A hidrogént a szénalapú fosszilis tüzelőanyagok fenntartható alternatívájaként hirdetik, de egy új brit kutatás szerint nem biztos, hogy ez lesz a tuti megoldás.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC – Intergovernmental Panel on Climate Change) nemrégiben kiadott jelentése kapcsán, amely a káros kibocsátás általános csökkentését sürgette, egy új brit tanulmány most azt állapította meg, hogy a hidrogén ugyanolyan problémás lehet, mint a fosszilis tüzelőanyagok, amelyeket helyettesíteni kíván.

A brit kormány által finanszírozott tanulmány szerint a hidrogén 11-szer károsabb felmelegedést okozhat, mint a CO2-kibocsátás, és a hidrogén fokozhatja a metán káros hatásait.

Az anyag beazonosított többek között diffúz hidrogénkibocsátással kapcsolatos problémákat, amely a légkörbe kerülve kölcsönhatásba léphet más gázokkal, és melegítő hatást válthat ki. A tanulmány szerint a felmelegedési hatások lehetősége kétszerese a korábbi becsléseknek.

Metán kockázatok

Különös aggodalomra ad okot a metánra gyakorolt hatás, amely gáz a szén-dioxidnál is nagyobb hőcsapdát képez. (Legutóbbi jelentésében az IPCC a metánkibocsátás 30 százalékos csökkentésére szólított fel.)

Amikor a hidrogén kölcsönhatásba lép a légköri metánnal, meghosszabbítja az üvegházhatást okozó gáz élettartamát. Káros gáz, de azért rövidebb az élettartama, mint a széndioxidé. A hidrogén használata azonban ugyanolyan veszélyessé, ha nem veszélyesebbé teheti, mint a szén-dioxidot, ha hagyjuk, hogy elidőzzön.

A kutatók megjegyzik, hogy a szén légkörből való eltávolítására irányuló erőfeszítések jól haladnak, de a metán vagy a hidrogén esetében sokkal kevesebb károsanyagmentesítési lehetőség áll rendelkezésre.

A hidrogén emellett növeli a troposzférában lévő ózon és a sztratoszférában lévő vízgőz koncentrációját, ami növeli a sugárzás erejét, ami hőmérséklet-emelkedést okozhat.

A hidrogénnek más kockázatai is vannak. A kutatók szerint mivel a hidrogén kisebb és gyúlékonyabb, mint a metán, önmagában is éghajlatmelegítő anyagként viselkedik.

Közüzemi kockázatok

A közműszolgáltatók szemet vetettek a hidrogénre, mint fenntartható energiaforrásra, de mivel a gáz robbanásveszélyes, ez azért problémákat vet fel. A hidrogénre áttérni kívánó gázszolgáltatóknak rendszerfejlesztésre lenne szükségük az elosztásnál, hogy a hidrogén ne tudjon felhalmozódni. A kisebb molekulatömeg miatt ez azonban nehézségekbe ütközik.

Ugyanez a probléma érintheti a jelenleg földgázra optimalizált háztartási készülékeket is. Jelenleg a legtöbbjük nem képes 20 százaléknál több hidrogént kezelni, ami azt jelenti, hogy a gyártóknak új modelleket kellene kifejleszteniük a kemencék, vízmelegítők, kályhák és szárítók, valamint az ipari berendezések számára. A készülékeket ki kellene cserélni, mielőtt a közműszolgáltatók 20 százalék fölé növelnék a hidrogéntartalmat a keverékekben. A le nem cserélt készülékeket valószínűleg robbanásveszély fenyegeti.

Tiszta üzemanyagforrás

Mindezen kockázatok ellenére a kutatók nem vetették el teljesen, hogy alternatívaként gondoljunk a hidrogénre. Segíthet csökkenteni az autók és a hajók, valamint a repülőgépek kibocsátását, jellemzően olyan iparágakban, amelyek durván fosszilis anyagtól függenek.

A jelentés kifejti, hogy „az 1 százalékos és 10 százalékos H2-szivárgási arányon alapuló egyenértékű CO2-kibocsátás növekedése a teljes egyenértékű CO2-kibocsátás-csökkentés körülbelül 0,4, illetve 4 százalékát ellensúlyozza”, tehát még a legrosszabb szivárgási forgatókönyvet feltételezve is óriási javulásról van szó.

„Miközben az egyenértékű CO2-kibocsátáscsökkentésből származó előnyök jelentősen meghaladják a H2-szivárgásból eredő hátrányokat” – folytatódik a közlemény – „egyértelműen bizonyítják a H2-szivárgás ellenőrzésének fontosságát a hidrogéngazdaságban”.

fotó: pixabay