Szerbia még nagyon az elején jár, ami a megújuló energiaforrások használatát illeti. Működnek már szélparkok az ország északi területén, azonban további beruházásokra lenne szükség, erre pedig egyre több érdeklődő akad a külföldi országokból. Az idei évben a szerbiai Bányászati és Energiaügyi Minisztérium június elejéig összesen 34 engedélyt adott ki a szélerőművekhez szükséges turbinák felhúzásához.

A Mandiner felületén megjelent cikk szerint az ország még az első lépéseknél jár a megújuló erőforrások terén, amit az is elég jól jelez, hogy az áramfogyasztás 0,26 százalékáért voltak felelősek szélerőművek. Vajdaságban, az ország északi tartományában működnek már szélparkok, azonban további beruházásra lenne még lehetőség és szükség egyaránt. Érdeklődők pedig akadnak is, különböző európai országok vállalatai mellett Oroszország és Kína szintén beállt a sorba.

A szerbiai Bányászati és Energiaügyi Minisztérium június elejéig összesen 34 engedélyt adott ki a szélerőművekhez szükséges turbinák megépítéséhez. Viszont közel sem ennyi a  működő szélparkok száma az országban, ugyanis eddig mindössze nyolc magánvállalattal kötött szerződést szélenergiából származó áram megvásárlására a Szerbiai Villanygazdaság.

Elsősorban külföldi cégek a működtetők, azonban akadnak köztük szerb hátterű vállalatok is. Előbbiek közé tartozik a német Nordex, akiket Szerbia 105 megawattos turbinák leszállításával bízott meg. A szlovén ALFI Green Energy Fund, valamint a szerb MK Group viseli gondját a leszállított és felállított turbináknak. Utóbbi egyik leányvállalata már három létező szélerőműpark működtetéséért felel és hamarosan a következő is elkészül. 

Kína belgrádi nagykövete még az előző év folyamán emelte ki, hogy a két ország komoly lépéseket tehet együtt a tiszta energia fejlesztése terén. A szerb energiaügyi minisztérium által kiadott információk szerint azonban még nincs ilyen jellegű együttműködés a felek között. Korábban a kínai Huayi Wind Energy részéről is volt már bejelentés arról, hogy Belgrádban helyi képviseletet nyitnak, azonban még erre sem került sor.

A megújuló energiaforrásokról szóló törvényt a tavalyi év során fogadták el az országban. Ennek köszönhetően a polgárok is termelhetnek áramot, és az így előállított áramot a hálózatba bekapcsolva az államnak is eladhatják. A területhez köthető beruházásokra számos próbálkozást tettek már korábban, a tiszta energiát azonban főképp még mindig a szélparkokból nyeri Szerbia. A 2020-as EPS (a Szerbiai Villanygazdaság – Elektroprivreda Srbije) jelentés szerint a megújuló forrásokból előállított energia több mint 62 százalékát tette ki a szélerőművekből nyert villamos energia.

Napelemparkok kialakítására még nem került sor, a hegyi patakok energiatermelése pedig nem járt sikerrel, tehát jó eséllyel ez az arány nem változhatott sokat. Hosszú még az út, mindenesetre a cél adott. Több nyugat-balkáni állammal karöltve Szerbia is elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re teljes mértékben megvalósítja a dekarbonizációra vonatkozó előírásokat. Ez a szén-monoxid kibocsátás nullára csökkentését jelenti, így tehát az alternatív megoldások megtalálása válik egyre sürgetőbbé.

Kép forrása: makronom.mandiner.hu