Elemzés

Kritikus télre készül Európa, így állnak a gáztartalékok

Major András | 2022.07.04. 04:00

Az orosz földgázszállítások több országban tapasztalt zavarai miatt az európai államok küzdenek gáztárolóik feltöltésével. Bár júniusban az Európai Unió gáztárolóinak töltöttsége lendületesen, 15-20 százalékponttal emelkedett, a szállítmányok csökkenése olyan figyelmeztető jel, amely a további betárolás és a téli európai gázellátás kilátásait is bizonytalanabbá teszi. Moszkva így próbálhatja megakadályozni a megfelelő méretű uniós gáztartalék létrehozását, ami pedig kulcsfontosságú a téli ellátásbiztonság biztosításához.

Az EU éves fogyasztásának ötödét fedezni képes gáztárolók kiemelt szerepet játszanak az európai gázellátás biztosításában. Már a jelenlegi példátlan gázpiaci helyzet kialakulásába is belejátszott, hogy 2021 tavaszára az európai gáztárolók töltöttsége igen alacsony szintre süllyedt a vártnál hidegebb tél miatt, majd az erőteljes kereslet és az orosz szállítások visszafogottsága miatt év közbeni feltöltésük is lassabban haladt a vártnál. Nem kis részben ennek hatására 2022 tavaszára a gáztárolói készletszintek rekord mélységekbe süllyedtek, pedig a mostani rendkívüli helyzetben különösen fontos lenne, hogy az EU erről az alacsony szintről kiindulva is a lehető legnagyobb gáztartalékkal készülhessen fel a következő fűtési szezonra. A tagállamok most először kötelező feltöltési célszámokat is kaptak Brüsszelből, melyek teljesítése ugyan eddig viszonylag jól haladt, de több tényező is veszélyezteti a szükségesnek tartott mennyiségű gáz betárolását.

Nem tűnik elérhetetlennek

Június vége felé az összesített európai uniós gáztárolói kapacitás töltöttsége jóval a historikus átlag fölött alakult, és már csak pár százalékra volt a 60 százalékos készletszinttől, ami alapján novemberre jó eséllyel elérhető a minimális célként kijelölt, a tagállamokra nézve kötelező 80 töltöttség.

A kilátásokat azonban rontja, hogy június végéig már 12 EU-tagország tapasztalt problémákat az orosz gázszállításokkal, melynek eredményeképpen az EU-ba tartó gázáram mennyisége körülbelül a felére esett az egy évvel ezelőttinek. Bár Moszkva többnyire technikai problémákra hivatkozik, vélemények szerint a gázcsap lecsavarásának egyik fő oka éppen az lehet, hogy a Kreml így kívánja megakadályozni a megfelelő méretű uniós gáztartalék létrehozását, ami kulcsfontosságú a téli ellátásbiztonság biztosításához. Az elmúlt időszak eseményeinek ismeretében ma már egyre többen nem zárják ki azt sem, hogy év végéig a Gazprom akár teljesen leállíthatja az Unióba irányuló gázexportot.

A szállítmányok teljes leállása esetén még a rekordmagas nem orosz vezetékes és LNG-import sem lenne elegendő ahhoz, hogy tél előtt megfelelően fel lehessen tölteni a tárolókat. De akár marad valamekkora orosz gázimport, akár teljesen leáll, az biztosnak tűnik, hogy a gáztárolók feltöltése nagy kihívás elé állítja az EU-t.

A betárolást a magas gázpiaci árak és volatilitásuk is lassítja, mivel a kereskedők érthető módon igyekeznek az alacsonyabb árakat hozó időszakokban lebonyolítani a beszerzéseket. A tárolók töltésének vontatottsága pedig visszahat az árakra, azok emelkedését idézve elő, miután a következő időszak kínálati szűkösségét vetíti előre.

Így áll Magyarország

Június végén a magyarországi gáztárolók töltöttsége elérte a 40 százalékot, ami a 19, gáztárolóval rendelkező EU-tagországot tekintve ugyan az alacsonyabbak közé tartozik, de mivel a 6,45 milliárd köbméteres magyar tárolói kapacitás az egyik legnagyobb (a 6.) az Unióban, így a 2,6 milliárd köbméter itt betárolt gáz a 8. legjelentősebb készletszintet jelentette, ami az ország éves gázfogyasztásának az uniós átlagnál nagyobb részét lenne képes fedezni. Noha az idei az elmúlt 5 év legalacsonyabb június végi gáztartaléka Magyarországon, ezzel együtt az eddigi töltési tempó alapján novemberre itthon is elérhető az EU által előírt minimum 80 százalékos töltöttség, ami valamivel több, mint 5 milliárd köbméter letárolását jelentené.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) értékelése szerint az eddig sosem tapasztalt geopolitikai és árkörnyezet mellett is – bár némileg lassabb indulást és felfutást követően – megfelelő ütemben zajlik a földgázkészletek betárolása. Úgy is, hogy a Török Áramlat vezeték ütemezett karbantartási munkái miatt bekövetkezett leállítása okán június 21. és 27. között ebből az irányból szünetelt a gázbehozatal, így a betárolás intenzitása is alacsonyabb volt.

Míg a déli szállítási útvonalon Magyarország pontosan megkapja a tavaly ősszel megkötött hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási szerződés szerinti mennyiséget, addig az Északi Áramlat 1 állítólagos karbantartási nehézségei miatt az utóbbi időben jelentősen csökkent a Nyugat-Európába szállított orosz földgáz mennyisége, ami érinti az Ausztrián keresztül történő magyarországi szállításokat is, így ezen az útvonalon június végén csak az eredetileg szerződött mennyiség fele érkezett hazánkba Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint. Az így kieső napi mintegy 1,3 millió köbmétert azonban a miniszter szerint gond nélkül be tudják szerezni a spotpiacon, így “a magyar ellátásbiztonság szempontjából nem kell semmifajta veszélytől tartani” – fogalmazott az MTI június 28-i beszámolója szerint. Elmondása szerint ugyanakkor az előbbiek miatt továbbra is zajlanak a tárgyalások arról, hogy az orosz Gazprom a déli szállítási útvonalra terelje át az Ausztria felől hiányzó mennyiséget.

Magyarország helyzete ugyanakkor némileg eltér az átlag EU-országétól, az említett, 10+5 évre szóló hosszú távú magyar-orosz gázbeszerzési szerződés, illetve az Oroszországgal kapcsolatban folytatott egyedi politikája miatt is.

Jövőre tovább emelkedik a követelmény

Az uniós tagországok, illetve az Európai Tanács június 27-én ratifikálta hivatalosan az EU új gáztárolási tervét, amely lényegében megfelel az Európai Bizottság által március 23-án bemutatott javaslatnak. A rendelet értelmében a tagállamok területén lévő földalatti gáztárolókat 2022/2023 teléig legalább a kapacitásuk 80 százalékára, de lehetőleg a 85 százalékára, a következő évek téli időszakai előtt pedig 90 százalékárra fel kell tölteni, kötelező jelleggel.

A töltöttségi arányra vonatkozó konkrét követelményt annak alapján határozták meg, hogy az elmúlt évek uniós átlaga 87 százalék volt. A 2023/24-es téltől érvényes 90 százalékos célszám pedig pontosan megegyezik az átvitelirendszer-üzemeltetők, valamint az európai szövetségük (ENTSO-G) által a vészhelyzeti intézkedési terveik kidolgozása során alkalmazott számmal.

Az elfogadott szabályozás alapján azon tagállamoknak, amelyek az éves gázfogyasztásukhoz mérten “igen nagy” tárolókapacitással rendelkeznek, elegendő az elmúlt öt év átlagos éves felhasználásának 35 százalékának megfelelő mennyiséget betárolniuk. Magyarországon az elmúlt években 10 milliárd köbméter körül alakult az éves földgázfelhasználás, így az uniós előírás szerint itthon elég lesz mintegy 3,5 milliárd köbmétert betárolni, ami megközelítőleg megfelel a magyar lakosság éves felhasználásának (a június végi magyar gáztartalék e mennyiség hozzávetőleg 75 százalékának felel meg). A könnyítés egyébként azt követően került be a szabályozásba, hogy több tagállam, például Magyarország kormánya is szóvá tette, hogy a jelenlegi árak mellett a 80 százalékos töltöttség elérése horribilis összegbe kerülne a gázpiaci szereplőknek.

Egyes tagállamok egyáltalán nem rendelkeznek földgáztárolókkal, ezért a rendelet azt is előírja, hogy éves hazai gázfogyasztásuk 15 százalékát más tagállamokban kell tárolniuk, és így hozzáférést kell kapniuk a más tagállamokban tárolt tartalékokhoz. Görögország például Olaszországgal tárgyal utóbbi tárolói kapacitásainak igénybevételéről, míg Magyarország a nem EU-tag Szerbia számára akár 500 millió köbméternyi földgázt is betárolna következő téli szezonra a két ország megállapodásának értelmében a magyar hírügynökség tudósítása szerint. (Más források szerint Szerbia csak 147 millió köbmétert tároltatna Magyarországon.)

Maga az orosz állami gázmonopólium, vagyis a Gazprom is több európai földalatti gáztároló létesítménnyel rendelkezik, például Németországban is, a háború kitörésével azonban részben ezek sorsa is bizonytalanná vált. A Gazprom németországi leánycégét, valamint a tavaszra csaknem teljesen kiürült tárolót például a német energiaügyi szabályozó szerv, a Bundesnetzagentur átmenetileg irányítása alá vonta, hogy az ország e kapacitást is felhasználhassa a lehető legnagyobb gáztartalék felépítéséhez.

 

Kép forrása: unsplash

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.