Döntött az OPEC a szeptemberi kitermelésről: a csoport napi 100.000 hordóval bővíti kínálatát, ami azonban lényegesen kevesebb, mint a júliusi, augusztusi növekedés.
Az OPEC+ Joe Biden amerikai elnök hónapok óta tartó diplomáciai erőfeszítéseire történelem egyik talán legkisebb olajtermelés-növelésével válaszolt. A kartell szeptemberben mindössze napi 100 000 hordóval fog több olajat kitermelni.
A Bloomberg beszámolója szerint a 23 országot tömörítő szövetség ezt a mennyiséget arányosan fogja felosztani a tagok között, viszont, mivel csak a szaúdiak és az Egyesült Arab Emírségek képesek növelni a kitermelést, valószínű, hogy valójában csak a töredékét fogják leszállítani. A csoport júliusra és augusztusra több mint napi 600 000 hordónyi mennyiséget ígért a piacnak.
Az emelés nem sok enyhülést jelent a magas olajárak inflációs szorításától szenvedő fogyasztók számára. A Brent nyersolaj ára, a korábbi veszteségeket eltörölve, szerda 15 óra 10 perckor a Londoni tőzsdén hordónként 100,59 dolláron állt.
A mostani csekély emelésről Raad Alkadiri, az Eurasia Group energia-, éghajlat- és fenntarthatósági ügyvezető igazgatója, a Reuters szerint a következőket mondta:
„Ez olyan kevés, hogy értelmezhetetlen. Fizikai szempontból ez egy jelentéktelen kilengés. Politikai gesztusként szinte sértő”
Összehasonlításképp: az OPEC és szövetségesei Oroszország vezetésével korábban havonta körülbelül 430 000-650 000 napi hordóval növelték a termelést, bár nehezen tudták teljesíteni a kitűzött célokat, mivel a legtöbb tag már kimerítette termelési potenciálját.
Korábban az Egyesült Államok próbálta nyomás alá helyezni az OPEC vezetőit, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, hogy szivattyúzzanak több olajat, ezzel mérsékelve a kereslet fellendülése és Moszkva ukrajnai inváziója miatt megemelkedett árakat. Az Oroszországgal szembeni amerikai és nyugati szankciók miatt az összes energiatípus ára az egekbe szökött, ami több évtizedes inflációs csúcsokat és központi banki kamatemeléseket eredményezett.
Ennek ellenére az OPEC nem volt hajlandó nagyobb termelésnövelésre áttérni, arra hivatkozva, hogy a tagok között nincs elegendő szabad kapacitás a termelés további hordókkal való növeléséhez. Ezenkívül arra hivatkoztak, hogy a szélesebb OPEC+ csoport részeként további együttműködésre lenne szükség Oroszországgal.
Emellett az OPEC+ küldöttei az ülés előtt kijelentették, hogy nem látják azonnali szükségét az Oroszországból származó szállítások pótlásának, amelyek az ukrajnai invázió miatt elrendelt szankciók ellenére is szilárdnak bizonyultak. A csapok szabad megnyitása, pedig a Moszkvával való kapcsolatokat is megterhelné.
A küldöttek az ülést megelőzően azt is elmondták, hogy a csoport korlátozott tartalék termelési kapacitását a legjobb lenne az év későbbi szakaszára tartani, amikor a nyersolajpiacok várhatóan szigorodni fognak, mivel a
az USA csökkenti a vészhelyzeti készletek kiadását. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a Közel-Kelet tartalékkészletei „borotvaélen táncolva” napi 2 millió hordóra csökkentek, ami a világ keresletének 2%-át teszi ki.
Az OPEC szerdai döntése nyomán a Brent olaj határidős jegyzései hordónként mintegy 3 dollárral megugrottak, így hordónként 102 dollár közelében kereskedtek vele.
Szeptemberre az OPEC+-nak le kellett volna számolnia a 2020-ban bevezetett rekord mértékű termeléscsökkentést, amit azután vezetett be, hogy a világjárvány következtében jelentősen visszaesett a keresletet.
Júniusra azonban az OPEC+ csaknem napi 3 millió hordóval a kvótái alatt volt, mivel az egyes tagokkal szembeni szankciók és több tag alacsony beruházásai megbénították a termelés növelésének képességét. Többen úgy vélik, hogy csak Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek maradt némi szabad kapacitása a termelés növelésére.
Kép forrása: unsplash.com