A mai napon emelkedni kezdtek ismét az olajárak: a kínai járványkorlátozások enyhülése várhatóan kedvezően hat majd a keresletre, illetve némiképp erősödtek a kínálattal kapcsolatos aggodalmak is.
A Brent nyersolaj 1,69 centtel, azaz 1,5%-kal 113,62 dolláron állt hordónként 1150 GMT-kor, míg az amerikai WTI (West Texas Intermediate) nyersolaj 2,26 centtel, azaz 2%-kal 114,66 dollárra emelkedett hordónként, javítva valamelyest az előző időszak veszteségén.
A kínai zárlat további enyhítésének reménye növelte a kereslet élénkülésére vonatkozó várakozásokat. Sanghajban mérföldkőnek számított, hogy már három egymást követő napon nem volt új COVID-eset a karanténzónákon kívül. Az ország ennek megfelelően enyhített az amerikai és más utazókra vonatkozó COVID tesztelési szabályokon is.
Az olajárakat a növekvő kínálati aggodalmak is támogatták. Az orosz nyersolajtermelés áprilisban közel 9%-kal csökkent az előző hónaphoz képest, derült ki az OPEC+ kedden kiadott belső jelentéséből, mivel az ukrajnai inváziót követően Moszkva ellen bevezetett nyugati szankciók súlyos hatással voltak az országra, mint vezető olajtermelőre.
Az áremelkedést azonban kissé visszafogják azok a hírek, amelyek szerint az USA azt tervezi, hogy enyhíti a Venezuela elleni szankciókat, és engedélyezi a Chevron Corp számára, hogy olajipari engedélyekről tárgyaljon a venezuelai nemzeti kitermelővel.
Bár ez rövid távon kevés könnyebbséget hozna a piacnak, mégis ez lenne az első lépés annak érdekében, hogy a jövőben több olaj juthasson a piacra a jelenleg szankciókkal sújtott országokból – kommentálták az elemzők.
Az Európai Uniónak nem sikerült meggyőznie Magyarországot, hogy feloldja vétóját az orosz olajra vonatkozó embargójavaslattal szemben, ami növeli az árnyomást, bár egyes diplomaták arra számítanak, hogy a május végi csúcstalálkozón megállapodás születik egy fokozatos tilalomról.
Ursula von der Leyen (twitter)
Az EU 2030-ig akár 300 milliárd eurónyi beruházást is mozgósítani kíván annak érdekében, hogy megszűnjön az orosz kőolaj- és földgázfüggőség – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A beruházások 10 milliárd eurót a gázinfrastruktúrára, 2 milliárd eurót az olajra, a többit pedig a tiszta energiára fordítanák – mondta von der Leyen újságíróknak, hozzátéve, hogy Brüsszel 2030-ig magasabb, jogilag kötelező érvényű uniós célkitűzéseket is javasol a megújuló energiaforrásokra és az energiamegtakarításra vonatkozóan.
„A RePowerEU segíteni fog nekünk abban, hogy több energiát takarítsunk meg, hogy felgyorsítsuk a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását, és ami a legfontosabb, hogy új léptékű beruházásokat indítsunk el” – mondta az elnök. „Tehát úgy is fogalmazhatnánk: gyorstöltőre kapcsoljuk az európai zöld megállapodást”
borító: pixabay
S.Rita
