Az európai diplomaták igyekeznek elegendő támogatást gyűjteni az újonnan javasolt szabályoknak, amelyek azt követelnék meg a tagállamoktól, hogy 15%-kal csökkentsék a földgázfelhasználásukat, ha a télen az Oroszországból érkező alacsony szállítások miatt a készletek kifogynának. A javaslat bírálói szerint ez azon kívül, hogy nem jó az ötlet, eleve csak Németországnak kedvez.
A 27 uniós tagállam közül mintegy tucatnyi aggályosnak találta a javaslatot, amióta az a múlt héten nyilvánosságra került.
A tárgyalásokon részt vevő diplomaták szerint azonban nincs „B-terv”, amelyre vissza lehetne támaszkodni, ha a tagok nem tudnának megállapodni a tervezett nyári szünet előtt.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós országok önkéntes alapon 15%-kal csökkentsék a fogyasztást az ötéves átlaghoz képest, és augusztus és március között 45 milliárd köbméter gáz megtakarítását tűzték ki célul.
A csökkentés azonban kötelezővé válna, ha a készletek szűkössége vagy a magas árak miatt vészhelyzetet hirdetnének.
Az EU soros cseh elnöksége vezette a tárgyalásokat, és a tagállamok közötti konszenzus kialakítása érdekében számos módosítást javasolt.
A legfontosabb, hogy a diplomaták számos olyan mentességet készítenek elő, amelyek segíthetnek tompítani a kötelező gázszükséglet-csökkentés egyes országokra és iparágakra gyakorolt hatását.
Az Energy Intelligence értesülései szerint például egyes energiaigényes iparágak, az európai gázhálózathoz rosszul kapcsolódó országok és az orosz villamosenergia-hálózathoz csatlakozó balti országok számára kivételt biztosítanak.
Ezek a kivételek csökkentenék a teljes gázmegtakarítást, de egy magas rangú uniós diplomata vitatta, hogy ezek komolyan aláásnák a javaslatot, és azt mondta, hogy a nettó hatás továbbra is közel 15%-os csökkentés lesz.
A tisztviselők a gázfelhasználás kötelező korlátozásának kiváltására irányuló eljárás néhány technikai részletét is módosították.
Így például az EU tagállamai – és nem a Bizottság – szavaznának arról, hogy szükséghelyzetet hirdessenek-e vagy sem.
A tárgyalók a paktum időtartamát is egy évre csökkentették, miközben a csomag legalább második, felülvizsgált változatáról vitáznak.
A mentességek segíthetnek megnyerni azon országok támogatását, amelyek erőteljesebben tiltakoztak.
Ebbe a csoportba tartozik Spanyolország és Portugália, amelyeknek minimális kapcsolatuk van az európai gázhálózattal, és ezért alternatív ellátási stratégiákat dolgoztak ki, amelyek középpontjában az LNG-import áll.
Mindkét ország energiaügyi tisztviselői azzal érveltek, hogy az általános csökkentés csak ártana a gázfogyasztó iparuknak, és nem biztosít további mennyiséget az Oroszországból érkező szállítások csökkenésével szembesülő EU-tagállamoknak.
A javaslatot azért is bírálták, mert ez az intézkedés elsősorban Németországnak segítene, ha Oroszország úgy döntene, hogy teljesen leállítja az országba az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül irányuló gázexportot, miközben más országoknak meg kevés előnyt biztosítana.
Az Északi Áramlat-1 gázvezeték teljes kapacitásának mindössze 40%-án áramlik, Oroszország szerint azért, mert a nyugati szankciók késleltetik a létfontosságú karbantartási munkálatokat.
Az EU azzal érvel, hogy Moszkva szándékosan visszatartja a gázt, hogy megbüntesse az európai országokat, amiért támogatták Ukrajnát az orosz csapatok februári inváziója óta.
Eközben a Gazprom hétfőn közölte, hogy már szerdán tovább csökkenti az Északi Áramlat-1-en keresztül történő szállítást, mindössze napi 33 millió köbméterre, azaz a teljes kapacitás 20%-ára.
fotó: unsplash
S.Rita
