Kína azon dolgozik, hogy a megújuló energiaforrások felé forduló nemzetközi energiaóriásokat elhozza az ország feltörekvő hidrogénpiacára. Ennek eredményeként a Shell vegyesvállalatot alapít Sanghajban, hogy kiépítse Ázsia első hidrogénelosztó hálózatát, az Aramco pedig a Sinopec-kel kötött kapcsolatot a szén-dioxid-leválasztási és hidrogéntermelési folyamatok fejlesztése érdekében.

Az Egyesült Királyság szupernagyvállalata, a Shell vegyesvállalatot alapít, a közel-keleti óriás, a Saudi Aramco megállapodást írt alá a helyi hidrogénipari szereplőkkel a kínai hidrogénpiacon való debütálásukról. Köszönhető mindez annak, hogy az ország jelentős kampányt indított az ágazat fellendítésére. A kormány nagyobb terve, hogy 2030-ra elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát és 2060-ra a szén-dioxid-semlegességet.

A múlt héten az Aramco szándéknyilatkozatot írt alá Kína második legnagyobb olajtársaságával, a Sinopec-kel. A két vállalat együttműködésének területei közé tartozik a szén-dioxid-leválasztás és a hidrogéntermelés. Bár kevés részlet érhető el, a jól elhelyezett forrásoknak köszönhetően tudható, hogy a két vállalat összefog a szén-dioxid-leválasztás kutatásában és tervezésében a kínai Sinopec finomítókban végzett szürkehidrogén-termelés során.

Az együttműködés további területei a tervezés, a beszerzés és az építkezés, az olajmezők szolgáltatásai, valamint az upstream és a downstream technológiák. A Sinopec elnöke, Yu Baocai elmondta, hogy az együttműködési megállapodás új fejezetet nyit a Szaúd-Arábiával kötött partnerségben.

Az Aramcóval kötött megállapodás összhangban van a Sinopec azon törekvésével, hogy Kína legnagyobb hidrogénipari vállalatává váljon. A Sinopec elkötelezte magát a zöld hidrogén projektekbe történő beruházások növelése mellett azon küldetésének részeként, hogy 2030 előtt szén-dioxid-kibocsátási csúcsot érjen el, 2050-ben pedig szénsemlegességet, 10 évvel megelőzve a kínai kormány 2060-ra kitűzött célját.

A vállalat 2025-re évi 500 000 tonnára kívánja növelni zöldhidrogén-termelési kapacitását, szemben a fosszilis tüzelőanyagokból származó, jelenleg évi 3,9 millió tonna szürke hidrogénnel. 2025-re a Sinopec a jelenlegi 74-ről 1000-re növeli a hidrogén-utántöltő állomások számát, amelyek évi 200 000 tonna hidrogént tudnak majd szállítani. Az egyéb kezdeményezések közé tartozik 7000 fotovoltaikus termelőállomás építése elektromos járművek töltésére.

A Sinopec és az Aramco hidrogén bővítési megállapodása után a Shell július végén egy hasonló megegyezést jelentett be, amely a kínai hidrogén-kiskereskedelemre vonatkozik. A Shell és a sanghaji székhelyű Shenergy energiaszolgáltató úgy döntött, hogy közös vállalatot hoznak létre egy hidrogénelosztó központ létrehozása érdekében Sanghajban.

A Shanghai Shenergy Shell New Energy tervei között 10 hidrogén-utántöltő állomás megépítése szerepel a következő öt évben a Jangce-folyó delta régiójában a kínai város környékén, amelyeknek száma 2030-ig 30-ra is bővíthető akár. A megalapításával ez lesz a Shell vállalatának első hidrogénelosztó hálózata Ázsiában.

A Shell legutóbbi jelentése olyan tanulmányokat idézett, amelyek szerint Kína teljes hidrogéntermelése 2060-ra meghaladhatja az 580 millió tonna szénegyenértéket évente, ami az ország várható energiafogyasztásának 16 százalékát teszi ki. Elmondták, hogy a növekedést főként a hidrogén ipari és távolsági szállítási üzemanyagként való felhasználása fogja vezérelni.

Kína már most is a világ legnagyobb hidrogéntermelője, mintegy évi 20 millió tonna előállításával, amelynek nagy része a reformáló és benzinkrakkoló egységekből vagy gázfinomító melléktermékeiből előállított szürke hidrogén. A China Hydrogen Energy Alliance közelmúltban megjelent fehér könyve szerint Kína hidrogénigénye 2030-ban 35 millió tonnára emelkedik, 2050-re pedig 60 millió tonnára fog nőni, amikor is az energiakereslet 10 százalékát teszi ki.