Az Egyesült Államoknak nehéz lesz megakadályoznia, hogy a közel-keleti nemzetek is nukleáris beruházásokra törekedjenek, ha Irán atomfegyverhez jut. Érdemes lenne dolgozni a térségbeli szövetségesekkel való kapcsolatok helyreállításán, hogy lehűljenek az aggodalmak, de a veszély az egész Földre nézve óriási – mondták el szakértők a Fox News Digitalnak.

„Nyilvánvaló, hogy ha Irán atomfegyverrel szerelkezik fel, akkor ez fenyegetően fog hatni az összes szunnita államra és az Öböl menti szomszédokra” – mondta Amir Avivi dandártábornok, az Izraeli Védelmi és Biztonsági Fórum alapítója. „És nem lenne jogalapja senkinek, sem az USA-nak, sem Európának, hogy azt kérje bárkitől is a Közel-Keleten, hogy ne fejlessze ki saját védelmét”.

Miközben az Egyesült Államok továbbra is az új iráni atomalku (JCPOA) kidolgozásán fáradozik, a legnagyobb aggodalom továbbra is az, hogy Irán újra atomfegyverekhez juthat. Az eddigi terv 10 évre korlátozta Irán nukleáris képességeit a centrifugákra és 15 évre a dúsított urán mennyiségére vonatkozóan.

A kritikusok szerint a tervezet előre biztosítana állandó előnyöket Iránnak, s bár vannak akik látják az előnyt egy megállapodásban, a térség szomszédos országai inkább aggódnak, mintsem optimisták lennének.

Nem lesz stabilitás. Háborúk lesznek. És el fognak terjedni a fegyverek” – hangsúlyozta Avivi.

A szekértő szerint nemcsak Szaúd-Arábia, hanem Egyiptom, Jordánia, az Emirátusok, hanem praktikusan mindenki az atomfegyverek felé mozdul majd el. Emiatt úgy gondolja, hogy ez nem csak a Közel-Keletet fenyegeti, hanem ahogy fogalmaz: „ez egy teljesen más bolygót, egy új korszakot fog teremteni a Földön, és mindenki veszélyben lesz.”

Irán atomfegyverhez jutása „nyugtalanítónak” lenne a régió számára. Elemzők azzal érvelnek, hogy amennyiben Irán atomfegyverhez jut, Szaúd-Arábia „másnap” Pakisztántól fegyvert szerezne vagy bombát fejlesztenének.

Az Egyesült Államoknak arra kell törekednie, hogy Szaúd-Arábia aggodalmait kezelje, és Rijád ne érezze szükségét annak, hogy ők is atomfegyverre tegyenek szert. Ez nem lesz könnyű, pláne mivel a regionális szövetségesek közben azon aggódnak, hogy az Egyesült Államok „kivonul” a régióból.

Mivel Biden úgy döntött, hogy kivonul Afganisztánból, így érthető, hogy az Egyesült Államok kivonulása reális aggodalmat kelt a szaúdiak és az emírségek részéről is az amerikai megbízhatósággal kapcsolatban.

A szakértők jelenleg Szaúd-Arábiát és Iránt tartják a két legvalószínűbb országnak, akik atomfegyverekhez fognak nyúlni, őket követi Dél-Korea és Japán, majd a NATO-szövetséges Törökország.

Recep Tayyip Erdogan török elnök még 2019-ben döbbentette meg a világot, amikor kijelentette, hogy „elfogadhatatlannak” tartja, hogy más nemzetek megtiltják országának, hogy nukleáris fegyverekhez jusson – amit akkor többen is inkább Törökország általános álláspontjaként értelmeztek, semmint általában vett nukleáris ambícióként. Ipek Yezdani, a török külpolitikára összpontosító diplomáciai újságíró szerint Törökországnak „soha nem voltak ilyen jellegű ambíciói”.

Kína mindeközben úgy tekint Iránra, mint stratégiai partnerre, hogy legyőzze az Egyesült Államokat – állítja a Washington Intézet Igazgatója.

Ha Szaúd-Arábia úgy dönt, hogy Iránt követve saját atomfegyvert fejleszt ki, Törökország nem érezné jól magát a régió biztonsága és stabilitása szempontjából- magyarázta. Ám ez attól is függ, hogy alakul Törökország NATO-val való viszonya.

Ha Törökország beszorítva érzi magát a térségben, ahol saját atomfegyvert fejlesztő országok veszik körbe, akkor erre Törökországnak is lesz válasza, vélekedett Yezdani.

Az atomalku megállapodással kapcsolatos másik félelem a terrorista tevékenységek iráni finanszírozása, amely a kritikusok szerint szintén csak növekedni fog, amint Teherán hozzáfér a mintegy 130,5 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonhoz és a megújult olajtermelésből és annak kereskedelméből származó új nyereséghez.

Einhorn szerint az Egyesült Államoknak katonailag elkötelezettnek kell maradnia a régióban, és ki kell alakítania egy olyan, hasonlóan gondolkodó országokból álló koalíciót, amelyek készek ellenállni az iráni előrenyomulásnak. Ez jelentős anyagi segítségnyújtást is jelent ezen országok számára, így járulva hozzá a régió stabilitásához.

fotó: Recep Tayyip Erdogan, (balra) és a szaúdi koronaherceg, Prince Mohammed bin Salman (AP)