Fenntarthatóság   rovat támogatója a Novochem

Új szélsőséges időjárásra figyelmeztető rendszer jöhet öt éven belül

NRGreport | 2022.04.04. 08:00

Az ENSZ szerint öt éven belül olyan korai előrejelző rendszereket kell kiépíteni, amelyek globális szinten képesek védelmet nyújtani a szélsőséges időjárási és éghajlati katasztrófákkal szemben.

Jelenleg a világ lakosságának körülbelül egyharmada nem kap előzetes figyelmeztetést a hőhullámokról, az áradásokról vagy a heves viharokról, de egyes régiókban ez az arány jelentősen magasabb, Afrikában például a lakosság 60%-a védtelen az időjárási szélsőségekkel szemben. – számolt be a BBC.

Az éghajlati katasztrófák eredményesebb kezelése céljából, ENSZ felkérte a Meteorológiai Világszervezetet (WMO), hogy dolgozzon ki egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az ilyen típusú szélsőséges eseményekről szóló korai előrejelzések öt éven belül a bolygó minden lakója számára elérhetővé váljanak.

A Meteorológiai Világszervezet tehát novemberig összeállít egy a korai előrejelző rendszerek (EWS) globális kiterjesztésére vonatkozó tervezetet.

Az elmúlt 50 évben átlagban minden nap történt egy időjárási, éghajlati vagy vízzel kapcsolatos katasztrófa. A globális felmelegedéssel ezek a szélsőséges események egyre sokasodnak: az elmúlt fél évszázadban mintegy ötszörösére emelkedtek.

Az egyre fejlettebb figyelmeztető rendszereknek köszönhetően azonban, az áradások és viharok halálos áldozatainak száma jelentősen csökkent ugyanebben az időszakban.A javulás mértéke azonban elég eltérő földrészenként.

Tavaly, amikor az Ida hurrikán elérte Louisianát, az Ida volt az ötödik legerősebb ilyen típusú vihar, amely az Egyesült Államok kontinentális részét elérte. Viszont a hatékony előrejelzések és a korai figyelmeztetések segítségével több tízezer embert tudtak időben evakuálni és így a halálos áldozatok száma száz fő alatt maradt. Ezzel szemben a 2019-ben Dél-Afrikára lecsapó Idai ciklon (ami nem megfelelő az Ida-val) mintegy ezer ember halálát okozta Mozambikban, Malawiban és Zimbabwéban. Emellett több millióan szorultak humanitárius segítségre. Bár figyelmeztetéseket adtak ki, az információ átadás, különösen a vidéki területeken, nem volt megfelelő hatékonyságú.

„Ez elfogadhatatlan, különösen azért, mert az éghajlati hatások egyre csak súlyosbodnak” – mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár az új terv elindításához készített videónyilatkozatában.“A korai figyelmeztetés és a cselekvés életeket ment. Fokoznunk kell az előrejelzés erejét mindenki számára, és ki kell alakítanunk a cselekvésre való képességüket”.” – tette hozzá Guterres.

Erre a legnagyobb szükség Közép- és Nyugat-Afrika egyes részein, a Karib-térségben és a csendes-óceáni kis szigetországokban van.

A Meteorológiai Világszervezet egy a légkör valós idejű megfigyelését magában foglaló technológia bevezetésére törekszik, hogy az emberek az említett területeken is értesülhessenek arról, ha árvíz, hőhullám vagy vihar közeleg.

A rendszereknek segíteniük kell a kormányok, a közösségek és az egyének tájékoztatását arról, hogy miként cselekedjenek a károk minimalizálása érdekében.

A szervezet becslései szerint a meteorológiai figyelmeztető rendszerek fejlesztése  a rendszerek használatához szükséges tudáshálózat kiépítését is beleértve (erre bizonyos  fejlődő országokban van szükség) mintegy 1,5 milliárd dollárba fog kerülni.

“Nem lesz könnyű, kihívás lesz, de ha megnézzük a megvalósításhoz szükséges források mozgósításának lehetséges költségeit, akkor ez csupán töredéke, kerekítési hibája annak a 14 000 000 dollárnak, amelyet a G20-országok az elmúlt két évben mozgósítottak, hogy gazdaságukat a Covid-19 után helyreállítsák” – mondta egy magas rangú ENSZ-tisztviselő.

A Meteorológiai Világszervezet javaslatait a novemberben Egyiptomban megrendezésre kerülő COP27 konferencián fogják bemutatni.

 

Kép forrása: pexels.com

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.