Fenntarthatóság

Metán vs. széndioxid, melyik a rosszabb?

S.Rita | 2022.07.05. 02:11

A metán gyorsan fejti nagyon rossz hatását, de hamar elillan, a széndioxid lassan, azonban itt marad. Az MIT adat-, rendszer- és társadalomkutató intézetének klímatudósai szerint az összehasonlítás a különböző tényezők és azok kölcsönhatásai miatt azért ennél kissé bonyolultabb.

A metán színtelen, szagtalan gáz, amely a természetben (például a vizes élőhelyeken a növények víz alatti bomlásakor) és az iparban (például a földgáz nagyrészt metánból áll) egyaránt keletkezik. A szén-dioxid (CO2) után a második legfontosabb üvegházhatású gázként tartják számon. A metán azonban mintegy 200-szor kisebb mennyiségben van jelen a légkörben, és átlagosan csak egy évtizedig marad meg ott – míg a CO2 évszázadokig. Másképp fogalmazva: a metán gyorsan teszi a kárt, de hamar elillan, míg a CO2 évtizedről évtizedre kisebb mennyiségű hőt tart vissza folyamatosan.

Példa

Tegyük fel, hogy egy gyár ma egy tonna metánt és egy tonna CO2-t bocsát a légkörbe. A metán azonnal elkezd sok hőt megkötni – legalább százszor annyit, mint a CO2. A metán azonban viszonylag gyorsan elkezd lebomlani és elhagyni a légkört. Ahogy telik az idő, és ahogy az eredeti tonnányi metánból egyre több tűnik el, a CO2 egyenletes felmelegítő hatása lassan bezárja a rést. Húsz év alatt a metán körülbelül 80-szor annyi hőt kötne meg, mint a CO2. 100 év alatt az eredeti tonnányi metán körülbelül 25-ször annyi hőt fogna be, mint a tonnányi CO2.

Miért kell szemléletet váltani, nem jól számolták ki?

Az éghajlati modellek – beleértve a nagy tanulmányokat vagy akár a Párizsi Megállapodást is – száz évet tekintve veszik figyelembe a metán melegítő hatását. Az EPA például azt mondja, hogy a metán 25-ször olyan erős, mint a CO2, ami a 100 éves statisztikát jelenti.

De hogy lehet jó ez a szám, amikor a metán rövid távon sokkal károsabb? Ez a történelem során kialakult véletlen, ugyanis évtizedekkel ezelőtt, amikor a tudósok elkezdtek nekilátni a különböző üvegházhatású gázok összehasonlításának bonyolult feladatának, a legtöbb éghajlati előrejelzés a 2100-as évre vonatkozott – körülbelül 100 év távlatában.

Ez azonban kezdett megváltozni, mivel a 21. században felgyorsult az éghajlatváltozás, és mára felismerték, hogy ezeket a célokat inkább 2050-re kell előrehozni. A metán, akárcsak a CO2, gyorsan növekszik a légkörben, és az újonnan kibocsátott metán a legtöbb kárt a kibocsátását követő első néhány évtizedben okozza.

Ma már egyre több tudós kezdi modellezni a mai metánkibocsátás felmelegedésre gyakorolt hatását a következő 20-30 évben, hogy pontosabban megjósolhassák, hogy az emberiség elkerülheti-e az olyan célok túllépését, mint például a globális felmelegedés 1,5 Celsius-foknál való megállítása.

Ez majd az új ipari projektek környezeti hatásait átgondolásra készteti, hiszen egy földgázt égető erőműben az ellátási lánc különböző pontjain nagy mennyiségű metán kerül a levegőbe. Tehát a földgáz ugyan tiszta energiaforrás, de ne menjünk el a metánkibocsátás nagy mennyiségű hőelvonása mellett, mégpedig rövid távon, nem pedig egy évszázad alatt.

  S.Rita
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.