A gyártók, a biodízel elterjesztésének sokadik alkalommal futnak neki. Mostanában a kulcsszó a HVO, aminek bevetése 90 százalékos CO2 csökkenést is eredményezhet.
A természetes forrásból származó zöld üzemanyagok időről-időre felbukkannak. A legelső képviselőjük a cukornádból előállított etanol volt. Az alternatívák fókuszba kerülésének a legelső oka, az 1973-as olajválság. A manapság a környezetvédelem miatt gondolkodnak a hagyományos üzemanyagok kiváltásán. Egyik újdonság az E-fuel, azaz a mesterséges benzin. A másik a biodízel.
A közelmúlt nagy sztorija a bioetanol, aminek az itthoni karrierjének gyorsan végett vetett az adóemelés. A témát folyamatos lobbi harcok és vélemény csörték jellemezték és jellemzik.
Célkeresztben a teherautók
Amiért érdemes jobban foglalkozni a biodízellel: a közúti szállítás a közlekedésen belül elég komoly CO2 kibocsájtó. Ennél is motiválóbb, hogy a Földön jelenleg kb. 1,42 milliárd jármű található, amiből csak valamivel tízmillió fölötti a tisztán elektromos autó… A dízelek száma pedig igen nagy.
A tehergépjárműveknél az elektromos hajtás és a töltésük megvalósítása még körülményesebb, mint a személyautóknál. A biodízel üzemanyag alkalmazása sokat tudna ezen a területen azonnal zöldíteni.
B7 és HVO
Az Európai Unió már tett lépéseket a meglévő üzemanyagok zöldítésére. Ennek köszönhető a B7-es jelzés a gázolajtöltő pisztolyokon. Ez annyit jelent, hogy megszokott gázolajhoz kevernek 7 százaléknyi természetes forrásból származó biodízelt.
A biogázolaj nem újdonság, de a közvetlen mezőgazdasági termelésből származó korábbi változatával kapcsolatban nem volt teljes az egyetértés. Sok autógyár – főleg teherautós márkák – fenntartásokkal álltak az ügy mellé. Pár éve megjelent az új szereplő, amit HVO-nak hívnak. Ennek már jóval jobb a szénlábnyoma.
A három betű a hidrogénezett növényi olaj kifejezést takarja. A változás a korábbiakhoz képest, hogy használt sütőolaj, állati zsiradék és növényi olajok képviselik az alapanyagot. A kulcs az, hogy már nem etanol segítségével állítanak elő belőlük üzemanyagot, hanem hidrogént használnak.
Életciklus elemzés
Az ellenérveket úgy néz ki, sikerült leszerelni azzal, hogy elővették az életciklus elemzést. Az LCA néven futó tudomány segített utána járni, hogy milyen a HVO pontos környezeti terhelése. Ha az egész ciklust nézzük – azaz well-to-wheel – akkor a megszokott gázolajhoz képest 90 százalékot is elérheti a szénlábnyom csökkenés. Ez elég ütős érv.
A gyakorlatban
Ami megnyugtató, hogy a HVO és a mai biodízelek Európában 600 helyen tankolhatók. A legtöbb kút a skandináv országokban található, a létszám túllépi már a 600 darabot. Ez a trend úgy látszik hasonló a bioetanolhoz, amely szintén északon volt szuper népszerű.
A tehergépjármű gyártók az elsők között szálltak fel a HVO és az új biogázolaj vonatra. A legérdekesebb, hogy a Ford 2020 elején már jelezte, hogy az ügy mellé áll. A Transit kétliteres turbódízelét úgy alakította át, hogy gond nélkül lehessen használni a zöld gázolajokat.
Ennél is érdekesebb, hogy a VW csoport nem engedte el véglegesen a dízel témát. Elsőként a VW adott hírt arról, hogy a kétliteres dízel motorjait, már gond nélkül lehet tankolni az új üzemanyagfajtával. A csavar a sztoriban az Audi mérnökeinek a mozgolódása.
Az A6-os dízelmotorjai első körben az R33-as, azaz a 26 százaléknyi HVO-val, és 7 százalék biodízellel zöldített gázolajat tudják tankolni. A csúcsdízelük viszont már az R100-ast is bírja, ami a HVO és a biodízel keveréke, itt már nincs hagyományos összetevő.
Kép forrása: Daf, Ford
Benedek Attila
