Fenntarthatóság   rovat támogatója a Novochem

Ezt jelentheti az orosz-ukrán háború a fosszilis energiahordozókra

Nagy Nikoletta | 2022.03.21. 09:57

Kellemetlenül égető kérdés lett az, hogyan lehet energiabiztonságról beszélni Európában akkor, ha le akarunk mondani a fosszilis energiahordozókról.

Nemrég írtunk arról, mit javasol a Nemzetközi Energia Ügynökség Európának arra, hogyan tudna megszabadulni az orosz földgáztól. Az Európai Unió bizottsága is kiadott egy jelentést március elején arról, hogyan tervezi felgyorsítani a megújulók és gáztározók fejlődését azért, hogy a tagországok jóval 2030 előtt függetlenné váljanak az orosz gáztól. A REPowerEU Stratégia kimondja: ahhoz, hogy a vállalkozások és a háztartások megfizethető, biztonságos és tiszta energiát kapjanak, határozott fellépésre van szükség, kezdve az árak csökkentésével és a következő télre történő gázbetárolással.

„Az ukrajnai orosz inváziót követően minden eddiginél fontosabb és világosabb, hogy Európának gyorsan tiszta energiaforrásokra kell átállnia. Az EU gázfogyasztásának 90 %-át importálja, Oroszország pedig az EU teljes gázfogyasztásának több mint 40 %-át adja. Az Oroszországból származó behozatal az olajimport 27 %-át és a szénimport 46 %-át teszi ki” – olvasható a javaslatban. A tervből ismét hiányzik a Magyarország számára kifejezetten fontos atomenergia.

A terv azonban egyértelműsíti, hogy a közeljövőben az Európai Unió nem mond le a földgázról, ehelyett a gáztározókat fejleszti – így a fosszilis továbbra is a mix része marad. Az első számú prioritás jelenleg, úgy tűnik, az orosz földgáztól való lényegesen kisebb függés megteremtése. „A zöld átállás felgyorsítása csökkenti a kibocsátásokat, csökkenti az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és védelmet nyújt az áremelkedésekkel szemben. A fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése különösen súlyosan érinti az energiaszegénységben élő vagy a kiszolgáltatott lakossági fogyasztókat, akik teljes jövedelmük nagy részét energiaszámlákra költik. Ez tovább súlyosbítja az EU-n belüli egyenlőtlenségeket. A vállalkozásoknak, különösen az energiaigényes iparágaknak, valamint az agrár-élelmiszeripari ágazatnak magasabb termelési költségekkel kell számolniuk” – írja a jelentés.

Megoldásként a javaslat több mindent felsorol, amelyek együttes megvalósítására kell törekedni. Ide tartozik például a gáztárolás bővítése Európában; a szél- és a napenergia elterjedésének felgyorsítása; az épületek energiahatékonyságának javítása és a vállalkozások segítése a gyártás és a szállítás villamosításában. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban javaslatok születtek a hálózati tömbök engedélyezési folyamatának felgyorsítására, valamint a tetőtéri napenergiát háztartási energiatárolóval és hőszivattyúkkal kombinált programok fejlesztésére. A gázellátás diverzifikálására is láthatók javaslatok, például az EU biometánnal kapcsolatos jelenlegi ambícióinak megkétszerezése.

Vannak azonban, akik kritikával fogadják az új javaslatokat. A The New York Times például arról ír, hogy az orosz-ukrán háború végül inkább lassítja a fosszilisokról való átállást, hiszen vészmegoldásokhoz kényszeríti a döntéshozókat ahelyett, hogy a kicsit lassabb, de teljes átállásra fókuszálna. Emellett jól járhatnak azok a földgázkitermelők, akik felé az Unió fordulni fog, ha megszakítja a kereskedelmet Oroszországgal.

Kérdés, hogy Európa képes lehet-e túlélni a következő telet orosz földgáz nélkül. A Bruegel, egy brüsszeli székhelyű agytröszt legutóbbi elemzése azt sugallja, hogy lehetséges, de a kereslet csökkentése, a szabályozás megváltoztatása és sokkal több pénz kell hozzá.

Mindeközben az Ecoaction ukrán környezetvédelmi szervezet számos más, hasonló szervezettel együtt nyílt levelet írt azért, hogy azok, akik Oroszországból importálják a gázt, hagyjanak fel ezzel a tevékenységgel, és fokozzák a megújulókra való átállást. Továbbra is kérdés azonban, hogy mindezt hogyan lehet megvalósítani úgy, hogy közben az energiabiztonság is megmaradjon az Unióban.

  Nagy Nikoletta
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.