Az Európai Unió hálásan azt reméli, hogy Izrael segít csökkenteni Oroszországtól való energiafüggőségén. Bár nemrég Izrael még a megújulók felé akart fordulni, a mostani helyzet átértékelte érdekeit, és inkább mégis belehúz a földgáztermelésbe.
„Szeretnénk fellendíteni az Izraellel folytatott energetikai együttműködésünket” – jelentette ki reménykedve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Jeruzsálemben, a Naftali Bennett izraeli miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón.
Az EU Oroszország „legnagyobb, legfontosabb ügyfele” az energiaellátás terén – mondta el-, de az invázió arra ösztönözte az uniós blokkot, hogy elforduljon az orosz fosszilis energiahordozóktól, többek között a Földközi-tenger keleti medencéjéből származó földgázimport növelésével.
Az EU 27 tagállama, Izrael és Egyiptom szerdán írja alá azt az egyetértési megállapodást, amely szerint Izrael földgázt fog exportálni Egyiptomba, ahol azt cseppfolyósított földgázzá (LNG) alakítják, majd az EU tagállamaiba szállítják.
Számunkra nagyon fontos, és nagyon hálás vagyok, hogy most tárgyalunk erről az izgalmas projektről, hogy Önök hajlandóak növelni a gázszállításokat Egyiptomon keresztül az Európai Unióba” – mondta el von der Leyen.
Karin Elharrar izraeli energiaügyi miniszter pedig azonnal Kairóba utazik, hogy előkészítse az izraeli-EU-egyiptomi megállapodás aláírását.
Bennett üdvözölte az izraeli és az EU közötti kapcsolatok „nagyon erős, pozitívnak” nevezett fejlődési pályáját, hozzátéve, hogy „szárnyal a kereskedelem, az innováció, a gazdasági együttműködés”. Miután az elmúlt években nettó gázimportőrből nettó gázexportőrré vált, Izrael azon dolgozik, hogy a Földközi-tenger keleti részén lévő felségvizeiből többet termeljen ki.
Mario Draghi olasz miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy Olaszország szintén az orosz gázzal szeretné csökkenteni az orosz gáztól való függőségét és a Földközi-tenger keleti medencéjének gázkészletei jelenthetik erre a megoldást.
Egyiptom és Izrael még 2021 novemberben írta alá keretmegállapodást arról, miszerint az izraeli gázt – Egyiptomba történő szállítása után – Európába küldik.
Egyiptomnak két gázfolyósító létesítménye van, így képes a gázt Európába exportálni, ahol pedig rendelkezésre állnak azok a létesítmények, amelyekkel a gázt vissza lehet alakítani gázzá” – magyarázta Lior Schillat, energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottság alelnöke már a Nemzetközi Energiaügynökség márciusi párizsi konferenciáján hivatalosan kérte Izrael segítségét az energiaválság átvészeléséhez.
Izrael hazai fogyasztása 12 milliárd köbméter, négymilliárd köbméter megy Egyiptomba és három Jordániába. Ahogy Izrael kapacitása növekszik, úgy képzelhető el az export növelése is.
Ami az energiaügyi minisztérium 2021 decemberében tett bejelentését illeti, miszerint 2022-ben le kívánja állítani a további földgáz keresését, hogy a megújuló energiára összpontosítson, a minisztérium főigazgatója úgy nyilatkozott, hogy „az európai válság megkeverte a paklit”.
A minisztérium pragmatikusan úgy fogalmazott, hogy „nem ragaszkodik a dogmákhoz”, és inkább átértékelte a dolgokat, így a még több földgáz keresésére vonatkozó stratégiát is.
Az Energean épp nemrég talált egy nyolcmilliárd köbméteres mezőt Haifa közelében, és 2022-ben további kutatásokat is terveznek.
A jelenlegi helyzetértékelésük is már átalakult: szerintük a további földgáz keresése jobb a környezet számára, mint a kutatás leállítása. És tulajdonképp az Európaiaknak számára is a szén jobb is, mint az orosz gáz.
Az EastMed Pipeline, a világ leghosszabb gázvezetékének Izraelből Görögországon és Cipruson keresztül Európába történő megépítésére vonatkozó javaslat, Schillat szerint egyelőre nem releváns Európa gázválságának megoldásához, mert túl távoli projekt attól, hogy megvalósuljon.
A múlt hónapban Karin Elharrar azt mondta, hogy az európai energiapiac most az orosz válság közepette hiánnyal küzd. „Izrael látja ebben a lehetőséget, és teljes mértékben ki is fogja használni”.
Oroszország évente földgázfogyasztásának mintegy 40%-át – több mint 150 milliárd köbmétert – biztosítja Európának. Izrael nem tudja teljes egészében átvenni Oroszország helyét, de a kelet-mediterrán államok évente mintegy 20 milliárd köbmétert tudnak biztosítani, amelynek nagy része Izraelből érkezne. Az USA az orosz szankciókat követően 15-20 milliárd m3 cseppfolyósított földgázt ígért Európának, Katar pedig várhatóan 20-30 milliárd m3-t exportál a kontinensre.
fotó: Ursula von der Leyen, Karin Elharrar (wikipedia)