Elemzés

Hogyan vált exportőrből földgáz-importfüggővé Magyarország?

Major András | 2022.06.10. 04:02

1950-ben még villamos energiát, az 1960-as években pedig még földgázt exportált Magyarország, ugyanakkor szénből és kőolajból már akkor is jelentős behozatalra szorult. Az import arányának felfutását a 20. század második fele hozta el, de a magyar energiafüggőség csak a pandémia előtt, 2019-ben érte el eddigi csúcsát, mielőtt hatalmasat esett volna. Megnéztük, hogy alakult az alapvető energiahordozók magyarországi importjának felhasználáshoz mért aránya az elmúlt évtizedekben.

Magyarország teljes energiaimport-függősége – energiafüggősége – ma (54%) gyengébb, mint az ezredfordulón (55%), és nagyjából az Európai Unió átlagával (57,5%, 2020) megegyező szinten áll, ugyanakkor hazánk orosz energiaszállítmányoktól való függése jóval nagyobb az uniós átlagnál. Az importált szén, olaj és földgáz ugyanis szinte teljes egészében Oroszországból érkezik határainkon belülre, míg Európában az orosz forrás súlya az alap energiahordozók behozatalában kevesebb mint 50%.

A megelőző évtizedekben minden alapvető energiahordozó tekintetében nőtt az importfüggőségünk. A tendencia nálunk is – ahogyan Európában máshol is – párhuzamosan alakult az ipar második világháború utáni, egész kontinensen megfigyelhető fejlődésével, valamint a szovjet vezetéképítési láz és energiaexport felfutásával. Földrajzi és politikai helyzetünk, illetve az ország adottságai miatt azonban Magyarországon az orosz eredetű import térnyerése különösen erőteljes volt, melynek az egész EU-ban nálunk az egyik legnagyobb a részaránya.

Magyar energiafüggőség Forrás: Eurostat

Az alábbiakban azon három alapvető energiahordozó – szén, kőolaj, földgáz – magyarországi importjának a (primer) felhasználáshoz viszonyított arányváltozásait tekintjük át, amelyek az Európai Unió Oroszországból származó energiaimportjának legfontosabb termékeit képviselik. Az energiahordozók kiemelt szerepet játszanak a jelenlegi energiapiaci válságban, kereskedelmük az orosz agresszióra válaszul folytatott szankciós politika célkeresztjében áll. A háború kitörése után az európai országok és az EU újabb és újabb terveket dolgoz ki az orosz eredetű behozataluk radikális csökkentése, végső soron megszüntetése érdekében, ami hosszú távon egybevág a fenntartható energiagazdaságra klímavédelmi célból való átállásra irányuló erőfeszítésekkel is.

Hogy pontosan hogyan is alakult ki ez a függés, azt a mából visszatekintve nem is olyan könnyű felmérni. Az 1960-1990 közötti időszakra az adatokat a korabeli sztenderdek – a szocialista országok statisztikai sztenderdjei – szerint állították össze, így az importadatokat úgynevezett országcsoport-bontásban – szocialista országok, fejlett tőkés országok, fejlődő országok – tartalmazzák a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kiadott, évente publikált Külkereskedelmi statisztikai évkönyvek. Az 1990. évet követően az országbontás sem áll rendelkezésre, mindössze az összesített adatok, és csak 2004-től kezdődően, a KSH honlapján található Tájékoztatási adatbázisból kérdezhetők le a “feladó” (exportáló) országok nevei. (A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatbázisa 1990-től tartalmaz az orosz import arányára vonatkozó adatokat.)

Mindezért a szén-, kőolaj- és földgázimport hazai felhasználáshoz mért arányának alakulását 1960-tól (a villamos energia esetében 1925-től) bemutató grafikonokon a forrás/küldő országok szerinti bontás nem szerepel. A fenti jellegzetességek miatt azonban egyértelmű, hogy az energiaimport-függőségnek már a szocialista iparosítás időszakában is megfigyelhető növekedése a kezdetektől jelentős részben a szovjet/orosz eredetű behozatal erősödését takarta. Az évtizedek alatt történt számos statisztikai módszertani változás mellett a hosszú idősoros grafikonok elkészítését az is nehezítette, hogy az 1990, de a 2000-es évek előtti adatok jelentős része csak nyomtatásban, papír alapon (Környezetstatisztikai adatok, Környezetstatisztikai adatgyűjtemény, Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv – az alábbi illusztráció az utóbbi, 1980-as kiadványból származik) érhető el. Az ezekhez való hozzáférést a KSH és a KSH Könyvtár munkatársai tették lehetővé.

Magyar energiafüggőség, Forrás: Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv 1980, KSH

Az alábbi grafikonok a felhasználás mennyiségének alakulását nem mutatják, de általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált időtávon, különösen annak első évtizedeiben hazai fogyasztásuk a szén kivételével jelentősen nőtt. A szén és széntermékek magyarországi felhasználása már az 1980-as évek második felében, vagyis a szocialista nagyipar zenitjén csökkenni kezdett, míg a másik két energiahordozó fogyasztása hullámzásokkal ugyan, de magas szinten stabilizálódott, sőt, a hosszú távon várhatóan csökkenő trend ellenére az elmúlt évtized második felében mindkettő nőtt.

A fentiek a szén és széntermékek hazai importfüggőségének elmúlt évtizedekbeli növekedésének tényét is árnyalják. A “legpiszkosabb” és legrégebb óta alkalmazott fosszilis energiahordozó súlya a magyar energiamixben is nagyot csökkent részben éppen a földgáz és a kőolaj előretörésével, az utóbbi években pedig a megújulók is elsősorban a szén rovására növelték részarányukat. A 2021-ben kialakult gázpiaci szűkösség és a gázárak elszállása miatt a szén felhasználása ugyan globálisan új csúcsra emelkedett, de Magyarországon tovább csökkenhetett, amint arra az erőművi termelésben elfoglalt részarányának zsugorodása is utal.

3.KÉP _ magyar energiafüggőség _ KSH, KSH Könyvtár, MEKH

Magyar energiafüggőség Forrás: KSH, KSH Könyvtár, MEKH

A fűtési, erőművi áram- és hőtermelési és egyéb célú hazai szénfelhasználás hanyatlása hatására a szén és széntermékek részaránya a teljes magyar energiamixben (primer energiafelhasználásban) napjainkban már csak körülbelül 5 százalék, vagyis az ezredforduló óta körülbelül a harmadára zuhant. Közben a kőolaj (és kőolajtermékek), valamint a földgáz aránya 30 százalék körül alakul, ami előbbi esetében szinte folyamatos emelkedés, utóbbi esetében pedig a 2000-es években elért 45 százalék körüli csúcsról való visszaesés, majd újabb emelkedés eredményeképpen állt elő.

Magyar energiafüggőség, Forrás: KSH, MEKH

A kőolaj és kőolajtermékek felhasználásában az import aránya már a vizsgált időtáv kezdetén, 1960-ban is viszonylag magas, 60 százalék körüli volt. Miután a fokozódó iparosodás és motorizáció támasztotta kereslettel a hazai kitermelés nem tudott lépést tartani, az arány a 2010-es években a 90 százalékot is meghaladta, és napjainkban is 80 százalék felett alakul. Az import mintegy fele, így a teljes hazai olajfelhasználás több mint 40 százaléka orosz forrásból származhatott.

Magyar energiafüggőség, Forrás: KSH, MEKH

Az importfüggőség kialakulása a vizsgált energiahordozók közül a földgáz esetében ment végbe a leggyorsabban. Érdekesség, hogy az 1960-as években Magyarország még kismértékű nettó exportőri pozíciót foglalt el, mielőtt a behozatal látványos térnyerésére sor került volna. Bár az ország komoly gáz- és olajipari termelési tradíciókkal rendelkezett, de 1960-ban még lényegében nem létezett hazai földgázfelhasználás, hogy aztán a gáz bő három évtized alatt messze a legjelentősebb energiaforrássá váljon. A stagnáló, enyhén csökkenő hazai kitermelés a belföldi felhasználás 15-20 százalékát fedezi, a fennmaradó részt kitevő import pedig zömében orosz forrásra támaszkodik.

Magyar energiafüggőség, Forrás: KSH, KSH Könyvtár, MEKH

A villamosenergia-importfüggőség alakulását ábrázoló grafikon nem csak azért lóg ki a sorból, mert egy másodlagos energiaforrásról szól, de azért is, mert ez esetben természetszerűleg nem lehet szó közvetlen orosz eredetű behozatalról. A 20. század első felében, a maihoz mérten minimális felhasználás mellett Magyarország villamosenergia-külkereskedelmi egyenlege nulla közeli értéket mutatott, legutóbb 1950-ben pedig még minimális nettó exportot bonyolított az ország. Ezt követően az iparosítással, illetve a fogyasztás növekedésnek indulásával az áramimport is fellendült, ha nem is a földgáznál látott magasságokba. A szocialista nagyipar összeomlása e téren is visszaesést hozott, de az 1990-es évek közepe óta az áramimport aránya a gazdasági növekedéssel és az ezzel erősen összefüggő felhasználással párhuzamosan, jelentős kilengésekkel ugyan, de ismét emelkedik.

Magyar energiafüggőség. Forrás: MEKH, MAVIR

Nagyrészt a szén, a kőolaj és a földgáz területén látható jelentős import kitettség magyarázza az ország viszonylag magas teljes importfüggőségét is. Az összes eneregiahordozóra vonatkozó importfüggőség 2019-ben közel 70 százalékon tetőzött, majd az utóbbi két évben – a koronavírus-járvány és az energiapiaci válság hatására is – példátlanul nagyot, több mint 15 százalékpontot zuhant; ez meghaladja a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság után látott importfüggőség-csökkenést is. A következőkben, különösen hosszabb távon az orosz-ukrán háború miatt felértékelődő energiafüggetlenségi szempont, illetve a decentralizált megújulóenergia-termelés növekedésével az importforrások diverzifikálódására és az importfüggőség további mérséklődése valószínűsíthető, de minden figyelembe véve a behozatal várhatóan még jó ideig megkerülhetetlen szerepet fog játszani Magyarország energiaellátásában.

8.KÉP _ magyar energiafüggőség _ KSH, MEKH, Eurostat

Magyar energiafüggőség, Forrás: KSH, MEKH, Eurostat

 

Kiemelt kép forrása: unsplash.com

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.