Vállalatok

Pert nyert a Mol a horvátokkal szemben az INA ügyben, kérdés, van-e tovább?

Takács Csongor | 2022.07.08. 18:50

Ítéletet hirdetett a Világbank mellett működő, washingtoni székhelyű testület a Horvát Köztársaság és a MOL Nyrt. közötti befektetésvédelmi eljárásban. Ezzel egy kilenc éve tartó eljárásban hozott döntést: a MOL-nak adott igazat.

 A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) ítélete egyértelműen kimondja: nem történt korrupció, a MOL és annak vezetői nem vesztegettek meg senkit Horvátországban az INA energiavállalattal kapcsolatban. A nemzetközi bíróság háromtagú testülete egyhangúlag kijelentette: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai, amellyel az INA horvát energiavállalatban való tulajdonszerzést követően a MOL-t megvádolta. A washingtoni nemzetközi bíróság ítélete azt jelenti, hogy a MOL elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ártatlan.

Az amerikai eljárás teljeskörű büntető bizonyítást folytatott le a per kilenc éves időtartama alatt. Több tucat tanút hallgattak ki, több tízezer oldal iratanyagot vizsgáltak meg, többek között a Horvát Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéleti anyagát is, mely két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a MOL elnökét. Ezen vallomások és iratanyagok ismeretében hozta meg egyhangú döntését a bíróság.

Kiemelt figyelmet fordított a koronatanú Robert Jezic tanúvallomására. Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá, a bíróság kifejezte erős kételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választottbírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban.

Az ítélettel egy régóta húzódó nemzetközi jogvita zárul le. Horvátországon kívül minden bíróság, nyomozóhatóság ugyanarra a következtésre jutott: nem történt korrupció.

Magyarországon a Központi Nyomozó Főügyészség 2012-ben szüntette meg az ügyben folytatott nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva.

2016 decemberben a ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) is a MOL számára kedvező ítéletet hozott. A választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúja pedig teljesen hiteltelen.

A horvát alkotmánybíróság is súlyos jogsértéseket állapított meg a horvát bírósági eljárások során.

Annak következményeként, hogy a nemzetközi bíróság kimondta, hogy nem történt korrupció, az ICSID tanácsa ítéletet hozott a MOL kártérítési követelésiről is. Az ítélet szerint a horvát kormány szerződéses kötelezettsége ellenére nem vette át az INA gázkereskedelmi üzletágát, amivel az INA-nak, közvetve pedig a MOL-nak 167,84 millió dollárnyi veszteséget okozott. A bíróság szerint Horvátország további kárt okozott a MOL-nak az INA gázkereskedelmi üzletága gáztartalékának mesterségesen alacsony áron történő értékesítésével is. Az ítélet kamatfizetésre, illetve az évek alatt felhalmozott perköltség jelentős részének megtérítésére is kötelezi Horvátországot, a MOL-nak megítélt kártérítés teljes összege nagyságrendileg 236 millió dollár.

A nemzetközi jog alatt működő ICSID döntései minden tagországra vonatkozóan, így Magyarországra és Horvátországra vonatkozóan is kötelező érvényűek.

A MOL azt írja közleményében, hogy tiszteletben tartja az újabb választottbírósági ítéletben foglaltakat, és a horvát kormány az ICSID-et létrehozó nemzetközi egyezményben foglalt, az intézmény döntéseinek végrehajtására vonatkozó nyilatkozatával összhangban erre számít a horvát kormány részéről is.

Az ICSID döntése azzal egyenértékű, mintha a horvát Legfelsőbb Bíróság hozta volna meg. Horvátország kötelezettsége, hogy összhangba hozza a nemzetközi bíróság döntését a saját bíróságának korábbi döntésével

– emelte ki Kara Pál, a Mol csoport jogi igazgatója a Világgazdaság beszámolója szerint.

Van-e folytatás?

Kérdéses azonban, hogy Horvátország, hogyan reagál a döntésre, fog-e fellebbezni az ügyben. A horvát sajtóban megjelent hírek alapján, kétségkívül heves indulatokat szít a pervesztés, már meg is indult a bűnbakkeresés és a pártok közötti egymásra mutogatás.

  • Božo Petrov, a Most („Híd”) párt elnöke az N1 televíziónak adott élő interjújában egyenesen a HDZ pártot okolja a történtekért. Petrov szerint a HDZ mindent megtett azért, hogy veszítsen, sőt direkt “értéktelenítették el az INA-t, hogy azt lehessen mondani, hogy hogy az INA értéktelen, és nincs is már értelme megvenni.”
  • Nikola Grmoja, horvát parlamenti képviselő -szintén a Híd párt tagja- elmondta, hogy a horvát Legfelsőbb Bíróság szerint az Ina márpedig akkor is “bűnügyi körülmények között” került át a Molhoz és emlékezetett az erről szóló ítéletre.

Vannak, akik a megegyezést támogatják.

  • Davor Štern olajszakértő (Horvátország „Holoda Attilája”) az Al Jazeerának kifejttette, hogy az ország számára fontos az energiabiztonság, és szerinte meg kell állapodni a magyarokkal az INA-t illetően. „Az INA-t egyszerűen szét kellene bontani, és a „boldogtalan házasság” felbontása után visszaszerezni az irányítást például a fiumei finomító felett, majd megkezdeni az olajfinomítási terv végrehajtását és a származékos termékek reális áron történő forgalomba hozatalát.”
  • Radomir Čačić volt gazdasági miniszter szerint a választottbírósági eljárások eleve értelmetlenek voltak, és pénzügyileg rosszul jöttek ki belőle. “2013-ban az akkori gazdasági miniszter, Ivan Vrdoljak felelőtlenül és politikailag lépett ebbe a választottbírósági eljárásba. Nem volt okos, másképp kellett volna megoldani.” 

Majd egy évtizednyi pereskedés után tehát ma még mindig kérdéses, hogy mikor lehet végérvényesen pontot tenni a „horvát ügy” végére. A kérdéssel a MOL-csoportot is megkerestük, válaszuk után a cikket frissítjük.

Addig is az történtek teljes megértéséhez, tekintsük át az előzményeket.

A MOL-INA ÜGY ELŐZMÉNYEI

2003: Mol 2003-ban megvásárolta az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényé t. A vállalat 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, és megegyezést kötött a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket szerzett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékos részesedéssel rendelkezik a horvát olajvállalatban.

2011: 2011-ben a horvát korrupció elleni speciális ügyészség, az USKOK vádat emelt Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökkel szemben a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2011 júliusában rendelt el nyomozást az ügyben ismeretlen tettes ellen. A főügyészség megállapította, hogy a MOL érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg , ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

2013: Az USKOK 2013-ban a Mol elnök-vezérigazgatót is meggyanúsította . A vádakat a MOL és Hernádi Zsolt azonnal visszautasította, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

A MOL 2013 végén nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) .

2014: Ugyanebben a tárgyban Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult.

2015: horvát alkotmánybíróság súlyos jogsértések miatt hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader elleni első- és másodfokú elmarasztaló ítéleteket és új eljárás lefolytatására utasította a zágrábi megyei bíróságot.

2016: decemberben az UNCITRAL ítéletet hozott. A választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúja pedig teljesen hiteltelen.

2018: újabb büntetőper indult Zágrábban , egyesítették Ivo Sanader és Hernádi Zsolt elleni eljárásokat.

2019: decemberben az első fokon eljáró Zágrábi megyei bíróság elmarasztalta Ivo Sanadert és Hernádi Zsoltot.

2021: az év októberében a horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt egyesített perében. Az elítéltek védői panaszukkal ismét a horvát Alkotmánybírósághoz fordultak.

2021 decemberében a kormány bejelentette, hogy Horvátország a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz fordul, kérve a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) 2016-os, Zágrábra nézve kedvezőtlen, ítéletének felülvizsgálatát.

kép forrása: MOL

  Takács Csongor
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.