Az Audiról sok szép és jó dolog, valamint rengeteg emlék jut az emberek eszébe. Azt viszont kevesen tudják, hogy milyen erőfeszítéseket tesz globálisan környezetünk védelmében. Ennek köszönhető az is, hogy Magyarországon, a Győrben működő Audi Hungaria lett a második karbonsemleges Audi-telephely a kontinensen. Ezzel pedig csatlakoztunk a világ élmezőnyéhez, amely az autópiac fenntarthatóságát emeli a középpontba.

Már nem is kérdés, hanem evidencia, hogy a XXI. században az autóipar merre megy. Az Audi vezetőinek a meggyőződése, hogy az élhető jövő iránt érzett felelősség bizony az ő vállukat is nyomja, ezért nemcsak országonként, hanem globálisan is kiemelten fontos a számukra, hogy az ökológiai lábnyomukat folyamatosan csökkentsék. Egyik céljuk, hogy a fenntarthatóság érdekében minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy utódaink is sokáig autózhassanak a legmodernebb modelljeikkel.

Az Audi telephelyein az emberiség jövője iránti elkötelezettség zászlaja alatt mind a termelést, mind a logisztikát érintő összes intézkedést az úgynevezett Mission: Zero keretében gyűjtötték össze. Ezek középpontjában pedig az Audi számára kulcsfontosságú kihívások állnak: a szén-dioxid-mentesítés, a vízfelhasználás, az erőforrás-hatékonyság és a biológiai sokféleség. Az Audi már el is ért egy igen fontos köztes célt a szén-dioxid-mentesítés terén: 2020 eleje óta minden Audi-üzem csak zöldenergiát használ.

Az Audi gyártásért felelős igazgatósági tagja, az Audi Hungaria Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, Peter Kössler pedig egyenesen azt ígéri, hogy 2025-re minden Audi-telephely karbonsemleges lesz.

Büszkék lehetünk a győri Audi-gyárra

De nézzünk körül a magyar Audi-gyár háza táján! Ahogy minden Audi-telephely, a győri is immár két éve kizárólag zöldenergiát használ. De már ezt megelőzően is nagy változások történtek Győrben, amelyek révén három komponensben valósítják meg a gyár fenntarthatósági feltételeit.

Villanymotor sorozatgyártás a győri Audi gyárban

Egyrészt 2012-ben az Audi magyar gyára geotermikus erőművet hozott létre, amellyel az igényei közel 70 százalékát elégíti ki. A fennmaradó hőt földgázzal állítják elő, a szénsemlegesség pedig a biogáz-tanúsítványoknak köszönhetően biztosított. Ezzel az Audi Hungaria vált a legnagyobb ipari geotermikusenergia-felhasználóvá Magyarországon azzal, hogy az erőmű évente legalább 82 ezer megawattóra hőenergiát termel.

Az Audi Hungaria ezekkel az erőfeszítéseivel az öt Audi-telephely közül a második, amely semleges szén-dioxid-mérleget ért el. Csupán a brüsszeli telephely előzte meg Győrt, ahol 2018-ban varázsolták karbonsemlegessé az üzemet.

A második fontos szegmens, és a győri telephelyen a széndioxid-mentesítés következő nagy dobása, hogy Európa legnagyobb fotovoltaikus tetőszerkezetének – magyarul, a napelemkollektor-parkjának – üzembe állítása is megtörtént, amely megújuló forrásokból biztosítja a villamosenergia-ellátást. A napelempark az E.ON Hungáriával való együttműködésben épült, és az üzem két logisztikai központjának a tetejére került. A hozzávetőleg 160 ezer négyzetméteres fejlesztés 36 400 napelemből áll, és tizenkét megawatt maximális teljesítményt nyújt. Ez az energiamennyiség 3 800 háztartás éves energiaszükségletének felel meg. A megújuló forrásból megtermelt zöldáramnak köszönhetően mintegy 4 900 tonnával kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe.

Karten Wildberger, az E.ON igazgatótanácsának tagja úgy véli:

„Ez a projekt sok szempontból tükrözi azt, amire szükség van ahhoz, hogy 2050-re elérjük a karbonsemlegességet”.

A zöldenergiára való áttérés harmadik puzzle-darabkája pedig, hogy a jelenleg elkerülhetetlen szén-dioxid-kibocsátást, például a motortesztelő létesítményekből származó szén-dioxid-kibocsátást az Audi Hungaria nemzetközileg elismert és tanúsított karbon kreditekkel kompenzálja. Ez a harmadik mechanizmus, amely a szén-dioxid-kibocsátás körülbelül öt százalékát teszi ki.

Audi Q4 e-tron

Hosszú távú cél: kizárólag elektromos autók

Az Audi hosszú távú célja természetesen az, hogy teljes mértékben az elektromos autózásra térjen át. Ennek megvalósításához még hosszú az út, mindenesetre míg 2021-ben a hagyományos, belső égésű motorokkal rendelkező autók a 30,4 százalékát tették ki a magyarországi kiszállításoknak, addig a hibrid meghajtású modellek (HEV) a 36,8 százalékát. Ez utóbbiban a hibrid hajtáslánc elektromos motorból és belsőégésű egységből áll.

A plug-in hibrid, azaz hálózatról tölthető hibrid modellek (PHEV) a futószalagról legördülő autók két százalékát teszik ki jelenleg, ezeket a modelleket a tulajdonosok már az otthonukban is feltölthetik egy fali töltőről. A még nem teljesen elektromos autók, a lágyhibrid modellek (mHEV) az autók 27,3 százalékát, míg a teljesen elektromos járművek, a tisztán elektromos modellek (BEV) 3,5 százalékát tették ki a termelésnek.

Jürger Rittersberger pénzügyi igazgató idén márciusban a közeljövő terveiről azt mondta:

„2025-ig az összes Audi-telephelyünk karbonsemlegessé válik, 2026-ig pedig mintegy 18 milliárd eurót irányoztunk elő elektronizációra, illetve hibridizációs beruházásokra. Utána az Audi már csak elektromos modelleket fog piacra dobni. 2030-ig fokozatosan, 40 százalékkal fogjuk csökkenteni járműveink szén-dioxid-kibocsátását”.

A cikk az Audi támogatásával készült.