Jelenleg három ilyen hivatalos terv létezik: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021 áprilisában frissítette a földgáz megelőzési cselekvési tervet és a vészhelyzeti tervet, 2022. január elején pedig elfogadta és közzétette a villamos energia kockázati készültségi tervet is.

Magyarország földgázellátás-biztonsági Megelőzési Cselekvési Terve

A terv érdekessége, hogy úgy kezeli az ukrajnai tranzitútvonalat a legfontosabb magyar gázellátási útvonalként, hogy a dokumentum publikálása után hat hónappal a korábban ebből az irányból érkező orosz gáz teljes egésze már Ausztria és Szerbia felől jött az országba. A terv az ekkor Magyarország számára egy csapásra legfontosabbá váló, az országot Szerbia felől elérő Török Áramlat gázvezetékről sem tesz említést, ami azt sugallja, hogy Oroszország ekkor még nem értesítette Magyarországot a közelgő változásról.

Ennek megfelelően a MEKH által az FGSZ Földgázszállítási Zrt. szakértőinek a segítségével értékelt kockázati forgatókönyvek a belépési pontok közül csak az ukrajnai, szlovákiai, valamint az ausztriai esetleges kiesésével és ezek különféle kombinációival számolnak, a szerbiaival nem.

Az elemzés szerint az uniós szinten 2017-ben – vagyis egy meglehetősen eltérő helyzetben – vizsgált kockázati forgatókönyvek közül csak akkor lenne szükség beavatkozásra Magyarországon a földgázellátás-biztonság érdekében, ha az Ukrajnán keresztül Európába irányuló tranzit állna le. A regionális szinten vizsgált kockázati forgatókönyvek alapján végzett szimulációk eredménye pedig minden esetben az volt, hogy a magyarországi felhasználók földgázellátása biztosítható, de ha az EU-ba több mint 30 napig nem érkezik földgáz Oroszországból, és emiatt Magyarország nemzetközi betáplálási pontjain nincs elérhető forrás, akkor a magyarországi védett felhasználók ellátása már csak korlátozással tartható fenn.

A MEKH szerint a vizsgált forgatókönyvek bekövetkezése esetén is minden szükséges földgázszállítás megoldható, ezzel együtt a Hivatal arra figyelmeztet, hogy a lényegesebb infrastruktúraelemek tartósabb kiesése jelentősen ronthatja az ország ellátásbiztonságát.

A regionális szintű vizsgálatok arra a tényre is rámutattak, hogy a régió több tagországa is nehézségekkel szembesülhet az egyes forgatókönyvek megvalósulása esetén, és szükség lehet olyan nagymértékű korlátozásra is, ami akár igényelheti egyedi válsághelyzeti intézkedések (pl. országok közötti kisegítés) életbe léptetését is a régióban, így Magyarországon is.

Magyarország földgázellátás-biztonsági Vészhelyzeti Terve

Az esetleges fogyasztói korlátozásokról Magyarország földgázellátás-biztonsági Vészhelyzeti Terve szól. A terv mindenekelőtt meghatározza a három válságszintet, melyek elrendeléséről és visszavonásáról a MEKH-elnök (1. és 2. szint), illetve az energiapolitikáért felelős miniszter dönthet (3., vészhelyzeti szint).

Korai előrejelzési szint

Korai előrejelzési szint elrendelésére akkor kerülhet sor, ha az információk alapján olyan eseményre kerülhet sor, amely valószínűsíthetően jelentős mértékben rontani fogja a gázellátást, és a riasztási szint vagy a vészhelyzeti szint aktiválását fogja eredményezni. A korai előrejelzési szint elrendelése esetén nem történik beavatkozás a piaci folyamatokba, azonban a MEKH a szállítási rendszerirányítóval (FGSZ) szorosan együttműködve fokozott figyelemmel követi nyomon a piaci folyamatokat.

Riasztási szint

Riasztási szint elrendelésére gázellátási zavar vagy rendkívül magas gázkereslet kialakulásakor kerülhet sor, melynek eredményeként jelentős mértékben romlik a gázellátás, de a piac még képes a zavar

kezelésére vagy a kereslet kielégítésére. Az előzőekhez hasonlóan a riasztási szint esetén sem történik beavatkozás a piaci folyamatokba. A riasztási szint elrendelése után alkalmazandó alapvető intézkedések részben megegyeznek a korai előrejelzési szint esetére előírtakkal, azonban amennyiben a helyzet súlyosbodásától kell tartani, megalakul a Válsághelyzeti Bizottság, amely javaslatot tehet az energiapolitikáért felelős miniszternek a vészhelyzeti szint elrendelésére és az alkalmazandó intézkedésekre.

Vészhelyzeti szint

A vészhelyzeti szint elrendelésére rendkívül magas gázkereslet, jelentős gázellátási zavar vagy a gázellátás egyéb jelentős mértékű romlása esetén kerülhet sor, ha minden idevágó piaci alapú intézkedést végrehajtottak, de a gázkínálat nem képes kielégíteni a fennmaradó gázkeresletet. Vészhelyzetben a szervezett piac működése addig tartandó fenn, amíg a kereskedelmi platformok felfüggesztését nem rendelik el; amíg azonban van elérhető forrás, addig azokat kell használnia a rendszerhasználóknak és a rendszerirányítónak. A kereskedelmi megállapodások ez esetben is érvényesek mindaddig, amíg a földgáz források feletti rendelkezés jogát a szállítási rendszerirányító nem kapja meg.

A vészhelyzeti szint kihirdetését követő 1 órán belül és naponta a földgázkereskedők kötelesek a MEKH és a szállítási rendszerirányító részére a következő három napra vonatkozóan megadni az ellátásukban lévő felhasználók napi csúcsigényét. Emellett a rendszerhasználó naponta köteles tájékoztatni a MEKH-t és a szállítási rendszerirányítót a következő gáznapon és héten igénybe vehető szerződéssel lekötött vagy szerződéssel igénybe vehető földgázmennyiségekről és az igénybevétel technikai és árfeltételeiről.

Kinek a felhasználását korlátozhatják?

A vészhelyzetben a szállítási rendszerirányító elrendelheti a felhasználók földgázvételezésének indokolt mértékű korlátozását a napi fogyasztás csökkentése, ezáltal a helyzet mérséklése érdekében. A korlátozás a MEKH által jóváhagyott korlátozási sorrendben és mértékben, a szükséges legkisebb felhasználói körben és mértékben rendelhető el. Vészhelyzetben a rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül kötelesek a szállítási rendszerüzemeltető, valamint a földgázelosztó korlátozás végrehajtása érdekében elrendelt utasításait végrehajtani.

Az aktuális, 9 kategóriát tartalmazó korlátozási besorolás szerint az 1. kategóriába az 50 MW beépített kapacitást elérő vagy meghaladó kapacitású földgáztüzelésű erőművek tartoznak, vagyis korlátozás elrendelése esetén elsőként kerülnek korlátozásra. A lehetséges korlátozására való felkészülés, illetve az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a földgáztüzelésű erőművek tüzelőolaj tartalékolására kötelezettek, így 8-16 napig képesek tüzelőanyag váltással a rendszer egyensúlyához szükséges termelésre.

A gázerőműveket az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági felhasználók korlátozása követheti csökkenő sorrendben, a nagyobb fogyasztásúaktól a kisebbek felé haladva. A korlátozási besorolás utolsó előtti helyén az alapvető élelmiszerek vagy élelmiszer alapanyagok előállításával és forgalmazásával foglalkozó társaságok, illetve az e tevékenységekhez használt gázmennyiségek állnak, végül a korlátozások az alapvető szociális szolgáltatókra is kiterjeszthetők – kivéve a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveket.

Csak részben korlátozható azon felhasználók fogyasztása, melyek esetében a korlátozás az emberi életet, egészséget vagy a környezetet súlyosan veszélyeztető anyagnak a szabadba kerülését eredményezné; ezek fogyasztása csak a veszélyeztetettség elkerüléséhez szükséges földgázvételezés mértékéig korlátozható. Ugyancsak részben, a lakossági távfűtési célra felhasznált gázmennyiségig korlátozhatók a folyékony tüzelőanyag tartalékolására nem kötelezett erőművek, fűtőművek és kapcsolt villamosenergia-termelők. Egyáltalán nem korlátozható ugyanakkor a rendszerüzemeltetők gázfogyasztása a rendszerüzemeltetéshez szükséges mértékig, valamint a védett felhasználók fogyasztása. Utóbbi körbe a lakossági fogyasztó, az alapvető szociális szolgáltató, a távhőtermelő és a lakossági távhő-felhasználó tartozik.

Vészhelyzeti szint esetén a földgázkereskedő, valamint a saját jogon eljáró felhasználó köteles a rendelkezésére álló földgázmennyiséget a szállítási rendszerirányító részére felajánlani. A vészhelyzeti szint elrendelését követően sor kerülhet a biztonsági földgáztartalék felszabadítására is. A földgáz biztonsági készlet elsősorban a védett felhasználók ellátását szolgálja, de a földgáz biztonsági készlet felhasználható szolidaritást kérő másik tagállam földgázellátási válsághelyzetben történő földgázellátása érdekében is.

A munaknapok és munkaszüneti napok rendjéhez is hozzányúlhatnak

A kormány egyéb intézkedéseket is hozhat rendeleti úton, ha megítélése szerint ezt a vészhelyzeti szint indokolja, így például egyebek mellett szabályozhatja a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggő munkavégzés rendjét; az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények nyitvatartási idejét; továbbá ezek, illetve irodaházak és a költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét.

Ha a nem védett felhasználó a korlátozásnak nem tesz eleget, a rendszerüzemeltető a korlátozás időtartamára a felhasználót a földgázellátásból műszakilag kizárja. A korlátozásnak már csak azért is megéri eleget tenni, mert abban az esetben, ha a korlátozás alá vont felhasználó földgázt vételez a korlátozott mennyiségek terhére, köteles az így vételezett földgázmennyiségnek megfelelő, a korlátozást megelőző 5 gáznapon a kereskedési platformokon megkötött ügyletek legmagasabb árának az ötvenszeres értékében meghatározott pótdíjat a szállítási rendszerirányítónak megfizetni.

A vészhelyzeti terv a lehetséges szolidarítási intézkedézkedéseket is rögzíti. Eszerint, amennyiben Magyarország és más EU-s tagállamok között létrejön a 2017/1938/EU rendeletben rögzített feltételeknek megfelelő szolidaritási megállapodás, akkor vészhelyzeti szint esetén lehetőség lesz más tagországoktól a szolidaritási megállapodás alapján segítséget kérni és viszont.

Villamos energia kockázati készültségi terv

A földgázellátáshoz hasonlóan a villamosenergia-szektorra vonatkozóan is létezik kockázati készültségi terv, amely leírja a villamosenergia-krízishelyzetek megelőzéséhez és kezelésükhöz, illetve a felhasználók ellátásához szükséges eljárásokat.

A Hivatal 18 krízishelyzeti forgatókönyvet azonosított, amelyek mindegyikét két kategóriába sorolta be az esemény fontossága/relevanciája alapján: kiemelt és jelentős. A MEKH értékelése szerint a következő eshetőségek minősülnek kiemelt relevanciájúnak: rendszer-üzemeltető és kiemelt rendszerhasználó kritikus információ-kommunikációs technológiai infrastruktúrája ellen indított kibertámadások; a kritikus eszközállományt/berendezéseket érintő fizikai támadás; a vezérlő központot érintő fizikai támadás; fosszilis tüzelőanyag-hiány (ide értve a földgázhiányt is); világjárvány; hőhullám; száraz időszak; földrengés.

A jelentős, de az előbbieknél kisebb súlyú események közé sorolta be a MEKH a kiemelt beosztású személyzet esetleges túszul ejtését/fenyegetését/zsarolását; a bennfentes támadást; a vihart; a heves csapadékot és áradást; a téli extrém időjárási eseményeket; a valós idejű vagy valós időhöz közeli villamos energia rendszerirányításhoz szükséges kritikus információkommunikációs technológiai infrastruktúra kiesését; a piacilag menetrendezett áramlásokat nem követő fizikai áramlások miatt nem tervezett teljesítmény-áramlásokat; a jelentős ipari vagy nukleáris balesetet hosszabb időtartamú nukleáris vagy toxikológiai szennyeződéssel, ami a személyzet hosszú időtartamú (hónapokig vagy évekig tartó) kiesésével járhat; a rendkívüli becslési hiba esetleges fellépését a megújulóenergia-termelésben; valamint az erdőtüzet.

Aktualitására, illetve cikkünk témájára tekintettel a forgatókönyvek közül a fosszilis tüzelőanyag-hiány eshetősége érdemel nagyobb figyelmet. Ilyen esetben – amint ezt a gázellátási vészhelyzeti tervnél már láttuk – a fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó erőművek termelése tüzelőanyag-takarékosság miatt korlátozható, és sor kerülhet erőművek teljes leállására is. A tartalékkapacitások rendelkezésre állása korlátozottá válik, feszültség-stabilitási és inercia problémák jelentkezhetnek a rendszerben. Beszűkülhet a kínálat a rendszerszintű szolgáltatások piacain, szükség lehet a megújuló forrású energiatermelés bevonására a szabályozásban, így sor kerülhet a megújuló forrású energiatermelés visszaterhelésére, és a fogyasztás mérséklésére rotációs kikapcsolási rend is bevezethető.

Hasonló helyzet nem csak tüzelőanyag-hiány esetén állhat elő. A kiemelt relevanciájú – és az aktuális helyzet miatt szintén érdekes – száraz időszak forgatókönyv megvalósulása esetén szintén sor kerülhet időszakos fogyasztás-visszaterhelésre, a nap néhány órájában pedig rotációs kikapcsolási rend léphet érvénybe.

A krízishelyzetre történő felkészülés és krízishelyzet esetén a Mavir egyebek mellett önkéntes terheléscsökkentésre is felkérheti a felhasználókat a médián keresztül, de feszültségcsökkentést is elrendelhet, illetve terheléskorlátozást alkalmazhat. A magyar villamosenergia-rendszerben kétféle korlátozási típus fordulhat elő: a hatósági (előre látható) villamos terheléskorlátozás; illetve az üzemzavari (előre nem látható) villamos terheléskorlátozás. Előre látható krízis esetén a lehetséges felhasználói kikapcsolások előrejelzéséről közlemény kiadását a kikapcsolások előtt legalább 48 órával, valamint 24 órával, illetve ennél rövidebb előreláthatóság esetén haladéktalanul el kell rendelni.

Krízist megelőző rendszerhasználói (különösen időjárásfüggő termelői) korlátozás

A fentieken túl a villamosenergia-átviteli rendszerirányító a közelmúltban kidolgozott egy krízist megelőző rendszerhasználói korlátozási koncepciót is – derült ki a társaság júliusi online fórumán. Az előzőekhez hasonlóan szintén az ellátásbiztonsági kockázatok minimalizálását szolgáló terv létrehozását a Mavir szerint az indokolja, hogy a közeljövőben várható rendszerirányítói kihívásokra már ilyen eszközökkel is fel kell tudnia készülni.

A társaság szerint az új koncepció egy rugalmasabb alternatívát képes számára nyújtani a kríziseseti korlátozás mellett. Míg a krízis eseti korlátozás kiváltó oka elsősorban a forráshiány, érintetti körét pedig alapvetően a felhasználók teszik ki, addig a krízist megelőző korlátozás kiváltó oka a rendszer- és üzembiztonságot veszélyeztető fejlemény – így például a kiegyenlítő szabályozási kapacitás várhatóan elégtelen mennyisége -, míg érintetti köre minden rendszerhasználó, azon belül is különösen a gyakori szabályozási problémákat okozó időjárásfüggő termelők, Magyarországon praktikusan a naperőművek.