Elemzés

Így befolyásolja a Föld jövőjét a szén váratlan visszatérése

Major András | 2022.07.06. 06:02

A klímaügy szempontjából aggasztó hír, hogy a világ, azon belül az Európai Unió is ismét egyre több szenet fogyaszt, de a jelenség önmagában nem teszi lehetetlenné a karbonsemlegesség elérésére vonatkozó célok elérését, ha valóban átmeneti és együtt jár a tiszta energia beruházások világszerte beígért felpörgetésével.

 Miután az elmúlt hónapokban mérséklődött a szénalapú erőművi energiatermelés földgázzal szembeni költségelőnye, a gázárak újabb, júniusi meglódulásával ismét fordulat állt be. A legutóbbi rallyt az Északi Áramlat 1 vezeték éves nyári karbantartása, illetve az orosz fél állítása szerint az uniós szankciók nyomán jelentkező technikai problémák – a vezeték üzemeltetéséhez szükséges turbinák kanadai javíttatásának csúszása – idézte elő, ami a gázszállítások csökkenését eredményezte. A német kormány szerint mindez csak ürügy a Nyugat ellen hibrid háborút vívó Moszkvának, amely akár teljesen is elzárhatja a legnagyobb európai gazdaságba orosz gázt szállító legjelentősebb vezetéket.

Ennek esélyét növelheti, hogy a közelmúltban e lehetőségre utalt Oroszország európai uniós nagykövete is, Alexander Novak orosz miniszterelnök-helyettes pedig már márciusban pontosan ezzel fenyegetett  a szankciókra válaszul. Sőt, az EU politikai vezetői immár egyre nagyobb esélyt látnak arra is, hogy Vlagyimir Putyin elnök az Unióba irányuló gázszállítások teljes felfüggesztésére is utasítást ad, miután a gyanú szerint már 2021-ben elkezdte manipulálni a gázpiacot az árak felhajtása és az EU egységének aláásása érdekében.

Az ellátásbiztonság átmenetileg előzi a klímavédelmet

Akárhogy is, az Európai Uniónak fel kell készülnie arra, hogy a Kreml még a fűtési szezon előtt leállítja a gázexportot, és minden lehetséges vészhelyzeti intézkedést meg kell hoznia az ellátásbiztonság fenntartása érdekében – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) feje, Fatih Birol is. Az egyik legfontosabb ilyen intézkedésnek pedig a szénerőművi termelés fokozásának kell lennie, amiről máris több ország, például Hollandia, Ausztria és Németország is határozott.

Ezzel egybevágnak az európai energiaellátás különféle lehetséges forgatókönyveit vizsgáló elemzések következtetései, melyek szerint ahhoz, hogy az EU képes legyen a következő telet orosz gáz nélkül megoldani, elengedhetetlen az energiatermelés jókora részének földgázról szénre való átállítása. Sőt, a gáz iránti igény csökkentése szempontjából a legnagyobb potenciált éppen ez a lépés rejti magában. Ennek kiaknázását nehezíti, hogy az EU a tervek szerint augusztusban betiltja az orosz szénimportot, ami tovább szűkíti a kínálatot, alternatív beszerzési források felé terelve a fogyasztókat.

Azonban a földgáz ára már a háború előtt olyan brutális emelkedést produkált – csak 2021-ben közel 600 százalékkal nőtt -, hogy az csak az 1973-as OPEC-féle olajembargó ársokk-hatásával összemérhető következményekkel járt, a földgázból történő villamosenergia-termelés költsége pedig hétszeresére ugrott. Már ennek hatására érezhetően elakadt a szén EU-s árammixben betöltött részarányának a korábbi években gyors csökkenése: a szénerőművek termelése mindössze 3 százalékkal mérséklődött 2019 és 2021 között, miután a megelőző két évben 29 százalékos volt az esés, és csak 2019-ben közel negyedével zuhant a szénalapú termelés. Sőt, tavaly 20 százalékkal nőtt is a szénerőművi termelés 2020-hoz képest, és az Európai Unióban előállított villamos energia 15 százaléka származott szénerőművekből.

Később ledolgozzuk a szén okozta többlet emissziót?

Ennek ellenére az EU tisztviselői szerint a szén átmeneti “rehabilitálása” nem veszélyezteti a hosszú távú klímacélok elérését. Politikáról lévén szó, bizonyos mértékű kincstári optimizmus feltételezhető ezen állítás mögött, nem beszélve arról, hogy az Unió teljesítménye már a szénfelhasználás klímavédelmi szempontból egyértelműen kedvezőtlen fordulata előtt sem volt elegendő a 2050-es karbonsemlegesség eléréséhez. Ezzel együtt hasonló álláspontot képviselnek a Nemzetközi Energiaügynökségnél is, miszerint a szénfogyasztás növekedéséből eredő többlet szén-dioxid-kibocsátást később kompenzálni fogja, hogy az orosz fosszilis energiaellátástól szabadulni igyekvő Európa a korábban tervezettnél gyorsabban emelheti a megújuló források arányát energiamixében, amihez persze már most hatalmas új beruházások szükségesek.

Az új beruházásoknak elsősorban a tiszta energiaforrások és -technológiák területein kell megvalósulniuk az ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontoknak való egyidejű megfelelés érdekében, a szénalapú termelés fokozásának pedig valóban csak ideiglenes jelenségnek kellene lennie, ez a kimenetel azonban bizonyos, már a háború előtt is szénfüggő országok példáját nézve egyáltalán nem olyan egyértelmű. Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júniusban arra intette az EU-tagállamokat, hogy ne gyengítsék a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére irányuló hosszú távú törekvésüket.

Közben – éppen a szén mint alternatíva iránti kereslet erősödése miatt – a globális szénpiaci kínálat is szűkös maradt, ami szintén az árak emelkedését eredményezte. Ezzel együtt a piaci várakozások szerint a szén magas felhasználás mellett is jó ideig olcsóbb marad mint a földgáz – a tüzelőanyag-beszerzési költség mellett beleértve a szén-dioxid-kibocsátási kvóták árát is -; a Rystad Energy szerint például 2025-ig kitarthat ez a helyzet, ami támogatni fogja a szén iránti kereslet magas szinten való stabilizálódását is. Más előrejelzések szerint nem kizárt, hogy az idei év rekordmagas szénárai csak a kezdetet jelentik.

Enyhe telet és békét várva

A szén kilátásait nagyban befolyásolja a szén-dioxid-kibocsátás költségeinek alakulása is: mivel a szén égetése sokkal karbonintenzívebb, mint a földgázé, a kibocsátás drágulása javítja a földgáz versenyképességét a szénnel szemben. Pusztán a karbonkvóták árának lehetséges szerepét vizsgálva az ICIS elemzése úgy véli, a jelenleginél több mint 50 százalékkal magasabb árfolyamra lenne szükség ahhoz, hogy a gáztüzelésű erőművek részaránya növekedhessen a termelésben a szénerőművekkel szemben. (A földgáz teljes életciklusát vizsgáló tanulmányok szerint viszont a kitermelés, szállítás és felhasználás során megvalósuló szivárgást is beleszámítva a földgáz karbonlábnyoma már sokkal inkább a szénéhez hasonló.)

Az, hogy a szén felhasználása hogyan is alakulhat a következő években, jelentős mértékben a földgázpiac fejleményeitől fog függeni, ennek kilátásait azonban jelenleg rendkívül bizonytalanná teszi az orosz-ukrán háború, illetve az ennek következtében kialakult nemzetközi politikai és energiapiaci helyzet. Továbbá, az időjárás szerepe is jelentős lesz e szempontból, mivel a hidegebb őszi és téli idő a földgáz nagyobb részét téríti el a villamosenergia-szektortól a közvetlen fűtési szektor felé.

Vagyis, a jelenlegi helyzetből kiindulva egy nagyon enyhe tél és a 2022-ben nagy volatilitás mellett lényegében stagnáló kibocsátásikvóta-piac jelentős fellendülése nélkül nem várható, hogy gázerőművek lépnek majd szenes kapacitások helyébe.

2022-ben rekordot dönthet a világ szén iránti étvágya

Pedig elemzések szerint a klímacélok eléréséhez az OECD-országoknak 2030-ig ki kell vezetniük a szenet, 2040-ig pedig lényegében az egész világon nulla közeli szintre kell csökkennie a villamosenergia-termelésben betöltött részarányának.

Ehhez képest a koronavírus-válságot követő gazdasági fellendülés és a gázpiaci szűkület eredményeképpen a globális szénerőművi villamosenergia-termelés 2021-ben rekord szintre növekedett, 2022-ben pedig várhatóan a világ teljes szén iránti igénye is történelmi csúcsra emelkedhet, amint ezt a Nemzetközi Energiaügynökség még a háború kitörése előtt prognosztizálta. A szervezet szerint a széntüzeléshez fűződő emisszió kezelését – praktikusan: a csökkentését célzó erőteljes és azonnali kormányzati intézkedések nélkül kicsi lesz az esélyünk arra, hogy 1,5 fokra korlátozzuk a globális felmelegedést – ha egyáltalán lesz bármekkora esélyünk. Mivel a háború tovább javította a szén pozícióját, a 2022-es új rekord még valószínűbb, az országoknak pedig még jobban kell ügyelniük arra, hogy az ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontokat összehangolják.

Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokon lehessen tartani, a fejlett gazdaságokban a villamosenergia-szektor emisszióját 2035-re nullára kell leszorítani. Ez az EU esetében azt jelentené, hogy a céldátumig évi átlag 6 százalékkal kellene mérsékelni a szektor kibocsátását, ezzel szemben a 2019-2021-es időszakban ez csak 2,5 százalék volt, jelentős mértékben annak hatására, hogy a megtorpant és fordulatot vett a szén kivezetése.

A globális villamosenergia-mixben még mindig a szén részaránya a legnagyobb (körülbelül 35 százalék), ahogyan az energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásban is. Utóbbi 2021-ben új történelmi csúcsra, 36,3 milliárd tonnára emelkedett, amelynek több mint 42 százalékáért a szén a felelős (15,3 milliárd tonna). A 2020-hoz képest 6 százalékos emissziónövekedés legnagyobb része, 40 százaléka a szénhez fűződik, vagyis egyértelműen a szénfelhasználás növekedése volt a fő hajtóereje.

A hazai szénkivezetési tervek nem változtak

Magyarországon az éves termelési adatok nem tanúskodnak az EU egészében láthatóhoz hasonló fordulatról, igaz, a 2021-ben 10+5 évre megkötött magyar-orosz földgázbeszerzési megállapodás, a napenergia gyorsan növekvő aránya, valamint a sajátos energiapolitika miatt az ország helyzete sok EU-tagétól eltér. A szén, illetve lignit magyar villamosenergia-termelésen belüli részaránya 2014. óta folyamatosan csökken, az akkori több mint 20 százalékról a 2022 eddigi részében regisztrált 9,11 százalékra.

Az ország jelentős saját lignitkészlettel rendelkezik, a lignittüzelésű Mátrai Erőmű pedig ellátásbiztonsági szempontból nem nélkülözhető eleme a hazai energiarendszernek, ezzel együtt egyelőre nem érkezett hír arról, hogy a kormány a gázpiaci helyzetre tekintettel módosítana az erőmű átalakítására vonatkozó korábban bejelentett tervein. Azzal együtt, hogy Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint

az energiastratégiát felül kell vizsgálni a geopolitikai helyzetre való tekintettel, miután az ellátásbiztonsági szempontok jelenleg sokkal erőteljesebbé váltak”.

Az aktuális kormányzati tervek szerint a kibocsátás további csökkentése érdekében 2025-ig bezárják a Mátrai Erőmű lignit blokkját, és nagyrészt gáztüzelésű blokkokkal pótolják a közel 900 MW-os lignites kapacitást.

 

Kép forrása: unsplash.com

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.