, hogy a kutatási együttműködés kaput nyit a hidrogéngazdaság fejlődése előtt. „Lehetőségünk van a jövő piacának alakítására, ehhez pedig szektorok közötti együttműködésre, a befektetői szektor és a tudomány közös gondolkodására van szükség.”

Oleksandr Riepkin, az „Ukrán Hidrogén Tanács” Energiaszövetség elnöke, a háború miatt online csatlakozott a konferenciához. Beszédében kiemelte, hogy bár háborús körülmények között nehéz a jövőről beszélnie, Ukrajna az EU-s 2030-as célkitűzésekkel összhangban 10 GW elektrolizáló kapacitás előállítására képes. Hozzátette, hogy Ukrajna rendelkezik az egyik legnagyobb gázszállító rendszerrel, amely alkalmas mind tiszta, mind kevert hidrogén szállítására.

A konferencia nagy sikerére való tekintettel a szervezők úgy döntöttek, hogy jövőre is megrendezik a Budapest Hydrogen Summit-ot.

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.