A hatalmas hőhullámok évente több ezer ember halálát okozzák – azonban sokat tehetünk azért, hogy ez ne így legyen – hívja fel rá a figyelmet a világ legnagyobb humanitárius hálózata.

A héten Európa nagy részén csakúgy, mint hazánkban nyomasztó hőség uralkodik. Az ilyen hőhullámok halálosak is lehetnek – világszerte évente mintegy 480 000 ember hal meg a rendkívüli hőség miatt.

Pedig globális szinten 5 milliárd ember él olyan hőhullámra hajlamos helyen, ahol a korai előrejelző rendszerek még azok bekövetkezése előtt meg tudják jósolni azokat.

„A legtöbb hőhullám napokkal vagy hetekkel előre jelezhető, így elegendő idő áll rendelkezésre a korai cselekvésre, a legveszélyeztetettebbek tájékoztatására és védelmére.”-mondta Francesco Rocca az IFRC elnöke.

Hogyan tudnak a városok felkészülni a hőhullámra?

A várostervezés segíthet minimalizálni a szélsőséges időjárás pusztító hatását.

A C40 Cool Cities Network – amely az IFRC-vel együttműködve igyekszik növelni a tudatosságot a témában – elindított egy „városi hűtési eszköztárat”. Az eszköztár tele van olyan intézkedésekkel, amelyeket városaink fejlesztése (különösen a hűvösen tartása) érdekében tehetünk, csakúgy, mint a zöldfelületek növelése és a tetők fehérre festése.

Az ehhez hasonló döntések óriási változást hozhatnak – magyarázza Mark Watts, a C40 Cities Climate Leadership (C40 Városok éghajlati vezetősége) csoport ügyvezető igazgatója.

„Miamitól Mumbaiig a C40 Cool Cities Network tag polgármesterek növelik a zöldfelületeket, kiterjesztik a hűtőtető-programokat, és együttműködnek a hőséggel kapcsolatos intézkedésekben, hogy javítsák a városi hőséggel szembeni ellenálló képességet” – mondta.”Az éghajlati válság súlyosbodásával azonban sokkal több munkára van szükség a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében.” – tette hozzá.

További ötletek közé tartozik a „kék infrastruktúra” létrehozása – ivókutak, nyilvános uszodák és szökőkutak létesítése.

Emellett az úgynevezett „szürke infrastruktúra” is segíthet – például a homlokzati árnyékolás, a napfényes ablakfóliák, a hűvös járdák és az épületek passzív hűtése.

Hogyan súlyosbítja az éghajlatváltozás a szélsőséges hőséget?

A globális hőmérséklet emelkedésével a hőhullámok gyakorisága és súlyossága is nőni fog.

A kutatások szerint az 1991 és 2018 között bekövetkezett hőség okozta halálesetek több mint egyharmada a globális felmelegedésnek tulajdonítható.

Az éghajlatváltozás 30-szor valószínűbbé tette a 2022. márciusi/áprilisi hőhullámot Indiában és Pakisztánban, 100-szor valószínűbbé a 2019-es hőhullámot Nyugat-Európában, és 10-szer valószínűbbé a 2019-20-as hőhullámot Ausztráliában.

„Azokban az országokban, ahol rendelkezünk adatokkal, a hőhullámok a legtöbb halált követelő szélsőséges időjárási események. Amíg az üvegházhatású gázok kibocsátása folytatódik, az ilyen események egyre gyakoribb katasztrófák lesznek” – mondta Dr. Friederike Otto, a tanulmány társszerzője, aki kiszámította, hogy az éghajlatváltozás hogyan hatott a pakisztáni aszályra.

Kép forrása: BBC