Meglepő dolog butíthatta az amerikaiakat 1996-ig: egy friss kutatás szerint a benzinbe kevert ólom miatt 170 millió Egyesült Államokbeli lakos összesen 824 millió IQ-ponttal lett szegényebb az 1920-as évek óta.

A Duke és a Floridai Állami Egyetem kutatói szerint egészen 1996-ig bezáróan komolyan butíthatta az amerikaiakat a benzin – olvasható a Study Finds cikkében. A Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint összesen 824 millió IQ-pontot veszíthetett mintegy 70 év alatt az amerikai lakosság azért, mert a benzinbe ólmot kevertek, ez pedig hosszú távú egészségkárosodáshoz vezethetett azok között, akik rendszeresen ki voltak téve neki. Az egészségkárosodás többek között az agyi idegpályákat is érinthette.

A könnyű megmunkálhatóság miatt az ólom évszázadokig az egyik leggyakrabban használt fém volt, mindenhez használták, a festékektől kezdve a vízvezetékekig. A benzingyártók 1923-ban kezdték el hozzáadni az ólmot a benzinhez, mert az eljárás segítette a motorok működését, és hatékonyabbá tette őket. Az emberi szervezet esetében azonban az ólomszennyezés komoly következményekkel jár. Az ólommérgezés súlyos betegség, különösen veszélyes a kisgyermekekre, akiknél akár tanulási nehézségeket és viselkedési zavarokat is okozhat.

Az ólommérgezés lehet akut, azaz rövid távú, ami rövid távú következményekkel is jár, illetve hosszan fennálló is – ez volt a helyzet a benzinbe került ólom esetével is. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 10 mikrogramm/deciliter-ben határozta meg a mindenképpen aggodalomra okot adó mértéket, de ennél kevesebb is veszélyes lehet a szervezetre. Az ólommérgezés súlyossága attól is függ, hogy valaki milyen mennyiségű ólomnak volt kitéve milyen hosszú ideig. Az ólommérgezésnek számos súlyos szövődménye lehet, károsíthatja az idegrendszert, a veséket, az immunrendszert, a csontokat, a látást és a hallást, sőt a termékenységre is hatással van. Az ólom azon kevés anyagok egyike, amelyek áthatolhatnak a vér-agy gáton, és közvetlenül negatívan hathatnak az ember agyára.

Az Egyesült Államokban az 1923-as bevezetés után végül 1996-ban tiltották be, hogy az ólmot a benzinben használják.

A friss amerikai tanulmány megállapította, hogy az autók kipufogógázai és más szennyeződési módok miatt gyermekkorban az ólmozott gáznak való kitettség hosszú távú, de akár egész életen át tartó egészségügyi problémákat okozott az ebben a korszakban (1923-1996) élő emberek számára. Ez a károsodás magában foglalja az agy felgyorsult öregedését is, vagyis szó szerint hamarabb elbutította az ólom az embereket.

A kutatók szerint mindenki, aki 1996-nál korábban született, gyermekkorában rendkívül magas ólomszennyezésnek volt kitéve az országban. A tanulmány szerint az 1960-as és 1970-es években – az ólmozott benzin használatának csúcspontjában – születettek különösen veszélyeztetettek.

A kutatók az egyesült államokbeli gyermekek vérének ólomszintjére, az ólmozott gázhasználatra és a lakossági statisztikákra vonatkozó nyilvános adatokat használták fel, hogy megbecsüljék a 2015-ben még élő amerikaiakra gyakorolt hatást. Ezek a számok azt mutatták, hogy több mint 170 millió embernél volt klinikailag szignifikáns ólomszint a vérben a gyerekkorban. Ez alacsonyabb IQ-pontszámot, valamint kisebb agyméretet eredményezhetett, valamint nagyobb valószínűséggel alakultak ki ezeknél az embereknél mentális problémák vagy szívbetegségek felnőttkorban.

Összességében egy 1996 előtt született átlagos amerikai három-négy IQ-pontot veszített az ólomexpozíció miatt. Azok az amerikaiak, akik az ólmozott gáz használatának csúcspontján, az 1960-as években születtek, akár hat IQ-pontot is veszíthettek. A legmagasabb ólomexpozíciót elszenvedő gyermekek esetében a kutatók becslése szerint több mint hét IQ-pont lehetett az átlagos veszteség.