Elemzés

Lázas tervezgetés indult – Így készülhet fel az EU az orosz gáz utáni életre

Major András | 2022.04.22. 04:00

Az orosz-ukrán háború egy csapásra új fő célt adott az Európai Unió energiapolitikájának: megszabadulni az orosz gázimporttól való függőségtől. Az ötletelésbe az EU kormányának is nevezett Európai Bizottság, illetve a tagállamok mellett sok szakmai szervezet is nagy lendülettel vetette bele magát, így ma már számos különféle forgatókönyv létezik a néhány hónapja még elképzelhetetlen terv kivitelezésére. Ezeket vetjük össze cikkünkben.

A szén, földgáz, olaj hármasból a legkeményebb diónak az EU teljes éves földgázfelhasználásának több mint 40 százalékát adó orosz import felszámolása tűnik, amit a célzott szankciók kivetésétől való tartózkodás is jelez. A függőség felszámolása ugyanakkor egyáltalán nem lehetetlen vállalkozás, ahogyan ez a témában megjelent tervekből is kiderül. Ezek mindegyike szerint elengedhetetlen az energiatakarékosság fokozása, a megújuló energiaforrások terjedésének felgyorsítása és új földgáz-importforrások bevonása. Ezzel együtt sok különbség is felfedezhető az elképzelésekben, például arra vonatkozóan, hogy a cél eléréshez végre kell-e hajtani új gázinfrastruktúra-fejlesztéseket. Amiben a tervek szintén eltérést mutatnak, az a leválás időigénye: ezek szerint 2027-ig, 2025-ig, sőt, akár már a következő télig is megvalósítható a függetlenedés, de utóbbi esetben olyan, radikális intézkedésekre is szükség lehet, mint a fogyasztás korlátozása.

Európai Bizottság: 2027

Brüsszel szerint az EU Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének fokozatos megszüntetésére “jóval 2030 előtt”, a Bizottság májusban megvitatandó javaslata szerint 2027-ben sor kerülhet. Ennek érdekében a Bizottság a tavaly nyári, az üvegházhatású gázok kibocsátására fókuszáló “Fit for 55” csomag tervezett intézkedéseit kiegészítő REPowerEU tervet javasolja.

Ezek segítségével a Bizottság szerint már 2022 vége előtt körülbelül 100 milliárd köbméterrel mérsékelhető az EU éves földgázigénye, amely a 155 milliárd köbméteres tavalyi orosz eredetű gázimport kétharmadának felel meg.

Ez a megtakarítás új LNG-források bevonásából (50 milliárd köbméter), a csővezetékes import diverzifikálásából (10 milliárd köbméter), a mezőgazdasági melléktermékekből vagy szennyvízből is előállítható biometán-termelés fokozásából (3,5 milliárd köbméter), energiahatékonysági inézkedésekből (14 milliárd köbméter), a szél- és napenergia felhasználásának felgyorsításából (20 milliárd köbméter), ezen belül a tetőre elhelyezett napelemek telepítésének meggyorsításából (2,5 milliárd köbméter), valamint a hőszivattyúk bevezetésének meggyorsításából (1,5 milliárd köbméter) állna össze.

A következő években a maradék függőség is megszüntethető a fenti intézkedések továbbvitelével és a tisztahidrogén-termelés fokozásával. Utóbbi 2022 végéig még nem hoz eredményt, de hosszabb távon évi 25-50 milliárd köbméter orosz gáz kiváltására lehet alkalmas. Ehhez és az új földgázforrások bevonásához azonban a terv szerint szükség lehet új infrastruktúra-fejlesztésekre is, különös tekintettel a nemzetközi összeköttetésekre és a hidrogén-kompatibilitásra. Továbbá, az Európai Bizottság szerint sürgősen pótolni kell az európai uniós gáztartalékokat, október 1-ig legalább 90 százalékos töltöttséget elérve.

Lejjebb tekerni a hőfokszabályzókat

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pár nappal az Európai Bizottság előtt, március elején ismertette 10 pontos javaslatát, mely rövid távon valamivel kisebb lehetőséget lát az orosz gáz kiváltására. E szerint egy éven belül több mint harmadával lehetne mérsékelni az EU orosz gázimportját, de az IEA a Bizottsághoz hasonlóan úgy véli, 2030 előtt teljesen fel lehetne számolni a függőséget. Az IEA terve szintén összhangban van az európai klímapolitikai törekvésekkel:

  1. Semmilyen új gázellátási szerződés ne szülessen Oroszországgal.
  2. Az orosz eredetű ellátás alternatív forrásokkal való kiváltása. Ez egy éven belül körülbelül 30 milliárd köbméternyi orosz gáz kiváltását teheti lehetővé.
  3. Minimális gáztárolói készletszint-követelmény bevezetése.
  4. A szél- és napenergia projektek felgyorsítása. Ez egy éven belül 6 milliárd köbméterrel csökkentheti az orosz gáztól való függőséget.
  5. A bioenergia (biomassza, biogáz) és nukleáris alapú villamosenergia-termelés maximalizálása. A lépés egy éven belül 13 milliárd köbméterrel mérsékelheti az orosz gáz felhasználását.
  6. Rövid távú adóintézkedések az energiaárak elszállásával összefüggő nyereségekre, a kiszolgáltatott áramfogyasztók magas áraktól történő megvédése érdekében.
  7. A gázkazánok hőszivattyúkkal való helyettesítésének felgyorsítása, ami egy éven belül 2 milliárd köbméteres gázmegtakarítási potenciált hordoz magában.
  8. Az energiahatékonysági intézkedések felgyorsítása az ingatlan- és ipari szektorban. Ez közel 2 milliárd köbméterrel csökkentheti a gázigényt.
  9. A fogyasztók bátorítása a hőfokszabályzók 1 Celsius-fokkal való lejjebb állítására, ami akár 10 milliárd köbméterrel is visszafoghatja a gázfelhasználást.
  10. A villamosenergia-rendszer rugalmasságát nagyrészt biztosító gázos kapacitások diverzifikálása és dekarbonizálása más forrásokkal, lazítva a gázellátás és a villamosenergia-biztonság szoros összekapcsoltságán.

    Forrás: IEA

 

A gázrendszer bővítésére sincs szükség?

Egy civil szervezetek – Bellona, E3G, Ember and the Regulatory Assistance Project – alkotta konzorcium által március végén kiadott jelentés szerint az EU a bizottsági javaslathoz képest 2 évvel korábban, már 2025-re teljesen meg tudna szabadulni az orosz gáztól. További jelentős különbség, hogy az erős klímavédelmi elköteleződésű szervezetek szerint ráadásul ez a szénkivezetési folyamat leállítása és új földgáz-infrastruktúra – beleértve új LNG-terminálok – kiépítése nélkül is elérhető.

A jelentés szerint az EU-nak fokoznia kell az energiahatékonyság javítását, a megújuló energia terjedését és a villamosítást célzó beruházásokat, az energiahatékonyságot pedig energiabiztonsági prioritássá kell emelnie. A “Fit for 55” tervre alapozandó, azonban azt kiegészítő új politikai intézkedéseknek fel kell számolniuk a szél- és napenergia terjedése előtt álló akadályokat, és ösztönözniük kell a keresleti oldali, energiamegtakarítást eredményező fejlesztéseket – állítják.

A terv szerint a tiszta energiára való átállással és az energiahatékonyság javításával önmagában az orosz gázimport 66 százaléka, 101 milliárd köbméternyi gázigény váltható ki. Ezen belül a “Fit for 55” terv teljes megvalósításával 32 milliárd köbméteres, a további energia-hatékonysági intézkedésekkel 13 milliárd köbméteres, a hőszivattyúk telepítését és az elektrifikációt elősegítő pótlólagos lépésekkel 25 milliárd köbméteres, a megújuló áramtermelő kapacitások létesítésének előmozdításával pedig 31 milliárd köbméteres gázigénycsökkentés érhető el. Mindezen túl az orosz gáz létező gázinfrastruktúra felhasználásával történő kiváltásával pedig 51 milliárd köbméterrel mérsékelhető a felhasználás.

Forrás: Bellona, E3G, Ember, RAP

Bruegel: már idén megoldható a függetlenedés

A legradikálisabb tervet a Bruegel nevű brüsszeli gazdasági intézmény tette le az asztalra, mely szerint az Európai Unió már a következő telet is képes lenne orosz gáz nélkül kihúzni. Ehhez azonban szerinte a közösségnek egységesnek kell lennie a nehéz döntések meghozatalában, elfogadva, hogy az idő rövidsége miatt sok esetben nem lesz lehetőség tökéletes megoldások kidolgozására. Az agytröszt szerint meg is kell tenni a szükséges előkészületeket arra az eshetőségre, hogy az orosz gázáramlás esetleg teljesen leáll.

A legfontosabb azonnali kihívás a szervezet szerint az, hogy a következő tél előtt a lehető legtöbb gázt kell betárolni az európai gáztárolókba, összhangban az Európai Bizottság és az IEA javaslatával. A Bruegel számításai szerint az uniós gáztároló-kapacitás következő télig való feltöltése az előző évek átlagosan 12 milliárd eurós költségével szemben 70-80 milliárd euró közötti összeget emésztene fel.

A Bruegel három fő eshetőséget vázol az orosz gázimport idei alakulására vonatkozóan:

  1. Teljesen megszűnik az orosz gázimport. Ez az esetben az EU-s keresletet legalább 400 TWh-val (mintegy 40 milliárd köbméterrel), vagyis az éves teljes európai gázigény 10-15 százalékával csökkenteni kellene. Ez lehetséges, sőt, kivételes intézkedésekkel ennek a kétszeresével is mérsékelhető a földgázfelhasználás.
  2. Korlátozott orosz import. Ebben szcenárióban az Északi Áramlat 1 és a Török Áramlat gázvezetékek működnének, míg az ukrán tranzit, a fehérorosz-lengyel útvonalú Jamal és a Balkán irányába tartó gázáram leállna. Az összességében a tavalyi 155 milliárd köbmétere orosz gázszállítás így éves szintre vetítve valamivel kevesebb, mint felére esne vissza (60 TWh/hónap). Egy ilyen elméleti esetben a Gazprom továbbra is fenntartaná a kontrollt az EU gázellátása felett, amely tovább szenvedne a magas és ingadozó gázáraktól.
  3. Átlagos orosz gázimport. A szállított mennyiség a 2021-es értékhez hasonlóan alakulna, ami egyébként a szervezet feltevése szerint nagyjából megfelel a Gazprom hosszú távú szerződéses kötelezettségeinek is. A célzott szankciók kivetése nélkül vélhetően ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Megvalósulása esetén a tárolók viszonylag egyszerűen újra feltölthetőek lennének, az árak pedig alacsonyabban alakulnának.

A magas árak, a háború negatív gazdasági következményei és a villamosenergia-szektor folyamatai miatt az IEA a 2021-esnél kisebb európai gázigényt jelez előre 2022-re. Ezt szükség esetén rendkívüli intézkedések is kiegészíthetik, mint a kényszerkorlátozások, az atomerőművek bizonyos országokban tervezett leállításának késleltetése, a gázalapú termelés szénnel és olajjal való kiváltása, a napenergia és hőszivattyúk telepítésének felgyorsítása vagy a lakossági és kereskedelmi energiamegtakarítés extra ösztönzése. Ezek, az éves uniós gázigényt összesen akár 20-30 százalékkal is mérsékelni képes lépések a rekord magas LNG-importtal együtt elegendőek lennének az orosz gáztól való függőség azonnali teljes felszámolásához is – állítja a szervezet. Ennek további feltétele, hogy a piaci szereplőket megfelelően ösztönzik arra, hogy magas áron vásároljanak és tároljanak gázt, majd azt zökkenőmentesen osszák szét az országok között. Mindemellett az időjárás szerepe is meghatározó, hiszen önmagában ez a tényező 10-30 százalékkal módosíthatja az idei keresletet.

Forrás: Bruegel

Az orosz gázzal való gyors szakítás tehát nem lehetetlen, de a fogyasztók számára is érzékelhető további jelentős negatív hatásokkal járhat. Azonban már a függőség érdemi csökkentése sem egyszerű feladat, amihez több ágazatban összehangolt és tartós politikai erőfeszítésekre, valamint az energiapiacokról és a biztonságról szóló erős nemzetközi párbeszédre lesz szükség. Ennek során kritikus fontosságú a megerősített nemzetközi együttműködés az alternatív vezetékes és LNG-exportőrökkel, valamint a nagyobb gázimportőrökkel és -fogyasztókkal. A kormányok, az ipar és a fogyasztók közötti egyértelmű kommunikáció szintén elengedhetetlen eleme a sikeres végrehajtásnak – hívja fel a figyelmet az IEA.

Amint láttuk, a lassabb leválást feltételező forgatókönyvek zömmel a tiszta energiaforrásokra való átálláson, és az energiahatékonyság növelésén alapulnak. Ilyen, a témában született terv még például a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség, a Wärtsilä vagy éppen az Agora Energiewende tanulmánya is. Ezeket a szcenáriókat nagyrészt már a háború előtt kidolgozták, így gyakorlatilag “csak” az ezekben foglalt tervezett intézkedések fokozására, “felturbózására” lenne szükség. Már ha valóban hosszabb idő áll majd rendelkezésre a függőségből való kilábaláshoz. A dolgok jelenlegi állása, illetve a “reméld a legjobbat, készülj a legrosszabbra” bölcsesség jegyében azonban legalábbis érdemes minden eshetőséggel számolni.

 

Kiemelt kép forrása: pixabay.com

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.