A zéró kibocsátású járművek lassan, de biztosan monopolizálni kezdték a piacot. Óriási lesz a verseny, hogy vajon az elektromos vagy a hidrogén meghajtású technológia szolgálja ki majd leginkább a környezetbarát igényeket.
Az alternatív járművek értékesítési adatai folyamatosan emelkednek, és egyértelműen az látszik, hogy a fogyasztók egyre inkább az új technológiák mellett döntenek.
Egyre növekvő számok: a hagyományos fosszilis üzemanyaggal működő autók regisztrációi már csak 52,8%-os részesedést tudhatnak magukénak összesen, míg az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) értékesítése 53,4%-kal ugrott meg az EU-ban. Számos uniós piacon három számjegyű százalékos növekedést regisztráltak, a legerősebb növekedést Romániában (+408,0%), illetve nagyot ment még Spanyolország is (+110,3%), ezt követte Franciaország (+42,7%) és Németország (+29,3%).
forrás: acea
Az elektromos és a hidrogénüzemű járművek két olyan technológián alapulnak, amelyek ugyanazt a célt, a fenntartható és környezetbarát mobilitást szolgálják, így mindkettő a következő évtizedek főszereplője lehet ezen a területen.
Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai, sajátos jellemzői és eltérő fejlesztési folyamatai. Talán néhány éven belül a fogyasztóknak már csak az elektromos és a hidrogénautók között kell majd dönteniük.
A fő különbség az, hogy az elektromos járművek akkumulátorral (BEV) rendelkeznek és villanymotor hajtja őket, míg a hidrogénjárművek üzemanyagcellás elektromos járműnek számítanak (FCEV).
Azaz, mindkét technológia elektromos járműként definiálható, azzal a különbséggel, hogy ahelyett, hogy az elektromos hálózatra csatlakoztatva töltenék fel őket, a hidrogénjárművek egy kémiai reakciónak köszönhetően a fedélzeten termelnek áramot. Ez azt jelenti, hogy nem konnektorral töltik, hanem olyan tartályokat tartalmaznak, amelyekben hidrogén és oxigén keveredik a hajtóerő előállításához.
Ez a keveredés egy üzemanyagcellában történik, amely áramot és vizet termel. A keletkező energiát akkumulátorokban tárolják, hogy a motort működtessék, míg a maradék víz gőz formájában távozik a kipufogócsövön keresztül. Az elektromos járműveket ezzel szemben egy villanymotor hajtja, amely az autóba épített újratölthető akkumulátorokból nyeri az energiát.
A hidrogénüzemű jármű feltöltése a mai benzin- és dízelüzemű járművekhez hasonlóan történik, így a szükséges idő nem haladja meg a három-öt percet. Az elektromos töltés is napról napra gyorsabbá válik, ennek egyik példája az IONITY ultragyors töltők, a Volkswagen-csoport (beleértve az Audi és a Porsche-t), a BMW-csoport, a Ford, a Hyundai Motor és a Mercedes Benz AG által létrehozott közös vállalkozása.
Ezek a töltőállomások a legtöbb elektromos járművel kompatibilisek, és akár 350 kW teljesítményt is lehetővé tesznek, ami hétszer gyorsabb a hagyományos töltőkhöz (50 kW) képest. Emellett a kombinált töltési rendszert (CCS) használják, amely a legszélesebb körben használt európai szabvány.
A hidrogénüzemű járművek nagyobb futásteljesítményre képesek. A Toyota Mirai akár 650 km-t is tud és a Hyundai Nexo is hasonló, 660-670 km-re képes.
A globális autóipari ágazat évek óta aktívan elkötelezett az elektromos autók mellett, változatos változatokkal és modellekkel, míg a hidrogénautók gyártása még mindig nagyon gyerekcipőben jár, és a legtöbb márka egyszerűen még nem döntött úgy, hogy belevág ebbe az energiatípusba.
Éppen ezért nem kell meglepődni, hogy az elektromos járművek töltőállomásainak és töltőpontjainak száma folyamatosan növekszik, míg a hidrogéntöltő pontok ma még nagyon ritkák.
Spanyolországban például a hidrogénüzemű járművek piaca gyakorlatilag nem létezik, hiába van 2015 óta kereskedelmi kínálat. A 2022 januárja és márciusa közötti időszakban mindössze öt darabot helyeztek itt forgalomba.
Míg az elektromos járművek fejlesztése többedik generációnál tart, ugyanezt a hidrogénes csapat még nem mondhatja el. Van még lemaradás bőven.
Nem tudjuk nem észrevenni a két technológia közötti árkülönbséget: a hidrogénmodellek magas ára szembetűnő, ami a piacon lévő kis számuknak tudható be. Példaként a Toyota Mirai és a Hyundai Nexo ára egyaránt meghaladja a 60 000 eurót. Ráadásul a komoly árazás mögötti költségek leginkább a technológiára mennek el, és nem feltétlenül mutatkozik meg a prémium belsőben, ahol visszaköszönne valamiféle jóérzés. Modern, de nem esünk tőle hanyatt.
A Fogyasztók és Felhasználók Szervezete (OCU) és az Európai Klíma Alapítvány által készített, a különböző autótípusok használatának összköltségét elemző tanulmány szerint is ma még az elektromos autó az olcsóbb.
Egy elektromos autó összköltsége 56 000 euró 11 év használat alatt, míg egy hidrogénautóé 89 000 euró.
Viszont mindkét technológia rendelkezik a zéró emissziós címkével, és mentesülnek a regisztrációs adó megfizetése alól is.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2030-ra minden 150 kilométernyi útra legalább egy hidrogéntöltő állomást telepítenének, és egyéb ágazatokban, például a tengeri közlekedésben, a vasúti és a légi közlekedésben is várhatók fejlesztések. Így a felzárkózás és a piac átrendeződése várhatóan elkerülhetetlen lesz.
fotó: Toyota Mirai
Takács Csongor
