A szomszédos országban dúló háború autóiparra gyakorolt hatása már kezd láthatóvá válni. A büntető intézkedéseknek köszönhetően a Renault óriásit bukott, és lesznek más mélyreható változások is. Kína és Marokkó a valódi győztes?

Hogy a háború miként hatott az autóiparra, arról itt olvashat. Most megpróbáljuk ismét megjósolni a jövőt és vázoljuk, hogy mi történt az elmúlt hetekben. A gáz és a kőolaj fronton történtekről, ebben a cikkben olvashat.

A francia kapcsolat

Nem volt véletlen, hogy Emmanuel Macron nem sokkal a háború kitörése után annyit tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. A tét meglehetősen nagy volt: a francia állam 14 százalékban tulajdonos a Renault-ban. A rombusz emblémás cégnek az Oroszországban lévő üzemei, évente ötmilliárd dolláros bevételt hoztak. Ez a cégcsoport összbevételének a 12 százaléka. Az orosz járműgyártásnak a 39,5 százaléka származott a francia konszerntől… A franciák Oroszországban eddig végrehajtott beruházásai és fejlesztései mentek a kukába, mert az orosz fél, egy rubelért átvette a Renault részvényeit. A franciák úgy ”adták át” a 68 százalékos részesedésüket, hogy 5-6 éven belül, piaci áron visszavásárolhatják.

Az AvtoVaz tovább működtetése biztosnak látszik, mert 45 ezer körüli a dolgozói létszám, de ebbe nincsenek benne a környéken lévő beszállítóknak a munkatársai. Ezek „elengedése”, komoly belpolitikai gondot jelentene. A cég új vezetője Maxim Szokolov, hajdani közlekedési miniszter. A vállalat jelenlegi működtetésében részt vállal a Kamaz is, és elviekben újra élesztik a Moszkvics márkát. A legfrissebb pletyka, hogy a gyár újra indításában a kínai JAC Motors is szerepet kap.

Az orosz autópiac

Autógyártás terén – különösen a franciáknak – nagy öngólnak tűnik az Oroszországot érintő büntető intézkedések. A veszteséglistán egyelőre csak a Renault található. A Lada átvételénél már megjelent a távol-keleti szál. Ennél érdekesebb, és hosszabb távon nagyobb hatása lehet, ha az évente 1,6-1,7 millió új autót felvevő orosz autópiacról eltűnnek a nyugati és a japán márkák.

A háború hatására, az oroszországi új autó piac gyorsan összeomlott. A veszélyes ebben, hogy az autóhiány megoldásában Kínából jöhet a segítség.

Kína, az Európai Unióba 2019-ben 319800 darab autót exportált. A 2021-es adat, a teljes világra kiterjesztve a következőképpen fest: 402 ezer darab haszonjármű és busz. A teljes személyautó export 1,6 millió darab. Kínai autók exportjánál a harmadik legnagyobb piac Oroszország, a dobogó első két fokán Chile és Szaúd-Arábia található.

A büntető intézkedések hatása, az idei és a jövő évi új autó eladási és a kínai export statisztikákon lesz igazán lemérhető. Ez a büntetés is öngól gyanúsnak tűnik. Főleg úgy, hogy a szomszédos államokból valószínűleg könnyedén be tudnak hozni autókat.

A kínai autók térnyeréséről annyit érdemes tudni, hogy hazánkban két kínai márka már jelen van. Kiépülő félben lévő országos kereskedői és szerviz hálózattal. Az autóik vállalható kinézetűek, felszereltek és jó ár/érték arányúak. Ami a jelenlegi óriási új autóra várakozási időket illeti: ők ezen a téren is előnyben vannak.

Beszállítók                 

A háború azonnali hatása gyorsan érződött a Volkswagen csoportnál. Több márkánál is történt hosszabb-rövidebb gyár leállás. Ugyanis az autókban lévő kábelhálózat készítésének jelentős része, Ukrajnában történik, történt. Sikerült újraindítani a termelést több üzemben, de a vészhelyzet kezelésnek a nyertese a jelek szerint Észak-Afrika lesz. Közelebbről Marokkó.

A mai autók, általában több kilométer hosszú kábelhálózattal rendelkeznek, amelyek gyártása nehezen vagy semennyire sem automatizálható. Ezért öt beszállító Marokkóban, 180 millió dollárt fektet a kábel kötegek gyártásába. Köztük olyan nagy nevek, mint a Lear, a Yazaki és a Sumitomo. A termelés áthelyezésénél – Észak-Afrika mellett – Románia és Szerbia is célkeresztbe került.

Kiemelt kép forrása: media.volvocars.com