Mobilitás   rovat támogatója az Audi

Mítoszok az automatizált vezetésről – 2. rész (X)

NRGreport | 2022.06.27. 04:00

Az előző részben részleteztük az Audi SocAIty tanulmány első négy mítoszát, melyek az önvezető technológiák kapcsán jelennek meg. Folytassuk a listát a következő négy tévhittel!

5. mítosz: Az önvezető autók kevesebb parkolóhelyet igényelnek.

Az önvezető autók nem foglalnak kevesebb parkolóhelyet, ám jóval hatékonyabban használják őket. Emellett a nagyvárosi agglomerációkban csökkenhet a járműsűrűség, ha az autók egyre nagyobb hányadát használják úgynevezett megosztó (Sharing) modellekben. Ennek háttere, hogy a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal szerint a privát autók átlagosan csupán egy órát mozognak naponta.

6. mítosz: A technológiát már kifejlesztették, ám még mindig hiányzik a jogszabályi háttér az automatizált vezetéshez.

Tény, hogy egyes országokban – mint az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína – gyorsabbnak tűnik a műszaki fejlődés, mint Németországban és Európában. Az is igaz azonban, hogy a német törvényalkotók már nagyon korán megalkották azon jogi kereteket, amelyek a biztonságot helyezik előtérbe a technika fejlesztése és bevezetése során. Sőt, e tekintetben Németország nemzetközi összehasonlításban is úttörőnek számít. Bizonyos feltételek mellett az automatizált vezetési rendszerek már 2017 óta átvehetnek olyan tevékenységeket, amelyekért korábban kizárólag az emberek feleltek (SAE 3. szint). 2021 júniusában pedig már azon jogi keretek is megszülettek, amelyek a közutakon is normál üzemben teszik lehetővé a 4. szintű vagy efeletti járművek közlekedését, még ha csak meghatározott alkalmazási területeken is (például transzferjáratként A-ból B-be vagy meghatározott útvonalakon közlekedő „People Mover” autóbuszok). Ez a törvény az első lépés az átfogó szabályozás felé, amelyen intenzíven dolgoznak. Tény tehát, hogy a törvényeket végrehajtó hatóságok nem akadályozzák a fejlesztést, hanem egyszerűen azt a törvényben rögzített elvet követik, hogy a biztonság az első.

„A német jogalkotók világszinten is úttörőnek számítanak az automatizált vezetési funkciók szabályozásában, kezdeti jogi kereteket kínálva a gyártóknak az ilyen technológiák fejlesztéséhez”

– Uta Klawitter, az Audi központi jogi szolgálatának vezetője és főtanácsadója.

7. mítosz: Szélsőséges esetekben az automatizált járművek dönthetnek életről és halálról.

Mai szemmel nézve az automatizált vezetést, döntő jelentőségű, hogy sohasem maga az autó dönt, hanem az ember, hogy mit programoz a járműbe. A jármű csupán leképezi, amit a szoftvere meghatároz számára, s e tekintetben minden eddigi tanulmány ugyanazt mutatja – a gépek lényegesen kevésbé hajlamosak az „emberi hibára”, mint az emberek, például még a hosszú utazások során sem fáradnak el.

Sokakat foglalkoztat a kérdés, tudhat-e egy gép – és ha igen, hogyan – megfelelő döntést hozni a veszélyhelyzetekben, ám ez korántsem az automatizált vezetéssel kapcsolatban merült fel először. Valójában már évtizedek óta etikai viták tárgya, például a „villamos-probléma” vagy a „váltókezelő-eset” gondolatkísérlete. A kérdés itt az, hogy átirányíthat-e a kezelő egy embercsoport felé száguldó vonatot egy másik vágányra, amin szintén emberek tartózkodnak – csak épp kevesebben? Bűncselekménynek minősülne-e tette ebben a helyzetben? Netán semmit sem szabadna tennie? Vagy helyesen mérte fel a helyzetet, megelőzve a lehető legnagyobb tragédiát?

Az automatizált vezetéssel csupán visszatért ez a probléma. A tanulmány szakértői szerint azonban a vita lényege, hogy veszélyhelyzetben nem maga az autó dönt, csupán azt teszi, amit az ember által beprogramozott szoftver meghatároz. A jármű mindig csak az emberek etikai döntéseit és értékeit tudja és fogja is átvenni, illetve következetesen alkalmazni – önálló értelmezés nélkül.

„Az inkább elméleti problémát jelentő dilemmahelyzetből a vállalatokat érintő tényleges problémák felé kell elmozdulnunk, mint a felelősségi kérdések és a kockázatfelmérés”

-Christoph Lütge, SocAIty szakértő

8. mítosz: Az önvezető autók olyan drágák lesznek, hogy csupán kevesen engedhetik meg maguknak ezt a technikát.

Az önállóan közlekedő autók fejlesztése nagy beruházásokkal jár, ami rövid- és középtávon természetesen a termékköltségekre is kifejti hatását. Hosszú távon azonban a sorozatérettség elérésekor és a fejlesztési költségek ennek megfelelő amortizációjával ismét mérséklődnek majd az árak. Mindemellett a közlekedésbiztonság várható növekedésével jelentősen csökkennek a baleseti károk, s ezzel lehetőség szerint a javítási és biztosítási költségek is. Ugyancsak fontos a mobilitás, illetve a járműhasználat terén várható változás: a nagyvárosi agglomerációkban az automatizáltan közlekedő járművek egy része már nem privát, hanem mobilitási szolgáltatói tulajdonban üzemel majd – vagy éppen sharing-koncepcióban többen osztoznak majd rajtuk. Ez szintén növeli a használat hatékonyságát, ami a költségoldalra is pozitív hatást fejt ki.

„A jövőben egy jóval tagoltabb piacon lényegesen nagyobb választék várható, mégpedig sokkal többféle közlekedési móddal, amelyek épp mostanában kerülnek előtérbe”

-Pete Bigelow, SocAIty szakértő.

 

A cikk az Audi támogatásával készült.

Kép forrása: Audi

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.