Az Európai Unió tűzoltó repülőgépek vásárlásáról tárgyal a gyártókkal. Az említett repülőgépekre a Dél-Európában tomboló erdőtüzekhez hasonló súlyos erdőtüzek megnövekedett kockázat miatt van szükség.
Az EU vészhelyzeti erőforrásai jelenleg 12 tűzoltó repülőgép és egy helikopter bevetésének koordinálását és finanszírozását foglalják magukban, amelyeket az uniós országok közösen bizotsítanak.
Mivel azonban az éghajlatváltozás miatt a vészhelyzeti szükségletek várhatóan növekedni fognak, az EU válsághelyzeti repülőgépekbe kíván beruházni – mondta Janez Lenarčič válságkezelésért felelős uniós biztos.
„Ezeket a repülőgépeket technikailag a tagállamok fogják megvásárolni, de 100%-ban az Európai Unió fogja finanszírozni” – mondta Lenarčič.
Lenarčič nem nevezte meg az érintett vállalatokat, mivel a szerződéseket még nem írták alá, de elmondta, hogy a tervek szerint újraindítják a kétéltű repülőgépek (vízen és aszfalton is működő repülők) gyártását, amelyek a tűz oltásához képesek vizet fecskendezni.
Dél-Európában több ezer tűzoltó küzdött a hét elején erőtüzek százával, többek között Portugáliában, Spanyolországban és Franciaországban, a több száz halálos áldozatot követelő intenzív hőhullám közepette.
Mivel az éghajlatváltozás fokozza a tűzesetekkel járó időjárását – a hőhullámok és a szárazság miatt a tüzek gyorsabban terjednek és tovább égnek, ha egyszer már meggyulladtak -, egyre több ország kér sürgős segítséget a tüzek megfékezéséhez.
Idén már öt segélykérés érkezett az EU-hoz, pedig a Földközi-tenger térségében még a június-szeptemberi tűzszezon felénél sem tartunk Lenarčič szerint. Összehasonlításképp, tavaly kilenc segélykérés érkezett az EU-hoz.
A tavalyi volt a második legrosszabb erdőtűzszezon az unióban – számolt be a Reuters. Több mint félmillió hektár égett le, míg 2017-ben, a feljegyzések szerint a legrosszabb évben több mint egymillió hektár égett le. Idén már több mint 70 ezer hektár égett le csak Spanyolországban, ami a spanyol kormány adatai szerint az elmúlt évtized legmagasabb értéke.
A tűzesetekkel és a klímaváltozással kapcsolatban Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök hét elején, amikor egy tűzvész sújtotta területre látogatott, a következőképp nyilatkozott:
„A klímaváltozás megöli az embereket, az ökoszisztémánkat és azt, ami a legértékesebb számunkra” .
Franciaországban, Portugáliában és Görögországban is tombolnak az erdőtüzek, amelyeket a hosszú ideig tartó forróság és a viszonylag száraz tél táplál. Alig egy évvel azután, hogy Németországban és Belgiumban több mint 200 ember életét követelte az árvíz, az e heti rekordot döntő hőhullám az éghajlatváltozás sürgősségére hívja fel a figyelmet, még azokban az országokban is, amelyek eddig viszonylag védve voltak tőle.
„Ez annyira szélsőséges, annyira hihetetlen” – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója a hőhullámra utalva. „Jelenleg Európa-szerte rekordokat döntögetnek” – tette hozzá, rámutatva különösen az észak-európai magas hőmérsékletekre.
Ez alapján az a kérdés is felmerülhet, hogy mégis milyen anyagi vonzata van a tűzvédelmi szolgáltatásoknak.
Az Euronews összefoglalója szerint az Európai Unió 27 tagállama 2019-ben együttesen 30,9 milliárd eurót költött tűzvédelmi szolgáltatásokra a blokk hivatalos statisztikai hivatala, az Eurostat adatai alapján. Frissebb adatok még nem állnak rendelkezésre.
Ez az uniós szintű kormányzati összkiadások mintegy 0,5 százalékát tette ki, és ez a szám 2001 óta stabil maradt – tette hozzá az Eurostat.
Mégsem költ minden állam ugyanannyit. Bulgária az összes kiadásának mintegy 0,9%-át költi tűzvédelmi szolgáltatásokra, míg Dánia csak 0,1%-át.