Trading

Horváth Péter János: Magyarország földgázellátása biztosított

NRGreport | 2022.05.05. 13:00

Magyarország energiaellátása jelenleg zavartalan, és az ország felkészült egy esetleges földgázellátási zavar kezelésére is.

Az elmúlt évtizedben kiépült határkeresztező vezetékek, a hosszú távú szállítási szerződések, az európai összehasonlításban is magas stratégiai földgázkészlet, valamint a hazai termelés megfelelően garantálják az ellátásbiztonságot – mondta Horváth Péter János a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke Egerben, a XXXII. Nemzetközi Olaj-és Gázipari Konferencián tartott előadásában.

Az egri konferencián a MEKH elnöke előadásában áttekintést adott az orosz-ukrán háború energetikát érintő kérdéseiről, bemutatta az Európai Unió tervezett intézkedésit és azok lehetséges hatásait, valamint értékelte a hazai földgázszektor lehetőségeit egy esetleges ellátási zavar esetén.

 

Horváth Péter János előadásában rámutatott, hogy Oroszország Európa első számú primerenergia-beszállítója. Oroszország termeli meg az Európai Unióban felhasznált földgáznak több mint 40 százalékát, a kőolajnak pedig több mint a negyedét. Mint mondta, Oroszország az elmúlt évtizedekben megbízható beszállítóként viselkedett, de a háború és az Unió által kilátásba helyezett és részben életbe léptetett szankciók új és ellentmondásos helyzetet teremtettek.

 

A szankciók lebegtetése például a szankcionálandó fél bevételeinek növekedéséhez vezetett, hiszen már a fenyegetése is elég volt ahhoz, hogy a háború kitörését követően rekordmagasra emelkedjenek a gáztőzsdei árak. Ennek eredményeként Oroszország energiából származó bevételei 2022-ben – a jelenlegi árszintet feltételezve – várhatóan magasabbak lesznek, mint a megelőző években – mondta a MEKH elnöke. Hozzátette, árfelhajtó hatása volt annak is, hogy a háborút megelőző időszakban a Gazprom tulajdonában levő európai földgáztárolókat nem töltötték fel, így az alacsonyan tartott készletszint szűkösséget és áremelkedést okozott.

 

A MEKH elnöke kijelentette, hogy Magyarország az orosz energiabehozatalt érintő szankciókat továbbra sem támogatja, hasonlóan azokhoz a közép-európai tagállamokhoz, amelyek jelentősen függenek az orosz gáztól és nem képesek annak rövid vagy akár középtávon való kiváltására. A szankciók még azon tagállamok számára is jelentős gazdasági sokkot okoznának, amelyek képesek lennének az orosz gázt alternatív forrásokkal helyettesíteni – hangsúlyozta Horváth Péter János.

 

Az Európai Bizottság REPowerEU elnevezésű – a teljes orosz gázfüggőséget 2030-ig megszüntetni kívánó – tervéről szólva a MEKH elnöke kijelentette, hogy az elképzelések ambíciózusak ugyan, de túlzottan optimisták, mivel túlbecsülik mind az alternatív energiaforrások reálisan elérhető szintjét, mind a ténylegesen megvalósítható keresletoldali intézkedések hatásait. Példaként említette az orosz földgáz LNG-vel való kiváltását a régióban, ami a megfelelő vezetékes szállítási kapacitások hiányában jelentős korlátokba ütközhet.

A MEKH elnöke kifejtette álláspontját a Bizottság másik javaslatáról is, mely szerint az EU területén található földgáztárolókat 2022-ben legalább 80%-osan, később pedig legalább 90%-osan kötelező lenne feltölteni. A javaslattal kapcsolatban a magyar és az európai szabályozó hatóságok egyaránt azt képviselik, hogy a feltöltési arányok meghatározásánál elsősorban az adott tagállam földgázfogyasztását kell figyelembe venni, elkerülendő, hogy a nagyobb tárolókapacitással rendelkező tagállamok – mint például hazánk – aránytalan terhet viseljenek. Ezen felül az Európai Unió ellátásbiztonságát szolgáló betárolt mennyiségek költségfinanszírozásához az Uniónak is hozzá kell járulnia – tette hozzá.

Az ország felkészült egy esetleges rövid távú földgázellátási zavar kezelésére – jelentette ki a MEKH elnöke. A 2009-es gázválság óta Magyarország prioritásként kezelte a gázforrások diverzifikálását mind a fizikai infrastruktúrák kiépítésén, mind a nagykereskedelmi piac egészséges működésének ösztönzésén keresztül. Emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedben Szlovénia kivételével minden szomszédos ország felé kiépültek a kétirányú szállításra alkalmas földgázszállító vezetékek. Biztosított a magyar-szerb interkonnektor kétirányú működése, ami hozzáférést enged a dél-kelet-európai földgázhálózatokhoz. Üzembe állt a szőregi biztonsági gáztároló, amiben 1,2 milliárd köbméternyi állandó biztonsági földgázkészletet tartunk fenn. Magyarország európai összehasonlításban is kiemelkedő tárolókapacitásokkal rendelkezik, a lakossági felhasználókat pedig külön is védi az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó tároltatási kötelezettség – sorolta a hivatal elnöke. A forrásdiverzifikáció szempontjából az elmúlt évek legfontosabb fejleménye a Krk-i úszó LNG-terminál üzembeállítása volt, ami hozzáférést biztosít a kereskedők számára a nem orosz eredetű földgázforrásokhoz is – tette hozzá.

A MEKH elnöke az orosz forrásoktól való azonnali és teljes függetlenedés akadályai között említette ugyanakkor azt a tényt, hogy Európa számára jelenleg nem áll rendelkezésre elég nem orosz eredetű vezetékes földgáz, és nem épült ki elég az LNG visszagázosítását szolgáló terminálból sem. Mint mondta, különösen kritikus helyzetbe kerülhetnek azok a tengerpart nélküli tagállamok, mint például Ausztria vagy Magyarország, ahol nincs mód úszó LNG-terminálok gyors telepítésére sem, és a szállítási útvonalak kapacitáskorlátai miatt a más tagállamokban található terminálokhoz való hozzáférés is korlátozott.

A MEKH elnöke hangsúlyozta: régiós szinten egész Közép-Kelet-Európa tengerpart nélküli tagállamaira az orosz gázforrások dominanciája jellemző, ezért Magyarország és a hozzánk hasonló helyzetben levő tagállamok számára rövid és középtávon nincs reális alternatívája az orosz eredetű földgázforrásoknak.

Kép forrása: Unsplash

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.