Klímavédelmi céljainak mindössze kettő százalékát tudta teljesíteni a globális légiközlekedési ágazat a XXI. században egy friss jelentés szerint.

A Possible környezetvédelmi szervezet számításba vette az összes klímacélt, amit az ezredforduló óta kitűztek maguk elé a  légitársaságok. és arra az eredményre jutottak, hogy egy kivételével a 2000 óta kitűzött éghajlatvédelmi célokat nem teljesítették. A többi vállalást „elfelejtették”, módosították, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

„A vállalatok nagyszabású célokat tűznek ki és nagy felhajtással bejelentik azokat. Néhány évig beszélnek róluk – aztán a célok nyomtalanul elsüllyednek, és soha többé nem kerülnek elő” – mondta Leo Murray, a Possible munkatársa a BBC Newsnak.

A brit kormány hagyta, hogy a légitársaságok maguknak határozzák meg, milyen célokat tűznek ki a fenntarthatóbb működés elérésében, de úgy látszik, a fogyasztói nyomás, amiben bíztak a politikusok, nem érvényesült ezen a téren.  A Possible, a kutatás mögött álló jótékonysági szervezet azért vizsgálta a kérdést, hogy kiderítse, a légitársaságokra rá lehet-e bízni, hogy kezeljék az éghajlatváltozáshoz vezető kibocsátások okozásában játszott szerepüket.

Kiderült, hogy bár a légitársaságok maguk határozzák meg, mit szeretnének elérni, később a vállalások többségét csendben elfelejtették, módosították vagy egyszerűen csak nem tartották be. A Possible szerint a légitársaságok leginkább úgy kerülik el a szembenézést a sikertelen környezetvédelmi céljaikkal, hogy kihagyják azokat a beszámolóikból.

A kutatás megvizsgálta, hogy a légitársaságok 2000 óta milyen környezetvédelmi célokat tűztek ki maguk elé. A célok többsége a repülőgépek meghajtásához környezetbarátabb üzemanyagok használatára vagy az üzemanyag hatékonyabbá tételére összpontosított.

Az EasyJet volt az egyetlen olyan, a kutatásban megnevezett vállalat, amely teljesítette a kitűzött célt. A Possible szerint 2015-re sikeresen, 3%-kal csökkentette az egy utaskilométerre jutó üzemanyag-felhasználást. Más célokat azonban elmulasztott, többek között azt, hogy 2007-ben tervbe vette az „ecoJet” megépítését, amely 50%-kal kevesebb CO2-t bocsátana ki, mint a jelenlegi repülőgépei.

A Possible szerint 2009-ben ismét szóba került ez az ambíció, de a vállalat a jelek szerint elvetette a célt, és az ecoJet soha nem épült meg.

„Az ecoJet egy prototípus koncepció volt, hogy olyan repülőgépeket gyártson az iparág, amelyek jelentősen csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást” – mondta az EasyJet szóvivője a BBC Newsnak.

A Virgin Atlantic 2007-ben a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékos csökkentését ígérte 2020-ig, 2014-ben, 8 százalékos csökkenésnél elújságolták, hogy „felúton vannak”, 2020-ban pedig egyszerűen kihagyták ezt a jelentésükből, majd 2021-ben újabb 15 százalékos csökkentést ígértek 2026-ra.

A légitársaságok, köztük a Virgin Atlantic képviseletében Matt Gorman, a Sustainable Aviation Coalition elnöke a BBC Newsnak nyilatkozott:

„A technológiai fejlesztések azt jelentik, hogy az utasok számának növekedése többé nem jelenti a kibocsátások növekedését, és az iparág folytatja az innovációt a kibocsátások további és gyorsabb csökkentése érdekében. Bár a légiközlekedés szén-dioxid-mentessé tétele hatalmas kihívás, a megoldások valósak, és ami még fontosabb, már folyamatban van a megvalósításuk”.

A Virgin Group szóvivője a BBC Newsnak nyilatkozva elmondta:

„A Virgin több mint 15 éve fektet be és támogat olyan éghajlati megoldásokat, amelyek az éghajlati válság megoldására összpontosítanak egy sor cleantech vállalkozáson keresztül. Befektetésünk támogatja a Virgin azon célját, hogy legkésőbb 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást a teljes portfóliójában”.

A kormány közelgő „Jet Zero” stratégiája, amely a légi közlekedés éghajlatváltozásban betöltött szerepének kezelésére irányul, valószínűleg a légitársaságok „szén-dioxid-mentesítésére” támaszkodik. Ez azt jelentené, hogy az iparág technológiát alkalmazna a kibocsátási problémáinak megoldására.

„Ez egy nagyon kockázatos stratégia, nem hihető. A kormány mindent arra tesz fel, hogy a légiközlekedés teljesíti a saját céljait – de az eddigi eredményei borzalmasak” – mondta Murray.

 

Ha a légiközlekedési ipar nem képes arra, hogy hatékonyabbá tegye a repülőgépeket vagy kivonja a szén-dioxidot az üzemanyagból, akkor a kormánynak alternatív stratégiára lesz szüksége. A légi közlekedés 2019-ben a teljes emberi szén-dioxid-kibocsátás kb. 2,1 százalékáért felelt, azaz nagyjából 915 millió tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe egyetlen év alatt.

Közben a Possible szerint a repülőjegyek kb. 70 százalékát az emberiség 15 százaléka vásárolja.

A közlekedési minisztérium szóvivője a BBC Newsnak nyilatkozott:

„Ez a jelentés szándékosan figyelmen kívül hagyja a kormánynak a technológiába, az üzemanyagba és a piaci alapú intézkedésekbe történő eddigi beruházásait, amelyek segítségével 2050-re további adók nélkül elérhetjük a Jet Zerót. Ezek között szerepel 180 millió font a fenntartható repülőgép-üzemanyag felhasználásának felgyorsítására, valamint 685 millió font a szén-dioxid-mentes és alacsony kibocsátású repülőgép-technológia fejlesztésére”.

 

Murray szerint a kormánynak prioritásként kellene kezelnie a fenntartható közlekedés, például a nagysebességű vasút vagy a kompok megfizethetőbbé és elérhetőbbé tételét. Az általa vezetett jótékonysági program arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy adjanak a munkavállalóknak plusz szabadságnapokat, hogy vonattal vagy komppal utazhassanak külföldre, ami kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár, azonban sokkal tovább tart, mint a repülés.

Kép forrása: Unsplash