Az Egyesült Államok délnyugati területein óriási a szárazság – ha pedig a tárolókban a vízszint tartósan alacsony marad, a gátak nem tudnak majd energiát generálni.

Újabb bizonyíték arra, hogy a klímaváltozás hatásai nem várt problémákkal is járhatnak: az Egyesült Államok délnyugati területein nagy a szárazság, és ha a víztározók vízszintje még a mostaninál is tartósan alacsonyabbra kerül, a vízerőművek működése kerül veszélybe – írja a Wired.

Az Államokban nagy port kavar a hír, hogy az Arizona és Utah határán fekvő Powell-tó lassan, de biztosan kiszárad, ami már csak azért is probléma, mert az 1320 megawattos Glen Canyon-gát és erőmű mögött a Lake Powell fontos szerepet játszik mintegy 3 millió fogyasztó áramellátásában Arizonában, Coloradóban, Új-Mexikóban, Utahban és Wyomingban. Ebben az évben azonban a víztározó történelmi mélypontra ért el a régióban továbbra is fennálló szárazság miatt, amelyet részben biztosan az éghajlatváltozásnak tulajdonítanak. A gát szárazsága miatt akár le is állhat az áramtermelés, ha a helyzet tovább romlik. Ez a probléma pedig nem egyedi a területen – az Egyesült Államok egész délnyugati részét érinti.

A Colorado folyót, amely számos gát és erőmű fontos forrása a régióban, az elmúlt 22 évben szinte folyamatosan szárazság sújtotta – egyes kutatások szerint az elmúlt 1200 év legrosszabb aszályának van kitéve a térségben jelenleg. Ezenkívül a US Drought Monitor (az Egyesült Államok aszályfigyelő rendszere) szerint március 29-én az USA nyugati részének 88,75 százalékát mérsékelt vagy még rosszabb aszály sújtotta. Az Egyesült Államok Regenerációs Hivatalának munkatársai szerint az ország ezen részén más gátak is hasonló aszállyal küzdenek.

Alapvetően két fő tényező befolyásolja a vízzel kapcsolatos energiatermelést. Az első annak a víznek a mennyisége, amely áthalad a gát generátorain. A második annak a víztestnek a mélysége, amely a gátakat táplálja. A mélyebb víztestek nagyobb erővel jutnak át a generátor turbináin.

Hogy érzékeljük, mekkora a probléma: a Glen Canyon-gát minimális teljesítménymedencéje (minimum power pool, MPP) – az a pont, ahol már nem lehet vízenergiát termelni a gátnál – körülbelül 1064 méter. A vízszint jelenleg 1075 méteren tart. Az előrejelzések szerint 2023 és 2026 között évente 23-27 százalék az esély az MPP elérésére. A Colorado-folyó medencéjének más részeit is érinti a szárazság, azokat, ahol más gátak is találhatók. A 22 éve tartó aszály 13,1 százalékkal csökkentette a térségben megtermelt energia mennyiségét az azt megelőző 12 év (1988-tól 1999-ig) éves átlagos energiatermeléséhez képest. Bár a Glen Canyon-gát kifejezetten extrém esetnek számít az Egyesült Államokban (más vízerőműveknél nincs ekkora probléma), számítani lehet rá, hogy ezek a tendenciák folytatódni fognak, és egyre rosszabb lesz a helyzet az ország szárazabb területein.