Nem könnyű a nyár közepén normális hőmérsékleten tartani az ember környezetét – főleg akkor nem, ha környezettudatos módon szeretnénk ezt megtenni. Kérdés, hogy melyikkel járunk jobban: a légkondival vagy a ventilátorral?

A tudósok most megvizsgálták a ventilátorok és a légkondicionáló használatának költség-haszon elemzését annak fényében, hogy mennyire segítik hozzá az embert egy viszonylagos kényelmi állapot eléréséhez. A szakértők felfedezték, hogyan lehet a leginkább környezetbarát módon, az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimális növekedését okozva lehűteni magunkat.

Az Egyesült Államok jelenleg annyi áramot használ fel a légkondicionálásra évente, mint az Egyesült Királyság egésze minden célra. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a klímaberendezések és az elektromos ventilátorok adják a világ összes épületében fogyasztott villamosenergia ötödét, vagyis a globális villamosenergia-fogyasztás 10 százalékát, és a globális felmelegedéssel ez a jövőben drasztikusan növekedni fog. Egyértelmű, hogy nem megoldás az ész nélküli légkondizás, mégis találni kell egy középutat – ezért kérdés, hogy a ventilátor vagy a légkondi lehet a jobb választás. Az eredmény meglepő: mindegyik és egyik sem.

A The Lancet Planetary Health című folyóiratban megjelent tanulmányban a Sydney-i Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a beltéri ventilátorok és a légkondicionáló kombinálásával továbbra is fenntartható egy jó kényelmi szint a melegben is, miközben a módszer csökkenti a váltóáramra való támaszkodást is. A ventilátorok használatával akár 4 Celsius-fokkal is megnőhet a beltéri hőküszöb – az a küszöb, amitől eltérve az ember számára kényelmetlenné válik a hőmérséklet –, miközben a légkondi alacsonyabb szintű használata csökkenti az áramfogyasztást. Ha ezt a megközelítést alkalmaznák Ausztráliában, a beltéri terek hűtésével kapcsolatos éves kibocsátások és költségek 70 százalékkal csökkenthetők lennének – írja az IFL Science.

„Az IPCC legutóbbi, hatodik értékelő jelentése az éghajlatváltozás mérsékléséről hangsúlyozza az alacsony károsanyag-kibocsátású életmód kialakításának szükségességét, beleértve a hűtési lehetőségeket is a hőkomfort érdekében” – mondta Dr. Arunima Malik, a kutatás vezető szerzője. „Tanulmányunk megerősíti, hogy az olyan olcsó megoldások, mint a ventilátorok, képesek hozzájárulni a kibocsátás-csökkentéshez a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez.”

Az energiafelhasználás és a kapcsolódó kibocsátások összehasonlítására létrehozott modell öt különböző forgatókönyvet alkalmazott. Az egyikben csak légkondicionáló működött, a másik négyben pedig különböző sebességű ventilátorok és a megoldások csak akkor használtak elektromos áramot, ha a hőmérséklet túl magas volt a megfelelő kényelmi szint fenntartásához.

Az egész Ausztráliára vonatkozó hőmérsékleti adatok modellezésével azt találták, hogy a leggyorsabb ventilátort alkalmazó forgatókönyv 76 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást. Ha a villamos energiát csak fosszilis tüzelésű erőművekből állítják elő, a ventilátor + légkondicionáló használatára való átállás 3883 kilotonna szén-dioxidot takaríthat meg évente, ezzel Ausztrália éves kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátását 5091 kilotonnáról 1208 kilotonnára csökkenthető. Ez azonban még mindig egy kis töredéke annak a problémának, amit a nettó nullához vezető úton meg kell oldani.