Az energiaválság erősíti az ellátásbiztonság iránti igényünket, a dekarbonizációs célok követése pedig jó lehetőség az energiafüggetlenségünk növelésére – mondta Horvát Péter János a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság és a MEKH közös online konferenciáján tartott előadásában. 

Horváth Péter János a konferencián tartott előadásában azt kérdést elemezte, hogy a napjainkban kialakult energiaválság ellenére folytatható-e az a dekarbonizációs folyamat, amelynek Magyarország is részese. Mint mondta, a válság előtti időszak alapvetően a fenntarthatóságról szólt, az európai energiapolitika egyre ambiciózusabb klímavédelmi célokat tűzött ki, és az egész energiarendszert a dekarbonizációnak rendelte alá.

Magyarország az uniós célokhoz igazodva fogalmazta meg saját dekarbonizációs programját, mely szerint 2030-ig a megújulók terén 21%-os részarányt kell elérnünk a bruttó végső energiafelhasználásban, az energiahatékonyság tekintetében pedig a végső energiafelhasználás nem haladhatja meg a 785 PJ-t. Azt is vállaltuk, hogy 2030-ig az áramtermelés 90%-a széndioxidkibocsátás-mentes lesz, a napelemeknél pedig a ciklus végére 6500 MW beépített teljesítmény elérése a cél – mondta a MEKH elnöke.

Horváth Péter János közölte, hogy a 2020-as megújuló energia célokat teljesítettük, közel 14%-ot értünk el a kitűzött 13%-kal szemben; és folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások részesedése a villamosenergia- és közlekedési szektorban is. A 2021-ben bruttó termelt villamos energia 63,5%-a karbonsemleges forrásból, 44,3%-a nukleáris, 19,3%-a megújuló energiahordozókból származott. A 2030-ra kitűzött 6500 MW-os napelemes kapacitás pedig már 2024-ben teljesülhet – áll az MEKH közleményében.

Mint mondta, az orosz – ukrán háborús konfliktus kapcsán kirobbanó energiaválság, áthelyezte a hangsúlyokat: a fenntarthatóság helyett az árak kérdése és az ellátásbiztonság került a fókuszba. Kiemelte: a magyar gazdaság erősen földgázfüggő, az energiahordozókra vonatkozó szankciók és az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás programja már rövid távon is veszélyeztetheti Magyarország ellátásbiztonságát.

A magas árak és az ellátás bizonytalanságai miatt kialakult energiaválság leküzdésére azonban egy jó lehetőség a dekarbonizációs folyamat folytatása, felgyorsítása. Az ellátásbiztonság szempontjából a dekarbonizációs folyamat a megújulók hálózati integrációja és a rendszeregyensúly fenntartása miatt rövid távon kihívást jelent ugyan, de hosszú távon növeli az ellátásbiztonságot és az energiafüggetlenséget. A zöldenergia beruházások, a hálózatok megerősítése és fejlesztése, az energiahatékonysági intézkedések rövidtávon drágább energiát eredményeznek, ugyanakkor hosszabb távon segítenek egy olaj- vagy földgázválság során kialakuló ársokk elkerülésében – mondta Horváth Péter János.

A dekarbonizációs törekvéseket tehát most, az energiaválság idején sem szabad feladnunk, sőt a szükségszerű folytatás mellett a folyamat gyorsulhat is. Az energiaválság erősíti az ellátásbiztonság iránt igényünket, a dekarbonizáció pedig jó lehetőség az energiafüggetlenség növelésére – jelentette ki a MEKH elnöke.