A Net Zero Tracker legfrissebb jelentése szerint a károsanyag-kibocsátás megszüntetésére tett ígéretek széles körben elterjedtek, de nem feltétlenül nyújtanak hatékony megoldást az éghajlatváltozás kezelésére.

Bár egyre több cég célkitűzései közt szerepel a fenntarthatóság, egy új célelemzés szerint a bolygó felmelegedését okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának megszüntetésére vonatkozó terveket bejelentő cégeknek eddig nem sikerült teljesíteniük az erőteljes nettó nulla cél legalapvetőbb kritériumait – számol be a Bloomberg.

Csak a vállalati tervek egyharmadában teljesítik a Net Zero Tracker szerinti kibocsátás-csökkentési célok megvalósításához szükséges minimális követelményeket, melyek magukban foglalják a kötelezettségvállalást, a lépések ismertetését, az azonnali intézkedések megtételét és a legalább évenkénti jelentéstételt.

A tanulmány olyan 702 vállalat nettó nulla kibocsátás elérésére tett igéretét vizsgálta, melyek a Forbes Global 2000 listáján is szerepelnek. A kutatást az Energy & Climate Intelligence Unit, a Data-Driven EnviroLab, a NewClimate Institute és az Oxford Net Zero vezette.

A nettó nulla cél az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának lehetőség szerinti csökkentése és a nem kiküszöbölhető kibocsátások kompenzálása szén-dioxid-lekötésre alkalmas technológiákkal. Ideális esetben ez nullázza a vállalat hozzájárulását a globális kibocsátáshoz.

„Most egy vízválasztónál vagyunk” – nyilatkozta a jelentés szerzője és a NewClimate Institute vezető klímapolitikai kutatója, Takeshi Kuramochi. „A társadalmi nyomás hogy a nettó nulla érdekében tett vállalásokat mielőbb meghatározzák, különösen az üzleti szektorban, vagy a zöldmosás tömeges áradatát, vagy a szén-dioxid-mentesítés irányába történő lényegi elmozdulást eredményezheti.”

A jelentés megállapította, hogy a kibocsátás megszüntetését vállaló cégek körülbelül fele részletesen ismertette stratégiáját a vállalati jelentésekben, más vállalatok pedig csak bejelentették a célt. A vállalatok közel 40%-a kompenzációt szándékozik alkalmazni a kibocsátások csökkentésére és ez az arány 60%-ra emelkedik azoknál a vállalatoknál, amelyek nettó nulla célértéket tűztek ki lekésőbb 2030-ra. Ez arra utal, hogy inkább a meglévő kibocsátások kompenzálására törekszenek, mint a megszüntetésükre.

A jelentés szerint a kormányok, a vállalatok és a városok az elmúlt másfél évben elhamarkodottan  jelentettek be nettó nulla célokat az éghajlatváltozás lassítására irányuló növekvő nyomás közepette.

Még ha a lendület folytatódik is, az ígéretek önmagukban nem tudják elérni a globális hőmérséklet-emelkedés szükséges csökkentését, amely a katasztrofális globális felmelegedés megelőzéséhez szükséges. A szerzők szerint a hangsúlyt a célkitűzések minőségére és megvalósítására kell helyezni.

„Át kell állnunk az önkéntes vagy törekvő ígéretekről a konkrét megvalósítási tervekre, valódi elszámoltathatósággal” – mondta Thomas Hale, az Oxfordi Egyetem docense. „A legokosabb cégek látják az intő jeleket és gyors előrelépéseket tesznek, de túl sokan még mindig azt képzelik, hogy valami okos ESG-elszámolás lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék a valódi dekarbonizációt.”

Az elemzett vállalatok kevesebb mint 5%-a felel meg a „vezetői gyakorlat” kritériumainak, ami megköveteli a rövid távú kibocsátási célok kitűzését a hosszabb távú nettó nulla cél mellett. Ezeket a célokat a közvetlen és közvetett kibocsátások értékelésének is követnie kell.

Gyakorlatilag minden vállalat jelent 1. és 2. hatókörű kibocsátásokat, amelyek a szervezet ellenőrzése alatt állnak. De mindössze 38%-uk jelenti a 3. hatókörű kibocsátását, amely magában foglalhatja a szállítók által okozott kibocsátásokat vagy a vállalat által gyártott értékesített termékek bármilyen felhasználását. Ezek a kibocsátások gyakran teszik ki a vállalat éghajlati lábnyomának nagy részét.

A jelentés szerint, még akkor is ha a vállalatok a 3. körbe tartozó kibocsátásokat is jelentik, azokat nem feltétlenül hitelesítik harmadik felek, így az aluljelentés jelentős lehet.

Kép forrása: Pixabay