Augusztusban elfogadták az eddigi legimpozánsabb amerikai klímatörvény-tervét, 369 milliárd dollár megy a klímavédelem felé.
Az Egyesült Államok szenátusa nemrég hagyta jóvá azt a törvényjavaslatot, amely tartalmazza Amerika legjelentősebb pénzügyi befektetését is az éghajlatváltozással kapcsolatban.
Az egészségügyi kötelezettségvállalások mellett az inflációcsökkentési törvény 369 milliárd dollárt (361 milliárd eurót) különít el a megújuló energiákra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Számos elemző cég szakértői úgy becsülték, hogy a javaslat, ha életre lép, 2030-ra körülbelül 40 százalékkal csökkentheti az Egyesült Államok kibocsátását.
Joe Biden elnök „a klímaváltozás egzisztenciális válságának leküzdésére tett minden idők legnagyobb befektetéseként” emlegette, és dicsérte, hogy „a leggazdagabb vállalatok végre kifizetik a rájuk eső részt”.
A törvényjavaslatot a Demokrata Párt mind az 50 tagja támogatta a szenátusban Kamala Harris alelnök szavazategyenlőségével. A jóváhagyás azonban egy éjszakai vita után érkezett meg, amelynek során a Republikánus Párt megpróbált sikertelenül több módosítást is bevezetni.
De valóban ennyire úttörő lenne ez a javaslat? Az EuroNews nagyon jól összegyűjtötte, mit érdemes tudni róla.
Az inflációcsökkentő törvényként emlegetett javaslat számos, a megújuló energiára már elérhető adókedvezményt kiterjeszt újabb területekre. Új ösztönzőket teremt a tiszta energiatechnológiába vagy energiatermelésbe történő befektetésekhez. Dollármilliárdokat fordítana a szél- és napenergia bővítésére. Az American Clean Power Association elemzése szerint több mint háromszorosára emelheti a tiszta energiatermelést az Egyesült Államokban, ami 110 millió otthon ellátásához elegendő. Az ipari források – például az építőipar – tiszta energiaellátásának javításába is lehetőség nyílik befektetni, ezek a források gyakran jelentős szénlábnyommal járnak. Ez az újítás szintén hozzájárul az ország kibocsátásának csökkentéséhez. A törvényjavaslat továbbá ösztönzőket tartalmaz a vállalatok számára, hogy több zöld technológiát gyártsanak.
A törvényjavaslatban szerepelnek ösztönzők a zöld technológiába fektetni szándékozó fogyasztók számára is. Egy lakásfelújítási hitel például lehetővé teszi a háztartások számára, hogy a környezetbarát fejlesztések, például a hőszivattyúk vagy a szigetelés költségeinek 30 százalékát levonják az adójukból. A napelemek és az akkumulátortárolás költségeiből további 30 százalékos levonás is elérhető lesz. Azok is adókedvezményben részesülhetnek, akik elektromos járművekre szeretnék lecserélni autóikat. Azok a párok, akik évi 300 000 dollárnál (294 151 eurónál) kevesebbet keresnek, és a 150 000 dollárnál (147 000 eurónál) kevesebbet kereső magánszemélyek, 7 500 dollár (7 353 euró) jóváírást kapnak az új elektromos járművek után, és 4 000 dollárt (3 922 euró) a használt járművek után. A Rewiring America, az energiahatékonyságot elősegítő non-profit szervezet becslései szerint ezek az adójóváírások és a törvényjavaslatban szereplő egyéb intézkedések körülbelül évi 1800 dollárt (1767 eurót) takaríthatnak meg az amerikai háztartásoknak.
A javaslatban 60 milliárd dollár (59 milliárd euró) szerepel azok számára, akik a fosszilis tüzelőanyag-szennyezés legrosszabb hatásaival szembesülnek. A pénzösszeg célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű közösségeket a szennyezés nyomon követésében és visszafordításában, miközben erősíti az ellenállóképességet a klímaválság következményeivel szemben. Ezenkívül meghatároz olyan metándíjat, amely bünteti azokat a vállalatokat, amelyek túlzott mennyiségben bocsátanak ki ebből az erős üvegházhatású gázból. Az Energy Innovation energia- és klímapolitikai cég szerint a törvényjavaslat által elérhető szennyezéscsökkentés akár évi 3900 életet is megmenthetne 2030-ra.
Mivel az inflációcsökkentési törvény ösztönzi a tiszta technológia gyártását az Egyesült Államokban, és fellendíti a megújuló energiatermelést, ez valószínűleg zöld munkahelyeket teremt. Az Energy Innovation becslései szerint 2030-ra körülbelül 1,5 millió új ilyen munkalehetőség jöhet létre az építőiparban, a gyártásban és a szolgáltatásokban.
Főkép: Wikimedia Commons
Nagy Nikoletta
