A WHO jelentése szerint gyakorlatilag az összes lakott területen rossz a levegő minősége.

Elég vészjósló jelentést adott ki a WHO a napokban: az Egészségügyi Világszervezet szerint a bolygó népességének 99 százaléka nem megfelelő minőségű, szennyezett levegőt szív minden nap. A szennyező részecskéknek számos forrása van, mint például a közlekedés, az erőművek, a mezőgazdaság, a hulladékégetés és az ipar – valamint természetes forrásokból, például a sivatagi porból is származnak. Úgy tűnik, nagyjából senki nincs biztonságban, ha a légszennyezésről van szó.

Az Egészségügyi Világszervezet körülbelül hat hónappal azután adta ki a levegőminőségre vonatkozó frissített adatbázisát, hogy szigorította a levegőminőségre vonatkozó irányelveit. Ez az adatbázis a világ egyre több területéről beérkező információkra támaszkodik – jelenleg az NBC News szerint összesen több mint 6000 önkormányzat szolgáltat adatokat a WHO-nak.

A WHO szerint a világ népességének 99 százaléka olyan levegőt lélegez be, amely meghaladja a levegőminőség alsó határait, és gyakran tele van olyan részecskékkel, amelyek mélyen behatolhatnak a tüdőbe, a vénákba és az artériákba, és betegségeket okozhatnak. A WHO szerint a kelet-mediterrán és délkelet-ázsiai régiójában a legrosszabb a levegő minősége, ezt követi Afrika.

„Egy világjárvány után elfogadhatatlan, hogy a levegőszennyezés miatt még mindig 7 millió megelőzhető haláleset következik be” – mondta Dr. Maria Neira, a WHO környezetvédelmi, klímaváltozási és egészségügyi osztályának vezetője. „Még mindig túl sok a beruházás a szennyező környezetbe ahelyett, hogy a tiszta levegő felé menne a pénz.”

Az adatbázis, amely hagyományosan a PM2.5 és a PM10 néven ismert kétféle részecskét vett figyelembe, először tartalmazta a nitrogén-dioxid földközeli mérési adatait. A nitrogén-dioxid főként az ember által előállított tüzelőanyag elégetéséből származik, például az autóforgalomból, és leginkább a városi területeken fordul elő. Az expozíció légúti betegségeket, például asztmát és köhögést, zihálást és légzési nehézségeket okozhat – közölte a WHO. A legmagasabb koncentrációját a Földközi-tenger keleti részén tapasztalták.

Az egyéb szennyező részecskéknek számos forrásuk van, mint például a közlekedés, a fosszilis erőművek, a mezőgazdaság, a hulladékégetés és az ipar – valamint természetes forrásokból, például a sivatagi porból is származhatnak. A probléma a fejlődő világot különösen súlyosan érinti: Indiában az adatok szerint nagyon magas volt a PM10-szint, míg Kínában a PM2,5-szinttel voltak komoly problémák.

„A szennyező részecskék, különösen a PM2.5, képesek mélyen behatolni a tüdőbe, és bejutnak a véráramba, szív- és érrendszeri, agyi érrendszeri és légúti betegségeket okozva” – közölte a WHO. „Egyre több bizonyíték van arra, hogy a részecskék más szervekre is hatással vannak, és más betegségeket is okoznak.”