A szárított banánhéj része lehet a megoldásnak a környezetszennyező üzemanyagok elleni csatában.

Szárított banánhéj, egy nagy teljesítményű lámpa – ennyi lehet a titka az olcsó és gyors bioüzemanyagnak. A módszerrel hidrogént lehet pofonegyszerűen kinyerni, ami jelentősen növelheti a biomasszából származó gázutánpótlást. A megoldás működik kukoricacsutkával, kávébabbal és kókuszhéjjal is.

A módszer akkor lehet különösen hasznos, ha Európa ténylegesen elkezdi felpörgetni a hidrogénfelhasználását azért, hogy 2050-re szénsemlegessé váljon, írja az Euronews.

Az EU hidrogénpolitikája szerint „megújuló” hidrogén állítható elő biomasszából (növényi és állati eredetű anyagokból), feltéve, hogy bizonyos fenntarthatósági kritériumok teljesülnek. A biomasszával kapcsolatos egyik fő aggodalom az, hogy több szén-dioxidot bocsáthat ki a gyártása, mint amennyit megspórolunk vele, például ott, ahol erdőket vágnak ki az erőművek építéséhez és a hidrogén gyártásához.

Svájci tudósok egy csapata azonban rájött, hogy a fototermikus (fény- és hőalapú) technikából származó összes termék környezetbarát és gazdaságos.

„Munkánk relevanciáját tovább növeli az a tény, hogy éveken át közvetetten nyerjük ki a szén-dioxidot a légkörből” – írja dr. Bhawna Nagar, a svájci École Polytechnique fédérale de Lausanne (EPFL) egyik kutatója. „Ezt egy xenon villanólámpa segítségével pillanatok alatt hasznos végtermékekké alakítjuk át.”

A biomassza hő felhasználásával történő kémiai átalakításának jelenleg két fő módja van: a gázosítás és a pirolízis. A gázosítás során a szerves anyagot 1000°C-os hőmérsékletre melegítik fel, és szintetikus gázzá – hidrogén, metán, szén-monoxid és szén-dioxid keverékévé – alakítják, amelyet bioüzemanyagként használnak fel. Szilárd szénmaradvány, „bioszén” vagy faszén marad hátra.

A pirolízis a biomasszát alacsonyabb, 400-800°C hőmérsékleten bontja le oxigén nélküli tartályokban. Ehhez azonban nagyon speciális reaktorokra van szükség, amelyek képesek ellenállni a magas hőmérsékletnek és nyomásnak – magyarázzák a tudósok a Chemical Science folyóiratban.

A xenonlámpával végzett pirolízis azonban ennél sokkal egyszerűbben működik: a lámpa olyan erős fehér fényt bocsát ki, mint amilyet a fotósok stúdióiban láthatunk. Egyetlen nagy teljesítményű „fénylövés” néhány ezredmásodperc alatt elindítja a biomassza átalakítását.

A tudósok azt remélik, hogy módszerüket át lehet alakítani, és alkalmazni lehet az ipari hulladékokra is, például a gumiabroncsokra. Mindez akár a napenergia fotopirolízisének is kikövezheti az utat.