Oroszország hétfőn tovább szigorította az Európára nehezedő gázszorítást, mivel a Gazprom közölte, hogy az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül Németországba irányuló szállítások a kapacitás mindössze 20%-ára csökkennek.
A Gazprom közölte, hogy szerdán hajnali 0400 órától napi 33 millió köbméterre csökken a gázáramlás – ami a jelenlegi, már csökkentett szint felét jelenti -, mivel le kellett állítani egy Siemens gázturbina működését egy kompresszorállomáson.
Németország közölte, hogy nem találja megfelelő magyarázatnak a technikai okra hivatkozást a szállítások csökkentésére.
Az Északi Áramlat 1-re mért legutóbbi csapás hírére a holland fronthónapos gázkontraktus, az európai referenciaérték 9,95%-kal magasabban zárt. Az évi 55 milliárd köbméter kapacitású vezeték a legnagyobb orosz gázvezeték Európába.
Az Európai Unió többször is azzal vádolta Oroszországot, hogy energetikai zsaroláshoz folyamodik, míg a Kreml szerint a hiányt karbantartási problémák és a nyugati szankciók hatása okozta.
Európai politikusok szerint Oroszország ezen a télen elzárhatja a gázszállításokat, ami recesszióba taszítaná Németországot, és az élelmiszerek és az energia drágulásával már így is küzdő fogyasztók számára is áremelkedéshez vezetne.
Németország a múlt héten arra kényszerült, hogy 15 milliárd dolláros mentőcsomagot jelentsen be az Uniper, a legnagyobb oroszországi gázimportőr vállalat számára.
A Gazprom a múlt héten egy 10 napos karbantartási szünet után újraindította a gázforgalmat az Északi Áramlat-1-en keresztül, de csak a vezeték kapacitásának 40 százalékán.
Oroszország közölte, hogy a turbina késedelmes visszatérése miatt júniusban kénytelen volt csökkenteni a mennyiséget.Az európai politikusok megkérdőjelezték ezt a magyarázatot: Németország szerint a szóban forgó turbinát csak szeptemberben kellett volna használni és nincs összefüggés.
A Kreml szerint a megjavított turbinát a visszaszolgáltatás után telepítik, és ezután “megfelelő mennyiségben” szállítanak földgázt. Hogy mi a megfelelő mennyiség, az majd kiderül.
Mindenesetre állítják, hogy “több berendezést kell megjavítani”.
Peszkov elmondta, hogy a Siemens Energy tisztában van azzal, hogy több olyan Északi Áramlat-1 berendezés is van, amely javításra szorul, illetve megnyugtatólag hozzátette, hogy Moszkva nem érdekelt a gázszállítások teljes leállításában.
Peszkov szerint a Gazpromot nem lehet hibáztatni a kockázatokért, hiszen az európaiak az általuk Oroszország ellen bevezetett szankciók következményeit viselik.
Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia után, és a világ legnagyobb földgáz-exportőre. Európa a gáz mintegy 40 százalékát és a kőolaj 30 százalékát importálja Oroszországból.
fotó: Gazprom
S.Rita
