A kikötővárosokban termelt szélenergia kulcsszerepet játszik Európa ambiciózus klímacéljai megvalósítása érdekében. Azt, hogy hogyan valósítható meg hatékonyan a kikötővárosokban a szélenergiatermelés, a Dániában található Esbjerg városa is kiválóan bemutatja.

Több államfő, Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, valamint Belgium és Hollandia vezetői, Alexander de Croo és Marc Rutte írták alá az Esbjerg nyilatkozatot, mellyel céljuk, hogy 2030-ig az Északi-tengernél 65 GW-ra, majd 2050-ig 150 GW-ra növeljék a szélenergia termelést.

Esbjerg város polgármestere Jesper Frost Rasmussen is tudatában van, hogy milyen fontos szerepet tölt be a tervekben a város. Azon kevés európai kikötővárosok közé tartozik, amelyek az offshore szélipar szolgálatában állnak. Az ipar olyan jelentős szereplői, mint a Vestas és a Siemens Gamesa szállítanak hajóval szélturbinákat a területről és az elektromos áramot előállító Örsted lát el körülbelül 25 offshore szél farmot generátorokkal, sebességváltókkal és kerékagyakkal.

A rakpart elég nagy, hogy ellássa az igényeket és ilyen infrastruktúra nélkül Európa ambiciózus tervei sosem valósulhatnának meg. A német próbálkozások ezzel szemben nem igazán tudnak egyről a kettőre jutni, mivel a német partokon sokkal nagyobb a szélcsend. A kisebb, Hollandiában található Eemshaven kikötője érintett még az offshore szélipar terveiben a régióban.

Esbjergben látszólag sikerült kiválasztani a megfelelő pillanatot, miután az Északi-tenger területeit évtizedekig dominálták az olaj és gáz platformok. Most a szélenergia követel magának egyre nagyobb területet. Már most minden kilencedik munkahely Esbjergben közvetlenül a szélenergiához köthető. Rasmussen polgármester elmondta, hogy az önkormányzat megszavazta, hogy bővítsék a kikötőt újabb 500.000 négyzetméterrel.

A zöld hidrogén előállítására szolgáló üzemek elkészítéséhez a tervek már folyamatban vannak. A folyamatosan növekvő szélenergia mennyisége, ami a városba érkezik, hidrogén elektrolízisre lesz felhasználva. Jó példa erre, hogy a svájc H2Energy egy 1 GW-os elektrolizáló üzemet tervez kiépíteni a kikötő külső részére 2024-ig, ami a vizet az elemeire bontja majd, hidrogénre és oxigénre. Ez az elektrolizáló az egyik legnagyobb lesz a világon.

Eközben Christian Udby, a DIN Forsyning helyi közmű vállalat vezérigazgatója már a megújuló energia láncolatot érintő következő lépésen gondolkozik. Elmondta, hogy a jövőben szeretnék az elektrolizálókból származó hulladékhővel fűteni a vidéket. A vállalatának muszáj lesz tennie valamit, mert a kikötő szénüzeme, ami eddig a város felét látta el fűtéssel, 2023. április 1-jével lekerül a hálózatról.

Különböző alternatívák jelentek meg még a színen, melyek közül kiemelkedik az 50MW-os hőszivattyú, ami jelenleg is tervezés alatt áll. A maga nemében a legnagyobb lesz, ami vizet húz majd ki a kikötőből, ebből kinyeri a hőt, majd a vizet visszajuttatja az Északi-tengerbe. A technológiáért olyan német vállalatok felelősek, mint a MAN és a Volkswagen.

Ez lesz az első alkalom, hogy ez az innováció kereskedelmileg is megjelenik Dániában és szűken öt év választja majd el az eredeti gondolatot a működés kezdetétől. Hamburg szintén rendelkezik hasonlóan ambiciózus tervekkel, mellyel leválthatná a szénüzemét, ahol évek óta beszélgetések témáját képezi a hőszivattyú. Néhány évre azonban még biztosan szükség lesz, mielőtt életbe léphetne egy ilyen projekt.

Kép forrása: dw.com