Mobilitás   rovat támogatója az Audi

Ezt is megértük: zölddé válik az acél!

Benedek Attila | 2022.04.12. 04:00

Az autógyártás karbon lábnyomának csökkentésének egyik fő eleme a közeljövőben a széndioxid mentesen készülő acél. Ennek az előállításában kulcs szerepet kapnak a megújuló energiák és a hidrogén.

Időnként előfordulnak a rideg valóságot felfedő autógyári sajtóközlemények és a politikai korrektséget mellőző ügyvezetői interjúk. Ezek üdítő színfoltok, amelyek mutatják, hogy valójában hogyan állnak a dolgok az autógyártás és a környezetvédelem terén és mi a valódi kivezető út. Az elektromos autók szénlábnyomának a számaival történő szembenézésre jó példa a Volvo személyautós részlege.

Egy hideg, a tényeken alapuló kutatást végzett a svéd vállalat arról, hogy a XC40-es szabadidő-autójuk benzines és tisztán elektromos változatának milyen a CO2 lábnyoma. Az autók előállításától indultak és 200 ezer kilométer lefutásáig nézték a számokat. Az elektromos Volvónál számoltak úgy is, hogy az európai átlag fogyasztó által használt árammal töltötték az autót. Ez esetben, mindössze 9 tonna CO2 megtakarítással jár az elektromos változat használata. A gyártás terén mért szén kibocsátása a villany Volvónak 70 százalékkal rosszabb a benzines modellnél…

Erről a tanulmányról itt tud olvasni. A Volvo arra jutott, hogy elkezd karbon mentes technológiával előállított acélt használni. Ez az első lépések egyike, amivel a beszállítói vonalát zöldíti.

A svéd példa

A Volvo partnere ebben a svéd SSAB acélgyár. A karosszéria és más acélalkatrészek széndioxid mentesítése, nem csak a Volvo figyelmét keltette fel. A Volvo teherautós részlege, szintén az SSAB-vel dolgozik.

A Mercedes-Benz, a H2 Green Steel acélipari startuppal kötött megállapodást. A németeknek annyira megtetszett az együttműködés, hogy nemrégiben egymillió Eurót fektettek a cégbe. A BMW szintén érdeklődött, nekik 2025-től szállít f mentes acélt a H2GS.

Nemzetközi példák

A jelek szerint komoly átalakulás előtt áll az acélipar, mert egy sor nagy név kezd bele a zöld acél gyártásának az előkészítésébe. Németországban a Thyssen Krupp, az energia ipar nagyágyújával, a RWE-vel dolgozik együtt. A Salzgitter pedig az EON leánycégével, az Avaconnal társult. A hidrogén terén nagyon komoly tapasztalatokkal rendelkező Linde is partnerük a munkában.

Európán kívül, Ausztráliában, Indiában és sok más országban is megmozdultak a fémiparban dolgozó cégek. A BMW például az Egyesült Arab Emírségekből rendelt komoly mennyiségű szénlábnyom mentes alumíniumot. Az arab államban működő gyár közelében működik a világ talán legnagyobb napelem parkja. Az itt termelt zöld áram segítségével készítik az alumíniumot.

Az acélgyártás

A többféle vasérc létezik, ezekből a különféle eszközök, használati tárgyak készítése meglehetősen régi dolog, lásd. a történelemben a Vaskort, amely a Krisztus előtti évezeredet öleli fel. Az acéliparról kb. az 1700-as évek közepétől beszélhetünk, de igazán az 1800-as évek közepe körül indultak be a dolgok.

Az acél legfeljebb 2,06 százalékban szenet tartalmazó fém, az előállítása pedig igen energia igényes. Ugyanis szükséges hozzá koksz (tiszta szén), amiből eltávolították, azaz kiégették az összes szennyező anyagot. Az energiaigényről sokat elmond, hogy 1000 fok fölötti a folyékony fém, amivel a vasművekben dolgoznak.

Hogy az eddig megszokott fűtőanyagokat zöld úton előállított hidrogénre és zöld áramra cseréljék, komoly beruházásokra, kutatásra és a témában jártas cégekkel történő összefogásra van szükség. Ezeket pedig valahogy finanszírozni kell. Ugyanis „csak” a zöldítés miatt kell megváltoztatni, az eddig használt energiahordozókat és átváltoztani az egész ipart. Ezért az acélipar elvárása az, hogy az átállásban támogassák őket, plusz azokat a cégeket plusz adókkal büntessék, akik nem mozdulnak a területen.

 

Fotó forrása: Volvo

  Benedek Attila
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.