Az ukrán válság drámai változásokat ígér a megújuló energiaforrások ágazatában a posztszovjet térségben. Miközben Ukrajna a folyamatos harcok közepette küzd erőművei működésének fenntartásáért, az orosz energiatermelő vállalatok a példátlan nyugati szankciók hatására készülnek. A Renewable Energy World nemrég összefoglaló riportot készített a témáról.
Az orosz inváziónak nagy ára van az ukrán gazdaság számára, amely 2022-re 45%-os visszaesés elé néz. A jelenlegi válság előtt a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül kevesebb mint 5% volt, az ukrán kormány azonban célul tűzte ki, hogy 2035-re a teljes energiamix 25%-át megújuló energiaforrásokból fedezze. Most a hangsúly a meglévő kapacitások megőrzésére helyeződött át.
„Az Ukrajna által ellenőrzött területen található összes megújuló energiát hasznosító erőművet működtetik. A felszabadított területeken [Kijev, Csernyikov és Szumi régióban] lévő erőművek, amelyek nem szenvedtek komolyabb károkat, a javítások után fokozatosan folytatják a munkát” – mondta Oleksandr Kozakevich, az ukrán megújuló energiaforrások szövetségének elnöke a Renewable Energy Worldnek.
“Ezzel szemben az orosz csapatok által megszállt területeken található erőművek jelenlegi állapota nagyrészt ismeretlen, mivel nincs fizikai hozzáférés, nincs megbízható kommunikáció, és lehetetlen felmérni a veszteségeket” – mondta Kozakevich.
Az elmúlt néhány évben Ukrajnában a megújulóenergia-ágazat teljesítménye folyamatosan növekedett, ami a magánberuházások nagymértékű beáramlásának köszönhető. Most azonban az elmúlt évtizedben az iparágba pumpált pénz oroszlánrésze veszélybe került.
„Ami a megújulóenergia-ágazatba történő befektetéseket illeti, a becslések szerint 9,2 milliárd dollár értékű beépített kapacitás került veszélybe, 5,64 milliárd dollár a lebontás vagy megrongálás közvetlen veszélye alatt van, és 3,5 milliárd dollár a megrongálás közvetett veszélye alatt” – mondta Kozakevics, kifejtve, hogy az utóbbi kategóriát olyan helyzetek leírására használják, amikor aktív harcok zajlanak a szomszédos régiókban.
Az igazi kihívást jelenleg az erőművek műszaki ellenőrzése jelenti – a folyamatos orosz invázió, illetve a kelet- és dél-ukrajnai megszállás miatt meglehetősen lehetetlen ellenőrizni az egyes objektumok műszaki állapotát – jelentette az Ukrán Megújuló Energiaforrások Szövetsége.
A hálózat stabilitása a középpontban
A harcok kezdete óta Ukrajna különböző részein gyakorivá váltak az áramkimaradások, mivel az elektromos hálózat gyakran sérül. Az ukrán hatóságoknak azonban eddig sikerült elérniük, hogy az áramhálózat normálisan működjön, amennyire az adott körülmények között lehetséges.
„A megrongálódott hálózati vezetékeket és alállomásokat azonnal kijavítják, néha a javítási munkálatokat harc közben kell elvégezni” – mondta Kozakevich, hozzátéve, hogy Ukrajna energiarendszere stabilan működik, a hálózatban állandó frekvenciát tartanak fenn.
A háború alatt az Ukrenergo átvitelirendszer-üzemeltető (TSO) helyreállította a megsemmisült nagyfeszültségű hálózatok 90%-át a megszállt területeken, Kijev, Csernyihiv, Szumi, valamint, ahol lehetett, Harkiv és Mikolajiv régiókban. Eddig a TSO leállított minden, az infrastruktúra korszerűsítésével kapcsolatos beruházási programot, mivel minden forrást a háborúban megrongálódott infrastruktúra javítására és helyreállítására fordítanak.
Ennek ellenére Ukrajnában a megújuló energiát hasznosító erőművek folyamatos korlátozás mellett működnek – mondta Kozakevich, kifejtve, hogy ez elsősorban a kereslet problémáival függ össze.
Annak ellenére, hogy egyes hőerőművek megsérültek és a nukleáris energiatermelés beépített kapacitásának 43%-a nem Ukrajna ellenőrzése alatt áll, mivel a Zaporizzsjai atomerőművet Oroszország foglalja el, a hazai fogyasztás visszaesése miatt többletáram van a rendszerben. Emellett a megújuló energiarendszerek (RES) kifizetései is visszaestek.
A pénzügyi oldal
Március végén a megújuló energiaforrásokból származó kifizetéseket a naperőművek esetében a betáplálási tarifa 15%-ára, a szélerőművek esetében pedig 16%-ára csökkentették, mivel a villamosenergia-piacon nem állt rendelkezésre elegendő forrás.
„Mivel az EU csökkenti az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, Ukrajna szén-dioxid-semleges villamosenergia szállítójává válhat az EU számára” – tette hozzá. A villamosenergia-piaci politika február 24. utáni ad hoc változásai miatt a megújulóenergia-ágazat várhatóan bevételeinek 80%-át – 1,115 milliárd eurót – veszíti el.
Az ukrán megújuló energiával foglalkozó vállalatok tárgyalásokat folytatnak az ukrán kormánnyal annak érdekében, hogy legalább néhány tárgyalást fenntartsanak, amelyek célja, hogy átlátható konszenzusra jussanak a pénzügyi kérdésekben. Az Európai Unióba irányuló villamosenergia-export létrehozása értelmes megoldást jelenthet.
„Az ukrán villamosenergia-termelő vállalatok nagyon is érdekeltek az Európával való összekapcsolási kapacitások kiépítésében. Jelen pillanatban mintegy 150-200 millió dollárnyi villamosenergia-export bevételre lehet szert tenni. De mivel Ukrajna még számos megújulóenergia-termelő kapacitással, valamint más, viszonylag versenyképes technológiával rendelkezik, a potenciál legalább 1,6-2,3 milliárd dollárra becsülhető” – mondta Kozakevich.
Kemény szankciók
Március eleje óta az orosz megújulóenergia-szektort a nyugati szankciók okozta logisztikai káosz és hatalmas bizonytalanság sújtja.
„A nemzetközi teherszállítás költségeinek erőteljes emelkedése a logisztikai láncok bonyolultsága miatt, a nyersanyagok és alkatrészek árának emelkedése, az üzembe helyezési és telepítési munkák költségeinek növekedése – ezekkel a nehézségekkel az egész világon szembesülnek” – mondta Alekszej Zsicharev, az Oroszországi Megújuló Energia Fejlesztési Szövetség (RREDA) igazgatója a Renewable Energy Worldnek, hozzátéve, hogy az orosz megújulóenergia-vállalatoknak sokkal nagyobb problémákkal kell szembenézniük.
„Az orosz megújulóenergia-iparág nagyobb veszélynek van kitéve: a külföldi beszállítók nem hajlandók teljesíteni a korábban aláírt, technológiák és berendezések szállítására vonatkozó szerződéseket, a külföldi vállalatok pedig nem hajlandók elküldeni alkalmazottaikat a megkötött szerződések szerinti telepítési munkák elvégzésére, ami nemcsak az alkatrészek importját, hanem a helyben gyártott berendezések gyártását és az új létesítmények üzembe helyezését is veszélyezteti” – tette hozzá.
Az ukrán válság kezdete óta az orosz gazdaságban a nyugati vállalkozások tömeges elvándorlása tapasztalható. A Yale Egyetem kutatása szerint a cikk írásakor közel 1000 külföldi vállalat függesztette fel tevékenységét Oroszországban. Zsicharev elismerte, hogy a nagy nemzetközi szereplők az orosz megújulóenergia-piacról is távoznak, emellett fennáll a veszélye annak, hogy nem áll rendelkezésre a külföldi szoftvereken alapuló informatikai infrastruktúra.
A példátlan inflációra készülve 2022-ben az orosz központi bank is erőteljesen megemelte az irányadó kamatlábat. Ez a lépés az új hitelek, valamint a már felvett hitelek kiszolgálási költségeinek drámai emelkedésével járt. Mint Zsicharev kifejtette, a drága pénz egyes projektek kudarcát okozhatja.
„Jelenleg a vállalatok komolyan dolgoznak az ellátási láncok újjáépítésén, ami természetesen további időt vesz igénybe” – mondta Zsicharev.
Emellett az orosz befektetők azt fontolgatják, hogy egyes esetekben hazai alkatrészekre térnek át. Ehhez további kutatásokra és gyártási tesztekre lenne szükség, ami késleltethet néhány projektet.
Növekedési előrejelzések
Sokan azonban abban reménykednek, hogy a jelenlegi válság nem ássa alá az energiatermelő kapacitások várható növekedését Oroszországban.
„A jelenlegi helyzet ellenére az RREDA előrejelzése szerint 2035-re a megújuló energiatermelés teljes kapacitása négyszeresére – 20 GW-ra – nő. Ebből mintegy 10 GW a szélenergia-termelésből és mintegy 6 GW a napenergia-termelő létesítményekből származik majd” – mondta Zsicharev, hozzátéve, hogy az új tevékenységek oroszországi felfüggesztése ellenére a nemzetközi vállalatok továbbra is kötelesek befejezni az építkezéseket és üzembe helyezni a már kiválasztott és elindított projekteket.
Mégis általános az egyetértés abban, hogy az orosz megújuló energiaforrások terén eddig jelentős volt az importált technológiáktól való függés. Az orosz technológiákra való átállás, ahol lehetséges, 6 hónap és 2 év közötti időt vesz igénybe – mondta Zsicharev.
Jelenleg Oroszország saját gyártású megújuló energiaforrásokból származó alkatrészekkel rendelkezik. A naperőművek áramfejlesztő berendezéseinek fő gyártói a Hevel Group, LLC, a Solar Silicon Technologies és a HELIOS-Resource LLC. Az iparágnak azonban állami támogatásra van szüksége ahhoz, hogy zökkenőmentesen átvészelje a jelenlegi válságot.
„Az orosz megújulóenergia-ágazatban alkalmazott összes állami támogatási eszköz továbbra is érvényes” – mondta Zsicharev, hozzátéve, hogy az orosz kormány már több fontos szankcióellenes döntést hozott.
Például a kormány által irányított villamosenergia-ellátási megállapodás program keretében jóváhagyott megújulóenergia-kapacitások további büntetésmentes halasztást kaptak, valamint jogot arra, hogy szankciók nélkül megtagadják a projektek megvalósítását – mondta Zsicharev.
„Jelenleg további intézkedéseket dolgoznak ki, amelyeket a bankhitelek nagykereskedelmi piacon való drasztikus drágulásának, valamint a globális válság okozta számos fő komponens és berendezés árának emelkedésének problémáira hívtak életre” – tette hozzá.
Kép forrása: unsplash.com