Fenntarthatóság   rovat támogatója a Novochem

Hogyan veszélyezteti az orosz háború a zöld technológiai fejlődést

NRGreport | 2022.06.26. 04:00

A Volkswagen akár „elkelt” táblát is kifüggeszthet európai és amerikai gyárai ajtajára. A világ második legnagyobb elektromos autógyártója a múlt hónapban bejelentette, hogy a május után megrendelt plug-in 2023 előtt nem jut el az ügyfelek műhelyeibe.

A német autógyártó az első negyedévben közel 100 000 akkumulátoros elektromos modellt értékesített. Viszont ilyen ütemben elmaradhat attól a 700 ezer modelles célértéktől, amelyet az idei évre kitűzött. A Tesla is, mint szinte az összes többi elektromos autógyártó, azt állítja, hogy nagyon valószínűtlen, hogy eléri a 2022-es értékesítési célokat.

Az olyan autógyártók, mint a Volkswagen és a Tesla, azt állítják, hogy számos problémával kell szembenézniük. Ilyen a Kínában bevezetett „hermetikus” Covid-zárlat, amely miatt jelentősen csökkent Kína új elektromos járművek iránti kereslete. Ezenkívül, ahogy egyre közelebb érünk Európához, az akadályok egyre inkább összefüggenek az ukrajnai orosz invázió következményeivel és Oroszország szerepével, mivel az ország az EV akkumulátorokhoz, valamint a teljes megújulóenergia-ágazathoz – a szélturbináktól a napelemekig – szükséges fémek egyik fő beszállítója. Az ukrajnai háború –az ellátási lánc Covid miatti folyamatos zavaraival, logisztikai szűk keresztmetszetekkel és a megugró globális inflációval párosulva – megfordította a zöldtechnológiai szektor egy évtizede zuhanó árait. Ez a fordulat pedig, hogy visszavetheti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia globális elterjedését.

Oroszország nem vágta el a zöldenergia-ágazathoz szükséges fémek exportját, viszont Nagy-Britannia a háború eredményeként vámot vetett ki egyes orosz fémek importjára. Az Európai Unió által bevezetett – eddig Németország által blokkolt – további vámok kísértete pedig ott lebeg a már amúgy is akadozó megújulóenergia-ágazat felett. Az ágazat képtelen kielégíteni a megugrott keresletet nyolc hónappal azután, hogy az Unió azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A Barron’s szerint az elektromos autók akkumulátorainak ára 50 százalékkal ugrott meg, mióta Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. A nyersanyagok árának emelkedése és az ellátási zavarok veszélye pedig éppen akkor következik be, amikor Európa a zöld energiára való átállás felgyorsításán dolgozik és próbálja megtörni az orosz olajtól és földgáztól való erős függőségét. Az EU vezetői a közelmúltban megállapodtak abban, hogy 2022 végéig leállítják az orosz olajimport 90 százalékát.

A nyersanyagszegény Európa évente több, mint 7 milliárd dollárnyi fémet, gumit és ásványi anyagokat importál Oroszországból, többek közt nikkelt, palládiumot, lítiumot, platinát, kobaltot, neongázt, alumíniumot és rezet. Ezek mind kulcsfontosságú alkotórészei az akkumulátoroknak, elektromos autóknak, napelemeknek, intelligens hálózatoknak és a szélturbináknak, amelyek központi szerepet töltenek be a klímaváltozás kezelésében. Például Oroszország szállítja Németországnak az autóakkumulátorokban használt nikkelének 39%-át.

„Egyes anyagok esetében ez a fokú [Oroszországtól való] függőség valóban meglehetősen riasztó” – mondja Vasileios Rizos, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának, a fenntartható erőforrások körforgásos gazdaságának vezetője. „Felgyorsította a már folyamatban lévő kutatást, hogy Európa diverzifikálja és helyettesítse ezen nyersanyagforrásait. Ez hosszú távon semmiképpen sem fenntartható, sem Putyinnal sem nélküle.”

Eddig csak az Egyesült Királyság vett fel fémeket a szankciós listájára, a múlt hónapban pedig bejelentette, hogy 35 százalékos importvámot vet ki 2 milliárd dollárnyi orosz árura, beleértve a nagy mennyiségű platinát és palládiumot is. Az indoklás ugyanaz, mint a többi szankcionált áru esetében, mégpedig az, hogy „további károkat okozzanak az orosz hadigépezetnek” – magyarázta Anne-Marie Trevelyan brit nemzetközi kereskedelemért felelős államtitkár.

Az EU már bejelentette, hogy betiltja az orosz szén, olaj, kaviár, fa, gumi, cement és vodka importját. Mostanáig azonban a fémek szabad belépővel rendelkeztek – azon egyszerű oknál fogva, hogy az okostelefonoktól a repülőgépekig mindenhez nélkülözhetetlenek. Az orosz földgázhoz hasonlóan a kereskedelem az akadályok ellenére is mérsékelten jól halad.

Az európai megújuló szektor szorosan figyeli az eseményeket, máris aggódva az emelkedő árak és a piaci zavarok miatt. Egyes szakértők, például Volker Quaschning, a HTW Berlini Alkalmazott Tudományok Egyetemének megújuló energiarendszerekkel foglalkozó professzora szerint a fémek szankcionálása esedékes. Azonban azt is hozzátette, hogy:

„Egyszerűen nem tudunk hozzájárulni a háború finanszírozásához azzal, hogy bármiféle nyersanyagot vásárolunk Oroszországból. Ha szűk keresztmetszetek vannak, szükség esetén a kormánynak kell a nyersanyagokat elosztania. Más szóval: először ott kell felhasználjuk a rendelkezésre álló nyersanyagokat, ahol a legsürgősebb a válság leküzdése.”

A vezető elektromos járműveket gyártó cégek vezetői nem meglepő módon ellenzik az orosz fémek szankcionálását, mondván, hogy ez komoly csapást jelent a fosszilis tüzelőanyagokról való eltávolodásra irányuló erőfeszítésekre. „Szükségünk van az energiára, szükségünk van a töltőhálózatokra, szükségünk van az infrastruktúrára, az biztos, szükségünk van az autókra, de szükségünk van az akkumulátorokra és a nyersanyagokra is” – mondta a múlt hónapban Herbert Diess, a Volkswagen vezérigazgatója.

Európa cleantech-szektora most a kulcsfontosságú nyersanyagok nem orosz beszállítóiért küzd; az EU azonban kényelmetlen erkölcsi dilemmába kerül. Az ezen nyersanyagok iránti növekvő európai kereslet fedezésére alkalmas piacok nagy részét más tekintélyelvű rezsimek – köztük Kína, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Zimbabwe – irányítják, amelyek maguk is súlyos emberi jogi múlttal rendelkeznek.

Az európai Zöld megállapodás előrehaladtával, az előrejelzések szerint, a közeljövőben a megújuló energiaforrásokban felhasznált fémek iránti kereslet nőni fog – a nikkel és a kobalt esetében kétszeresére, illetve háromszorosára.

„A megújuló technológiához szükséges fémek tekintetében Oroszország nagyon nagy tényező Európában, de világszerte is” – mondja Klaus-Jürgen Gern, a németországi Kieli Világgazdasági Intézet közgazdásza. „Egy jelentős export fém, például a nikkel vagy a palládium leállítása ipari recessziót okozna a nyugati világban. Még akkor is, ha az orosz fémimport egy bizonyos része meglehetősen kicsinek tűnik, mint például a réz, a teljes megszakítás az árak felfelé ívelését és a világpiacok zavarát eredményezné.”

Oroszország számos, az akkumulátorgyártáshoz használt fém és gáz (lítium, kobalt és nikkel), valamint a katalizátorok – a kipufogógáz-kibocsátás csökkentésére szolgáló eszközök – gyártásához nélkülözhetetlen palládium jelentős exportőre. A platina, a palládium és az irídium fontos alkotóelemei az üzemanyagcelláknak és az elektrolizátoroknak, amelyek a hidrogéngazdaságban használatos technológiák. A ritkaföldfém elemek, melyek szintén orosz exportcikkek pedig az állandó mágnesekben találhatók, amelyek nélkülözhetetlenek a szélturbinák generátoraihoz és az elektromos járművek vontatómotorjaihoz.

A turbinákhoz és napelemekhez alumínium, réz és szilícium szükséges, míg a félvezetők vagy számítógépes chipek – amelyek alapvető alkotói az elektromos jármű akkumulátoroknak – ukrán neongázt használnak fel. (A háború előtt Ukrajna biztosította a világ félvezető minőségű neonjának felét és az Egyesült Államok félvezető minőségű neonjának több mint 90 százalékát. Két ukrán gyár – az egyik Mariupolban és a másik Odesszában –, amely a világ neongázának nagy részét szállítja a háború eredményeként bezárt) Az európai atomreaktorok uránjának egyötöde pedig Oroszországból származik.

A háború már „hozzájárult” a tiszta technológia, például az elektromos járművekhez használt lítium-ion akkumulátorok és a közüzemi méretű villamosenergia-tárolás áremelkedéséhez. A lítium ára idén két és félszeresére nőtt, felülmúlva a tavalyi árat mely minden idők legmagasabb ára volt. A kobalt ára rekordszinten van. A nikkel és a neongáz árának emelkedése olyan tényezők, amelyek miatt az elektromos járművek szektora járművenként akár 3000 dollárral magasabb árakat is jósol.

Az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való egyre gyorsuló uniós átállás 2025-ig a fotovoltaikus és szélenergia-kapacitások megkétszerezését követelné, 2030-ig pedig a kapacitások megháromszorozását. Ez évi 3000 új szélturbina gyártását jelenti. Az EU-nak ezenkívül 2030-ig háromszorosára kellene növelnie villamosenergia-tároló kapacitását is, hogy támogassa a megújuló alapú rendszert. Az előrejelzések szerint az elektromos autók gyártása a jelenlegi évi 1,3 millió járműről 2040-re 6,5 és 11,9 millió közé fog emelkedni.

Tobias Gehrke, a brüsszeli Nemzetközi Kapcsolatok Királyi Intézetének munkatársa szerint a következő hónapokban ezeknek a nyersanyagoknak a súlyos ellátási hiánya „stratégiai fenyegetést jelent az EU gazdasági biztonságára [és] az EU azon képességére, hogy megvalósítsa transzformatív hatású zöld és digitális törekvéseit. “

Ahhoz, hogy 2050-re nullázza kibocsátását, az EU-nak körülbelül 35%-kal több rézre és alumíniumra lenne szüksége, mint jelenleg, és körülbelül 45%-kal több szilíciumra – ez a napelemek kulcsfontosságú eleme, amelyet Oroszország is bányászik.

Egyes szakértők, például Hans-Josef Fell, a német Energy Watch Group kutatóközponttól azt állítják, hogy az orosz fémek behozatalának betiltása aláásná az orosz fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó szankciókat, amelyek az összes orosz fémexport több, mint 13-szorosát teszik ki.

„A bojkott ellen vagyok, mert akkor Európa kevésbé lesz felkészülve a fosszilis tüzelőanyagok bojkottjának átvészelésére, ami pusztító hatással lesz Oroszországra” – mondja Fell. Az egekben levő gáz- és olajárak, valamint a legtöbb orosz olajra vonatkozó EU-embargó fényében az utolsó dolog, amire a megújuló iparnak szüksége van, az a nyersanyagokhoz való korlátozott hozzáférés.

Gern – Kieli Világgazdasági Intézet közgazdásza – szerint jobbak az embargóknál azok a vámok, amelyekket az Egyesült Királyság a palládiumra és a platinára vetett ki. Így, ha Oroszország az export fenntartása mellett dönt, a brit gyártók folytathatják a termelést, miközben Oroszország magasabb árat fizet. Ha Oroszország úgy dönt, hogy csökkenti az Egyesült Királyság felé történő eladásait, a gyártóknak máshonnan kell beszerezniük ezeket a fémeket, ami Gern szerint egyébként is azt a fajta diverzifikációt jelenti, amelyre szükség van.

Az új külföldi források mellett az európai szakértők azt állítják, hogy Európa maga is több nyersanyagot tudna kitermelni, mint azt jelenleg teszi. Az EU körforgásos gazdaság szakértői szerint Európának meg kell kezdenie leszoktatni magát a fémimportról a meglévő készleteinek nagy részének újrahasznosításával.

A stratégiák egyike sem fogja azonban rövid távon biztosítani az olyan anyagokat, mint amire a VW, a Tesla és a hozzájuk hasonló vállalatoknak szükségük van ahhoz, hogy új elektromos járműveket helyezzenek el a márkakereskedések ablakaiban, olyan ütemben, ahogyan azt egyre több fogyasztó megköveteli.

Forrás: Yale Environment 360

Kép: Pixabay

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.